A Merriam-Webster szótár 2021-ben az év szavának a vakcinát választotta – nem is csoda, hiszen aligha akad olyan ember a bolygón, akinek ne e körül forgott volna az idei éve. 2021-ben láthattuk a tudományt teljes erőbedobással dolgozni – sajnos nemcsak a vakcinákon, hanem az álhírek, az oltásellenesek és a vírustagadók szüntelen cáfolatán is. A kutatók ugyanis hiába dolgoztak rohamtempóban, hogy hatásos és biztonságos vakcinákat fejlesszenek, az idén az is kiderült, hogyha a laikusok belelátnak a tudomány működésébe, az nem sok jóhoz vezet.

Az Egészségügyi Világszervezet friss adatai szerint jelenleg 136 koronavírus-vakcinát tesztelnek klinikai kutatásokban, 13 vakcinát vizsgált vagy vizsgál a WHO, közülük 8-at már engedélyezett vészhelyzeti felhasználásra. Rendre érkeznek a hírek újabb és újabb vakcinákról, nyáron például Kuba jelentette be, hogy kettőt is fejleszt, az Abdalát és a Soberana 2-t. Magyarországon jelenleg 6 vakcina engedélyezett koronavírus ellen (Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen, Szputnyik V, Sinopharm), közülük kettő mRNS-technológiára épül, három vektorvakcina, egy pedig hagyományos, elölt vírust tartalmazó oltóanyag.

A cikk megírásának pillanatában a Föld lakosságának 55,3 százaléka kapott már legalább egy dózist a koronavírus elleni vakcinák valamelyik típusából. December elejéig 8,28 milliárd dózist adtak be világszerte, vagyis naponta 32,8 milliót. Bár ez egész jól hangozhat, még így is rendkívül kevés ahhoz, hogy leküzdjük a járványt – főleg, ha tudjuk, hogy

az alacsony jövedelmű országokban mindössze a lakosság 6,3 százaléka kapta meg legalább az első adagját.

A koronavírus elleni vakcinák már 2020 végén elkészültek, viszont ekkor még klinikai kutatásokat kellett lefolytatni, és csak 2021 elején kezdődhetett meg a lakosság oltása. Makacsul tartja magát az a tévhit, hogy az mRNS-vakcinákat, de még a vektorvakcinákat is sebtében fejlesztették ki – ez egyáltalán nem igaz, mindkét technológia több mint tízéves kutatási múltra tekint vissza, és koronavírus-vakcinákkal is kísérleteztek már a korábbi MERS- és SARS-járványok óta.

FRANK RUMPENHORST / PICTURE ALLIANCE / GETTY IMAGESKamerák vesznek körül egy kutatót a Marburgi Philipps Egyetem Virológiai Intézetében, ahol a dolgozók részt vesznek a koronavírus elleni vakcina fejlesztésében.

Az első vakcinák, amelyeket az Európai Unió engedélyezett, a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca voltak, az év folyamán pedig megkapta a zöld jelzést a Janssen vakcinája is. Az itthon engedélyezett vakcinák mindegyike hatásosnak bizonyult az év folyamán felbukkanó különböző variánsokra, így – a hatásosság némi csökkenésével ugyan, de – az első, Dél-Afrikában felbukkanó béta, majd az Indiában felfedezett delta ellen is védelmet nyújtottak. A legújabb, „szupermutánsként” emlegetett omikronról azonban még nem tudni ilyen adatokat – egyelőre úgy tűnik, a Pfizer harmadik adagja megfelelő védelmet nyújthat ellene.

Már januárban szóba került a gyerekek oltása, ami mostanában indult el itthon, és március végén megérkezett az első ajánlás a terhes nők oltására. Mindkét csoport azért kapta meg később az engedélyt, mert a hagyományos, hármas fázisú klinikai kutatásokban nem vizsgálták sem a hatásosságát, sem a biztonságosságát, ezekhez külön kutatásra volt szükség.

Keleti oldal, nyugati oldal

A Szputnyik-V egyelőre az Európai Unióban nem hivatalosan elfogadott vakcina annak ellenére, hogy gyártója, a Gamaleja Intézet már februárban beadta engedélyeztetésre az oltóanyagot. A Magyarországon használt vakcinához még mindig nem sikerült pótolni a hiányzó adatokat: a gyártó szerint az oltóanyag 90 százalék feletti hatásosságú, és ugyan fázis 1-2-es klinikai kutatási adatokat, majd a fázis 3-as kutatás köztes adatait is publikálták, számos kritika érte ezeket a tanulmányokat az adatok hiányosságai és a megbízhatóság hiánya miatt. Az EMA mellett a WHO sem vette fel még ajánlásába ezt a vakcinát.

A másik, itthon kapható keleti vakcina, a kínai Sinopharm, amelyet a WHO igen, az EMA azonban még nem hagyott jóvá vészhelyzeti alkalmazásra. Arról nincs információnk, hogy a Sinopharm gyártója, a Pekingi Biológiai Termékek Intézete egyáltalán beadta-e az engedélykérelmét az unió hatóságához. A vakcina az eredeti koronavírus-variáns ellen 79 százalékos védelmet nyújt, erről pedig legalább megjelent egy végső elemzés tudományos szaklapban. Később azonban, többek között egy magyar kutatás eredményeképpen is kiderült, hogy a 60 év felettiek negyedénél hatástalan a vakcina, ha az antitest-termelődést vizsgáljuk.

LEHOCZKY PÉTER / MTIPálmai Tamás békési háziorvos Sinopharm koronavírus elleni vakcinával beolt egy férfit a rendelőjében 2021. április 1-jén.

Persze lehet azon gondolkodni, hogy a vakcinaelosztás és -engedélyezés mennyire zajlik politikai alapon – valamennyire biztosan. De a kínaiak nem a nyugati piacra dolgoznak, a Szputnyik-V pedig egyelőre igencsak hiányos adatközléssel, így elég esélytelenül próbál megfelelni a nyugati sztenderdeknek.HIRDETÉS

Trombózis, szívizomgyulladás

A tömeges oltások során fokozatosan kiderültek a vakcinák nagyon ritka, de valóban létező mellékhatásai. Első körben az AstraZenecát hozták összefüggésbe az agyi vénás sinustrombózissal (CVST) és a zsigeri vénás trombózissal (SVT), mindkettőt felvették a mellékhatások listájára. Időközben az is kiderült, milyen folyamatok játszhatnak szerepet a kóros állapotok kialakulásában. Különböző kutatások próbálták felmérni a mellékhatás gyakoriságát: egy több mint 54 ezer fős kutatás során 0,05 százalékosra becsülték az előfordulást. Mivel alapvetően a vektorvakcinák összetételéhez lehet köthető, nem csoda, hogy a Janssen vakcinája után is jelentettek trombózisos eseteket: a trombózis thrombocytopenia szindrómával (TTS) a leggyakoribb az oltottak között, a májusi adatok szerint a 7,98 millió beadott Janssen adagból 15 ilyen esetet találtak.

Az mRNS-oltásoknál a szívizomgyulladás került be a mellékhatások közé, ez egy potenciálisan súlyos állapot, ami azonban jórészt könnyen gyógyítható. A Pfizer esetében a nyári adatok szerint 100 ezerből 1–5 ember esik át ezen. A Modernáról nehéz külön adatot találni, de átfogó kutatások kimutatták: az összes életkor együttes elemzése nem adja ki a szívizomgyulladás és a szívburokgyulladás emelkedett előfordulását, ám a 12–39 évesek külön vizsgálata során már találtak összefüggést, különösen a második adag vakcina után.

MORRY GASH – POOL / GETTY IMAGESPfizer-BioNTech-vakcinát tartalmazó dobozokat készítenek össze a Pfizer gyártóüzemében 2020. december 13-án.

Ezek tudatában is elmondható, hogy a koronavírus-vakcinák hasznossága jócskán meghaladja a kockázatokat, és az is, hogy a Covid-19 mind a trombózisveszélyt, mind a szívizomgyulladás előfordulási esélyét drámaian növeli.

Soha nem voltak még ilyen hangosak az oltásellenesek

Azzal, hogy a tudományos felfedezés és munka hogyan működik, már 2020-ban szembesültek az emberek, de a saját bőrükön mindezt csak idén, a vakcinák megjelenésével érezhették. A közösségi média platformjain egyre nagyobb teret foglalnak el az oltásellenesek, akik széles skálán mozognak: vannak, akik csak kivárnak, mert nem bíznak a vakcinákban, és akadnak, akik csúcsra járatják a témát, még az 5G-chip-Bill-Gates-háttérhatalom szintre is eljutnak. Az év során szakértők folyamatosan monitorozták az emberek hozzáállását a vakcinákhoz, és a tudományba, a kormány intézkedéseibe vetett bizalmat is szemmel tartották.

Januárban kimutatták, hogy mind az intézményekbe, mind a kormányzati döntéshozókba vetett hit megrendült, és a médiában, a civil szervezetekben sem bíznak az emberek. Nagy port kavart az oltásellenesekről készült magyar kutatás is, amely azt mutatta: a hazai antivaxerek leginkább felsőbbrendű szabadságharcosoknak hiszik magukat, azt gondolják, hogy egy elnyomó rendszer ellen küzdenek, amely ki akarja zsákmányolni és meg akarja téveszteni őket. A hazai oltásellenesek száma világviszonylatban is magas. Nem segítette persze a helyzetet az, hogy a kormány saját céljaira használta fel a járványt: információmegvonással, a rendkívüli jogalkotással való visszaéléssel manipulálta a politikai helyzetet.Az aránytalanul kevés megosztott információ egyébként is óriási probléma itthon: azok az adatok, amelyeket néha kapunk, esetlegesek, és inkább összezavarják az embereket (sokszor a szakértőket is), mint hogy tisztáznák a helyzetet.Kaptunk például egy teljesen logikátlan oltási táblázatot, legutóbb pedig a Magyar Orvosi Kamara adatait, amelyekről nem tudni, hogy honnan érkeztek, ráadásul nem reprezentatívak.HIRDETÉS

ENRICO MATTIA DEL PUNTA / NURPHOTO / NURPHOTO / AFPOltásellenesek tüntetése Olaszországban 2021. október 30-án.

Márciusra némiképp csökkent az oltásellenesség, miközben egyre logikátlanabb lett a megmaradó tábor: elkezdtek például maszkot hordani azért, hogy a „tüskefehérjéket vedlő” oltottaktól megóvják magukat. A legmakacsabb konteók továbbra is tartják magukat, rengetegen vannak, akik szerint a koronavírus egy mesterséges vagy akár nem is létező vírus, amit valahogy a politikusok és az új világrend elitjei szabadítottak rá az emberekre az alábbi, egymást sokszor átfedő célokkal.

  • Népirtás.
  • Népirtás azzal a céllal, hogy csak a megfelelő emberek éljék túl a pandémiát.
  • A jelenlegi világrend tönkretétele.
  • Az autonómia kiiktatása.
  • Chipezés, 5G általi engedelmességre késztetés.
  • Gazdasági haszon.
  • Tiltott emberkísérletek.
  • Az immunrendszer gyengítése.

A soha véget nem érő oltási sor

Az oltásellenesek kedvenc érve az is, hogy a vakcinák egy évig sem védenek, már most kell belőlük harmadik az első kettő után – nyilván csúsztatásról van szó, hiszen 6 hónap után csökken ugyan a vakcinák hatásossága, de nem nullázódik le. Már nyáron szó volt róla, hogy kelleni fog harmadik dózis a vakcinákból, a Pfizer például azt is becsülte, hogy még ebben az évben. Nem csoda, hogy viszonylag korán elkezdődtek a kutatások a vegyes oltási sorokra is, amelyek elég jó eredménnyel zárultak: az AstraZeneca és Pfizer után például hatféle emlékeztető oltás is hatásos.

Itthon volt némi keveredés abban, mit mire lehet oltani, többek között azért, mert a kormány kiadott egy olyan vakcinatáblázatot, amelynek jó része tudományosan egyáltalán nem volt megalapozott. A legtöbb vakcinamixre ugyanis még csak most jönnek ki a tudományos eredmények, így nyáron még senki nem tudhatta, mit mire érdemes beadni, főleg úgy nem, hogy a Sinopharmra és a Szputnyik-V-re konkrétan nincsenek vegyes oltássoros kutatások. Ez persze nem azt jelenti, hogy ördögtől való ezeket keverni, csupán azt, hogy nem tudjuk, mennyire hatásos a kombinációjuk más oltásokkal.HIRDETÉS

VASVÁRI TAMÁS / MTIEgy nő megkapja a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina harmadik adagját a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban 2021. december 6-án.

Második évünk a világjárványban

November végén újabb variánsa jelent meg a koronavírusnak, ami szakértők szerint akár meg is hozhatja a járvány enyhülését – de az biztos, hogy teljesen átrendezi a terepet, és minket is alkalmazkodásra késztet. Az alacsony átoltottság miatt a vírus bátran szaporodik és mutálódik, így könnyen lehet, hogy nem az omikron lesz az utolsó szupermutáns, amivel meg kell küzdenünk.

Szerencsére a vakcinagyártók, főként az mRNS-vakcinákat előállítók gyors reagálású egységek, és akár hónapok alatt ki tudnak fejleszteni újabb vakcinákat az újabb variánsokra. Az ideális azonban természetesen az lenne, ha a koronavírus – mint ahogyan korábban jósolták – náthává szelídülne, és maximum évente lenne szükségünk oltásra, mint az influenzával szemben. Ehhez azonban az oltásellenesség visszaszorítására, a tudományba vetett hit megerősítésére és logikus kormányzati lépésekre is szükség lenne, jelenleg pedig egyikben sem jeleskedünk sem idehaza, sem világszinten.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük