A biztosítók eddig csak nyertek a járvánnyal

Sharing is caring!

Növekvő díjbevétel, csökkenő kárkifizetés és rekord összegű profit – így fest a biztosítók első kilenc hónapja a jegybank friss adatai alapján.

Pompásan alakul az idei év a biztosítók számára. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az első kilenc hónap rekord nyereséget hozott, csaknem 66 milliárd forint lett a szektor profitja, 26 százalékkal magasabb, mint 2019-ben, pedig az is elég erős évnek számított. Az életág a tavalyihoz hasonlóan muzsikált a profitabilitás szempontjából, 19,6 milliárd forint lett a biztosítástechnikai eredménye, a nem életág viszont szárnyalt, 35,8 milliárdos biztosítástechnikai eredménye 82 százalékkal magasabb a 2019-es kilenc havinál.

Rekordon a szerződések száma

A biztosítási szerződések száma új csúcsot ért el, 14,4 milliónál is több kötvény van már az ügyfeleknél, 193 ezerrel több mint tavaly szeptember végén. A két biztosítási ág közül az életbiztosítási szerződések száma csökkent, a nem életágon viszont egyre több az új kötvény. Az idén átlépte a nem életbiztosítási szerződések száma a 12 milliót, és ez a szint stabilizálódott. A lakossági vagyonbiztosítások (döntően lakásbiztosítás) iránti igény nő, több mint 41 ezerrel emelkedett a szerződésszám az év eleje óta, és lassan megközelíti a 3,3 milliót. A szerződésszám-növekedés oroszlánrészét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) adták, 124 ezerrel nőtt az év eleje óta a számuk, és a cascóké is nőtt több mint 9 ezerrel.

Az életágon ugyan visszaesés volt a szerződések számában, de vannak olyan szegmensek, amelyek népszerűek és vonzzák az új ügyfeleket. Ilyenek a halálesetre szóló biztosítások, ezek száma csaknem 17 ezerrel 688 ezerre emelkedett, a háttérben az is állhat, hogy sokan kötöttek olyan biztosítást attól való félelmükben, hogy ha elkapják a koronavírust, és belehalnak, a családtagjaik nem lesznek képesek gondoskodni magukról.

Az elmúlt évek slágertermékének számító, személyi jövedelemadó-kedvezménnyel is támogatott nyugdíjbiztosítás is kelendő volt a járvány ellenére is. A szerződések száma több mint 26 ezerrel nőtt az idén, ezzel 369 ezerre emelkedett a nyugdíjbiztosítások száma.

A díjbevétel kiválóan alakul

Ezek is jó hírek, ahogy az is, hogy a szektor harmadik negyedéves díjbevétele 284,1 milliárd forint volt, mely közel 5 százalékkal haladja meg az előző év ugyanazon időszakának értékét, az életági díjak 6,6 százalékos, továbbá a nem életági díjak 3,8 százalékos növekedésének eredőjeként.

Az előző negyedévhez viszonyítva is nagyobbak a számok, 2,5 százalékkal nőtt a díjbevétel, de az életágban már csökkenést mértek, miközben a nem életág 6 százalékos növekedést ért el. A csökkenő díjfizetés hátterében állhat a járvány is, lehetnek olyan ügyfelek, akik emiatt szüneteltetik a díjfizetést, de a negyedik negyedévben ez még változhat, hiszen sokan időzítik erre az időszakra az életbiztosításoknál az egyszeri befizetéseket az adókedvezmények kihasználása érdekében, vagyis ismét növekedhet a díjbevétel.

A biztosítók első kilenc havi díjbevétele megközelítette a 900 milliárd forintot, 4,1 százalékkal volt több, mint tavaly, és a nem életágnál volt nagyobb, több mint 5 százalékos növekedés. A húzótermékek többsége jól ment, a lakossági vagyonbiztosításoknál a díjbevétel több mint 7, a kgfb-nél több mint 8, a cascónál több mint 9 százalékkal nőtt. Az életág motorja a támogatott nyugdíjbiztosítás, még az idén, az indulás utáni hetedik évben is, csaknem 19 százalékkal nőtt a díjbevétel, különösen a befektetési egységhez kötött (unit linked) mentek jól, 21,5 százalékkal ugrott meg a díjbevételük.

Károk is vannak, de kevesebb, mint tavaly

Miközben a díjak nőttek, a kárráfordítások csökkentek. Az életágon 8,4 százalékkal estek vissza 2019-hez képest a kifizetések az idei első kilenc hónapban. Ennek egyik oka, hogy az ügyfélkör okosan kezelte a megtakarításait, a mélybe zuhanó árfolyamok idején nem nyúlt hozzá a befektetéseihez, inkább kivárja, amíg újra sokat érnek az alapok. Szintén a járvány számlájára írható, hogy az egészségbiztosításoknál viszont megugrottak a kárkifizetések éves szinten mintegy 13 százalékkal. Ez amiatt történhetett, hogy az egészségügyi rendszer takarékra állítása idején, amikor sok vizsgálatot, beavatkozást elhalasztottak az állami ellátásban, a magán egészségbiztosítással rendelkező ügyfelek a biztosítók segítségét kérték az ellátás megszervezésében.

A nem életágon a bruttó kárráfordítás nagyjából 5, a nettó 6 százalékkal esett vissza tavalyhoz képest. (A bruttó adat a kifizetések mellett a jövőbeni kifizetésekre képzett tartalékot is tartalmazza.) Nem egészen 190 milliárd forint lett a bruttó kárráfordítás az első kilenc hónapban. Jelentősen, 11,5 százalékkal visszaesett például a kgfb-s bruttó kárráfordítás, ami nem meglepő, hiszen csökkent a gépjármű-használat is a karantén és a lezárások miatt. A biztosítók ennek ellenére nem csökkentik a díjaikat, sőt a mostani kampány idején is emeltek. Az egyé autós biztosításoknál (casco) is csökkent a károk mértéke, a tűz- és elemi károknál pedig nagyjából stagnált.

A biztosítók tőkehelyzete stabil volt szeptember végén. A Szolvencia II kockázatalapú tőkekövetelmény szerint, a szektor egészére az egyedi adatokból összesítve számított szavatolótőke-feltöltöttségi szint 216,6 százalékon állt. Ez az érték jóval meghaladja mind a jogszabályban előírt 100 százalékos, mind az MNB ajánlás alapján prudenciálisan elvárt 150 százalékos követelményt is. A biztosítók csaknem háromnegyedénél 200 százalék fölött van a szavatolótőke-megfelelés, csupán egyetlen biztosítónál volt ez az érték 150 százalék alatt. Az MNB nem nevezi meg a céget, de ez valószínűleg a CIG Pannónia vagyonbiztosítója, az EMABIT lehetett.

via napi.hu

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük