A háború elől menekültek, de itt ragadtak: egy Magyarországon lévő görög faluban jártunk – videó

A háború elől menekültek, de itt ragadtak: egy Magyarországon lévő görög faluban jártunk – videó

Sharing is caring!

Különös kis falu bújik meg Fejér megyében, kicsit olyan, mintha az ide érkező hirtelen egy másik, távoli országba csöppent volna: egyetlen, apró darabka Hellász Magyarország nyugati felében, a szántóföldek között. Beloianniszt ajándékba adtuk azoknak a menekülteknek, akik a görög polgárháború elől futottak hozzánk és akik valójában sosem akartak itt letelepedni, átmenetinek szánták itteni életüket. Aztán hogy, hogy nem, mégis itt ragadtak.

Egy pillanatra bent szorult a szó Laokratisz Koraniszban (72), az Országgyűlés első görög szószólójában, amikor stábunkkal átlépte a görög falu határát. A közismert műkereskedő, Eleni Korani édesapja másfél éves korában került a Fejér megye szántóin felhúzott településre, amely idén ünnepli egy fontos esemény 200. évfordulóját: 1821-ben tört ki a görög szabadságharc, ekkor lázadtak fel a török uralom ellen.

(A legfrissebb hírek itt)

A háború elől menekültek, de itt ragadtak: egy Magyarországon lévő görög faluban jártunk – videóLaokratisz Koranisz büszkén mutatta a pompás templomot /Fotó: Zsolnai Péter

– A görög polgárháború idején, a második világháború után négy évvel 10 ezer görög, köztük 3700 gyerek került Magyarországra – mutatott körbe a kultúrházban a régi képeken Laokratisz. A fotókon gyerektömegek, asszonyok és partizánok szerepeltek. Lao a nyakára mutatott.

– Itt egy 6712-es számú bádoglemez lógott. Így tartottak nyilván – mondta.

A háború elől menekültek, de itt ragadtak: egy Magyarországon lévő görög faluban jártunk – videóÍgy nézett ki a település nem sokkal átadása után – lakói nem terveztek hosszas maradást /Fotó: Zsolnai Péter

A gyerekek többsége intézetbe került. A magyar állam 1950-ben ajánlotta fel az üresen álló pusztát, ahol a felnőttek sorházakat, iskolát és orvosi rendelőt építettek, majd családjaikkal beköltöztek. Az akkor 1850 fős települést Nikosz Beloianniszról, a görög kommunista mozgalom vezetőjéről nevezték el.

– A mediterrán hagyományokat őrizve, mezőgazdaságból éltünk. Az emberek hétvégente székeket tettek a házaik elé, az arra járókat kávéra, úzóra invitálták. Mire az utca végére értem, berúgtam. Az egykori étteremnél tavernák sorakoztak, míg bent tradicionális ételeket kínáltak görög alapanyagokból. A halat hazai szokás szerint mi választhattuk ki a konyhán – emlékezett vissza Lao.

A háború elől menekültek, de itt ragadtak: egy Magyarországon lévő görög faluban jártunk – videóSok árva gyerek is érkezett annak idején a polgárháború elől menekülve /Fotó: Zsolnai Péter

Miranda (43) születése óta Beloianniszban él, a hagyományokat a mai napig őrzi.

– Nincs paprikás krumpli oregánó nélkül – nevetett fel.

– Ünnepekkor különleges lakomákat rendezünk, a háziasszonyok 40-50 pitát sütnek, és együtt mulat a falu. Szilveszterkor pénzt rejtő tortát, vasilopitát készítünk. Aki megtalálja az érmét, egész évben szerencsés lesz – árulta el Miranda, aki gyerekkorában a városi taverna melletti szökőkútnál strandolt kortársaival. A mai fiatalok már másképp élnek, a sörözőben és egy klubhelyiségben bandáznak.

– Ha görögül szólunk hozzájuk, ők már magyarul felelnek, de egy idő után őket is érdekelni kezdi az anyakultúra: csatlakoznak a néptánccsoportokhoz, zene- és énekkarokhoz, akik már gőzerővel készülnek a tavaszi mulatságra – mondta.

A háború elől menekültek, de itt ragadtak: egy Magyarországon lévő görög faluban jártunk – videóMiranda már itt született, mégis őrzi ősei hagyományait /Fotó: Zsolnai Péter

– Előadásokkal, kulináris élvezetekkel ünnepeljük Görögország török uralom alóli felszabadulásának 200. évfordulóját – kezdte Papalexisz Kosztasz polgármester.

– Nemzeti viseletben vonulunk fel, a fiatalokat tűzijátékkal csalogatjuk közénk – mondta a politikus.

A falut jelenleg 1147-en lakják, a magyar–görög két tannyelvű iskolába 97 tanuló jár. Folyosóját ottjártunkkor gyerekhang zengte be: csirkemama jön a csibékkel, kacsamama jön a kiskacsákkal – daloltak egy mondókát, amelyet épp egy Görögországból érkezett tanár oktatott nekik. Egykor Lao is ide járt, majd amikor be akarták zárni, felekezeti iskolának minősíttette az intézményt, így az védettséget kapott. Tettéért díszpolgárrá avatták, majd kapcsolatai révén fejlesztések, felújítások kezdődtek, utakat építettek és focipályát létesítettek. A kék-fehér öltözővel felépült a falu egyetlen görög színeket viselő épülete. Más autentikus házat nem véletlenül nem találni: az ide menekültek sosem terveztek maradni. Erről több ezer oldalnyi elsárgult újságcikk tanúskodik a kétnyelvű könyvtár polcain.

A háború elől menekültek, de itt ragadtak: egy Magyarországon lévő görög faluban jártunk – videóA házak bőven elmúltak már ötven﷯évesek, a falut nem sokkal a második világháború után építették fel /Fotó: Zsolnai Péter

– Az őseink görög lapokat csempésztek. Tudni akarták, mikor térhetünk haza. Az állampolgárságunkat végül 1982-ben kaptuk vissza, és a lakosság 2/3-a hazaköltözött. Akik maradtunk, vegyes házasságok és családalapítás miatt nem keltünk útra – árulta el Laokratisz, aki 16 évig élt az Ilektra utca 24-es szám alatt.

– A nagybátyám családjánál öten éltünk egy másfél szobás házban. A legszebb emlékem, hogy nem voltak kapuk. A ház mögött egy hintaágyon hevertem, a szomszédok pedig ebédre invitáltak. Összetartó közösség voltunk – emlékezett Lao, aki a mai napig hazalátogat a jeles ünnepekre. Húsvétkor a helyiekkel együtt várja a település ikonikus, 96-ban felépült ortodox temploma előtt, hogy a szent fényt jelképező tűzzel az ő gyertyáját is meggyújtsák, tisztelegve a hagyományok előtt.

A háború elől menekültek, de itt ragadtak: egy Magyarországon lévő görög faluban jártunk – videóAz utcaneveket görögül is kiírták, itt természetes, hogy a magyar mellett ezen a nyelven is mindent feltüntetnek /Fotó: Zsolnai Péter

Hét éven át dúltak a harcok

A görög függetlenségi- és polgárháború hét éven át, 1942-től 1949-ig tartott. Az összecsapások akkor kezdődtek, amikor a kommunista erők hadserege megpróbálta fegyverrel elfoglalni egész Görögországot. A kormánynak végül Nagy-Britannia sietett a segítségére, így 1949-re le tudták győzni, majd felszámolták a kommunista erőket.

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük