Hogyan érdemes áramot és gázt fizetni: átalányban vagy havi diktálással? Miért ilyen magas a piaci gázár és miért ilyen alacsony az áramár? Mi lesz a zöld mérőkkel, hogyan számít az éjszakai és a nappali mérés? A válaszok nem egyszerűek, hiszen azt sem tudjuk, hogy a következő negyedévekben merre indul a gáz és az áram ára.

Megjelentek a rendeletek – amikről itt is írtunk –, és az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. is kiadott egy sajtóközleményt arról, hogy 2022. augusztus 1-től a lakossági ügyfelek hogyan vásárolhatnak áramot és földgázt.

Jó sok kérdés adódik azonnal:

  • Ki jár jól, ki jár rosszul?
  • Miért fogott erősebben a kormány ceruzája a gázárak, és miért kevésbé az áramárak tekintetében?
  • Hogyan érdemes a jövőben gáz- és áramszámlát fizetni?

Az eddig megjelent információk szerint mérési pontonként, azaz mérőnként a villamos energia esetében évi 2523 kWh, míg a földgáz esetében évi 1729 m3, azaz 59 132 MJ fogyasztásig vehető igénybe a rezsicsökkentett árszabás. Kérdések persze itt is vannak, például a mérési pontok/mérők értelmezésében: kérdés, hogy a zöld mérőkön fogyasztott áram beszámít-e az áramszámlába, illetve a nappali és éjszakai mérés hogyan számolandó. Aki próbálgatná, hogy rá mi vonatkozik, az MVM oldalán talál egy kalkulátort. Ez alapján mintha a fogyasztóknak kedvező lenne a rendszer (külön mérő, külön kedvezmény, a rendeletből azonban nem ezt olvassuk ki.)

Ami biztos: a rendeletben szereplő átlagfogyasztás-mennyiségeket meghaladó fogyasztás elszámolása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) rendeletében meghatározott magasabb árakon történik, korábbi cikkeinkben rögzítettük azt is, hogy a piaci áramár kétszerese a rezsiárnak, viszont a piaci gázár hétszerese a rezsiárnak.

Mint az MVM Next írja:

az ügyfeleinknek a változások miatt nem kell a szerződéseiket módosítani, a MEKH rendeletben meghatározott árak ugyanis az energiavásárlási szerződések részévé válnak automatikusan.”

Napi elszámolás

Igen ám, de hiába határozza meg az MVM Next azt is, hogy az ügyfelek a kedvezményes mennyiségeket időarányosan jogosultak igénybe venni, és ezért az egyetemes szolgáltató naparányos elszámolást alkalmaz, ettől még nem lett teljesen egyértelmű a számla meghatározásának a módja.

A fő kérdés az, hogy miképpen lehet kiegyenlíteni a fogyasztásunk megfelelését az előírásoknak! Mutassunk egy olyan matematikát, ami biztosan nem fog bekövetkezni, de segít megérteni a helyzetet!

A legrosszabbul akkor járnának az ügyfelek, ha minden egyes nap csak az átlagos fogyasztás 1/365-öd részére lenne jogosult rezsiáron mindenki. Amelyik nap többet fogyasztunk (téli napok), akkor mindig az átlagos fogyasztás 1/365-e, vagyis gáz esetében 4,74 köbméter, míg áram esetében 6,9 kWh felett már a magasabb, piaci árat kellene fizetnünk.

Természetesen nem erről van szó, a legtöbb hazai fogyasztó esetében ezt nem is lehetne mérni. Így az 1/365-ös megfogalmazás vélhetően annak szól, hogy a havi számlákban két különböző hosszúságú hónapban, például az egyaránt hideg februárban, illetve januárban, a 28 nap, illetve a 31 nap miatt ne alakuljon ki igazságtalanság.

Hogy néz majd ki a számla?

De ha ezt tisztáztuk is, kérdés így is adódhat. Hiszen van, aki átalányszámlával fogyaszt, vagyis az előző éves fogyasztása alapján a fogyasztás 1/12-ed részét havonta, más havonta óraállást diktál.

Itt fontos megjegyezni, hogy bár sokan érdeklődtek szerkesztőségünkben fals bediktálással elérhető stratégiákról, de a július 31-i, majd a havi diktálásoknál aligha ez a követendő magatartás, mindenesetre van olyan szolgáltatás, ahol eleve a mérőóra fotójával együtt kell jelenteni, nem olyan egyszerű csalni, matricákat, photoshopot azért csak nem használnak a fogyasztók a család érdekében.

Ami mindenképpen korrekt a szabályozásban, hogy nincsen benne visszamenőleges, a múlttal foglalkozó elem. Ha az augusztus 1-ig tartó időszakban a lakosság még nem tudta, hogy mekkora lesz a piaci ár, azért nem bűnhődik.

Sőt, érdekes, de még az időjárás miatt sem. Vagyis azért sem, mert a tört időszak torzítana: az augusztus 1. és december 31. közötti öt hónapos időszak átlagosan nem hidegebb, de nem is melegebb Magyarországon, mint az év egészének átlaga, mindkét átlag 10 fok körül van, vagyis a fűtési számlák is arányosan azonosak lehetnek.

Azonnal nőhetnek a számlák

A rajttól viszont vélhetően már azonnal nőhetnek a számlák. Vagyis a havi 210 kWh/hó, illetve a havi 144 m3/hó lehet az irányadó.

Saját értelmezésem szerint, amikor megérkezik az első új számla, akkor az augusztusi fogyasztásban mindenki az éves átlagos mennyiségek 31/365-e feletti részt már piaci áron fizeti.

Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. épülete, az egykori FŐGÁZ ügyfélszolgálata a főváros VIII. kerületében – Fotó: Róka László / MTI bizományosi
Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. épülete, az egykori FŐGÁZ ügyfélszolgálata a főváros VIII. kerületében – Fotó: Róka László / MTI bizományosi

Ez nem ugyanaz a matek, mintha a szolgáltató kivárna, és azt mondaná, hogy 2022. augusztus 1. és december 31-e között az éves átlag 153/365-ét jogosult elfogyasztani a mérőállomás tulajdonosa rezsiáron, vagyis amikor ezt a szintet eléri a fogyasztó, akkor már minden piaci áron megy, de addig semmi, mert addig használható a rezsiár.

Utóbbi matek sokkal később, a legtöbb fogyasztó esetében csak 2023 elején generálna magasabb költségvetési bevételeket, és lassabban kezdené mérsékelni az MVM veszteségét.

Ez a logikus

Elég valószínűnek tűnik tehát, hogy az első bemutatott metódust, vagyis a havi, de napra lebontott számlázást alkalmazza majd az MVM Next. Ez azt jelenti, hogy

ugyanakkora összesített fogyasztás (például havi 200 köbméter gáz) esetén a februári számla magasabb lesz, mint a januári, mert januárban 31 napnyi rezsigázra és rezsiáramra vagyunk jogosultak, februárban csak 28 napnyira.

Aztán ha vannak túlfogyasztások és alulfogyasztások, vélhetően az MVM a fogyasztási időszak (egy év) után majd elszámol. Ilyen végszámla amúgy is érkezik az átalányt fizetőknek, amikor kiderül, hogy a visszamenőleges 12 hónapban kevesebbet vagy többet fogyasztott, mint az átalány alapján.

2020-ban például a mi családunk a lezárások idején a Balatonra költözött, így a budapesti fogyasztásunk érdemben alacsonyabb volt, mint a megelőző évben, és jelentős összeget kaptunk vissza. A következő időszakban (a visszaköltözés éve) pedig az alacsony bázishoz képest majd a túlfogyasztásról fog számla érkezni.

Az MVM Nextnek ugyanakkor nem lesz könnyű dolga. Képzeljük el, hogy az árak majd a felülvizsgálatok idején, azaz negyedévente változnak – a végső elszámolásnál mivel számol a cég? Vagy negyedévente figyeli az árakat és az azokhoz tartozó fogyasztásokat, vagy a végén aktuális árral számol el. Ám, ha jelentősen felmegy, vagy végre lefelé korrigál az energiaár, ezek nagyon eltérő elszámolásokhoz vezetnek.

Az árak meglepőek

Az első, több mint negyedéves időszakra megadott árak amúgy összességében meglepőek lettek. Nemrég írtunk arról, hogy a kkv-k egy részének vissza kellett mennie a korábbi rezsiárazásból a piacra. Az árak ugyan nem közvetlenül összehasonlíthatóak (az áfa miatt), de ha megnézzük a számokat, azt látjuk, hogy az érintett mikrovállalkozások ma magasabb áramárat fizetnek, viszont a földgáz olcsóbb nekik. Ez mindenképpen magyarázatra szorul.

Amúgy a mostani rendeletekkel a lakosság egészében

legjobban a távfűtést használók jártak, akik megúszták az emelést, míg a legrosszabbul a vidéki, rossz energiahatékonyságú, gázzal fűtött házakban (Kádár-kockákban) lakók.

Az energetikailag nem felújított vidéki, családi házak és társasházak vélhetően nem túl magas jövedelmű lakói tényleg komoly megélhetési gonddal néznek szembe. A rózsadombi, svábhegyi villák brutális számláira inkább lesz a benne lakóknak fedezete, de vélhetően ők rugalmasabban is tudnak fogyasztást csökkenteni.

Diktálás vagy átalány?

Nagyon izgalmas kérdés, hogy éves számlát, havi átalányt vagy havi diktálást érdemes-e a fogyasztóknak választania? A háztartásokat a rezsiárak eddig nem ösztönözték takarékosságra. Tavaly – ami idén az átalány alapja – még senki nem figyelt a fogyasztására annyira, minek takarékoskodjon bárki, ha az árak alacsonyak, és mint tudjuk, a kormány is úri huncutságnak tartotta az energiatakarékosságot, ő nem adott életviteli tanácsokat.

Na de mi következik innen? Több logika lehet, és ha majd továbbra is bárki, bármikor átjelentkezhet az átalányból a diktálásra, akkor ezt érdemes is átgondolni, mert mindenki ki tud lépni a piaci ársávból. Hiszen az átalány a téli átlagot is tartalmazza, aki azonban augusztusban vagy szeptemberben elkezd diktálni, az fűtés nélkül aligha fogyaszt sokat.

Aki pedig az előremutató hónapokban nem fizet nagy számlát, az már elindíthat takarékossági akciókat (például 2 szobát nem fűt be). De az irány egyáltalán nem egyértelmű, akkor rosszabbul jár a fogyasztó, ha majd feljebb mennek az árak, ha viszont a fűtési szezonra csökkennek az árak, akkor jobban lehet járni a diktálással.

Az átalány pedig ugye a tavalyi fogyasztás egytizenkettede. Ilyen fizetés mellett is érdemes már most takarékoskodni, de itt a spórolás után csak később, a végső elszámolás után jár vissza a pénz.

A teljes kisimításban az éves számlafizetés lesz a legkedvezőbb, ugyanakkor az egyes hónapok közötti kisimítás (átalány) is lehet érdek. Ha a 144 köbméter gáz helyett valaki mindig 150-ért fizet, az nem olyan megterhelő, mintha néha 20 után, néha pedig 260 után, aztán majd valamikor brutális számlákat lehet visszakérni.

Van környezetvédő eleme

A rendelet amúgy nem logikátlan. Jobban bünteti a gázfogyasztást, ami mind az orosz kitettség, mind a 15 százalékos európai fogyasztáscsökkentési cél miatt indokolt lehet. Ahogy egyik értelmező forrásunk mondta,

„a rendeletet elolvastam, de már a klímást is hívtam, fűtőszálakat szereltetek be, a gázos fűtésem helyett többet szeretnék árammal fűteni, mert nem mindegy, hogy kétszeres vagy hétszeres árat fizetek.”

Hűtő-fűtő klímaberendezést telepítenek egy I. kerületi társasházban – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Hűtő-fűtő klímaberendezést telepítenek egy I. kerületi társasházban – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Fordítva viszont talán nem lesz akkora rossz ösztönző, vagyis a kétszeres áramár mellett talán nem fogják még az emberek visszavezetni a gázt, csakhogy kihasználják annak a költségelőnyét.

Társasházak

Nyitott kérdés lehet, hogy a közös mérővel dolgozó társasházakkal mi lesz.

A lakossági fogyasztónak minősülő társasház, lakásszövetkezet kedvezményes mennyiségre jogosult, amely többletkedvezményt a lakóépületben műszakilag megosztott, önálló lakások számának szorzata alapján kell meghatározni.

Ez azt jelenti, hogy

amikor egy társasháznak, lakóparknak közös vételezési helye van, ott érvényesíthető a nagyobb kedvezmény, de abban a rendelet nem segít, hogy a különböző méretű lakások között a közös képviselő miképpen osztja le az energiaköltségeket.

Itt nyilván ha a valós fogyasztás alapján egyedi mérés lehetséges, akkor lakásokhoz kapcsolható a megtakarítás, ha valami kulcs van (például négyzetméterenként, akkor nehezebb motiválni. Álljon itt erre egy analógia!

Étterembe megy egy társaság. A jól bejáratott, hagyományos módszerük az, hogy mindenki fogyaszt, majd a végén, a fizetésnél nyolc részre osztják a számlát. Az egyedi játékelméleti stratégia innentől viszont az, hogy a legjobb ételeket és a legjobb borokat érdemes kirendelni, hiszen annak a költsége csak egynyolcadrészt a sajátunk. Mekkora lúzerség lenne spórolni a többieknek, miközben ők a jobb kajákból rendelnek.

Igen ám, csak mindenki így taktikázik, és mindig horribilis számlákat kreál a társaság. Valami ilyesmi a közös mérőhelyek fogyasztásának a problematikája, vagyis a spórolás, a leosztás olyan játékelméleti kérdés lehet, amelyben érdemes az egyedi motivációt erősíteni.

És azok, akiknél nincs szó külön lakásról, de valójában egy jó nagy ingatlanban felül laknak anyukáék, alul pedig a gyerek családja – na ők nagyon pórul járnak,

mert a kvázi többlakásos helyzetet nem lehet a rendelet alapján érvényesíteni.

Bérlők, ingatlan-adásvételek

A 2023-as évtől a bérlők és az ingatlaneladók elszámolási kérdése is izgalmas lesz. Ha valaki év közben bérlőt vált, akkor márciusban a bérlőnek el kell számolnia három hónapra eső fogyasztással? Leszámlázzák neki, hogy ezekben a napokban ő mennyivel fogyasztott a nagy hidegben az éves átlag felett? Vagy mi lehet a pontos elszámolás alapja? Figyelembe tudja venni az új bérlő vagy a vevő, hogy onnantól kisebb fogyasztású napok jönnek?

Vélhetően igen, mert mint a Portfolio cikke is megemlíti, az energiacégeknek van úgynevezett fogyasztási jelleggörbéje, ami megmutatja, hogy mely hónapokban az éves fogyasztás milyen százaléka várható.

Vagyis profánabbul, a lakáspiacon és a bérleti piacon sokkal fontosabb lesz az energia, de annál azért bonyolultabb az ösztönző, minthogy:

  • mostantól szeptemberben kell eladni a lakást és kiköltözni,
  • illetve márciusban érdemes új bérleménybe beköltözni és lakást venni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.