„A legjobb sör ott van, ahová a papok járnak inni”

Sharing is caring!

A magyar sörfőzésről fennmaradt első írásos feljegyzések a bencés apátságsági kolostorokhoz fűződnek, ám az első saját sörfőzdére napjainkig kellett várni Pannonhalmán.

A középkorban a kereszténység elterjedésével sok kolostort alapítottak Európában, és ezek közül jó néhányban a kezdetektől főztek sört. Amikor Nagy Károly császár lett, egyedül Bajorországban már 300 kolostor működött, és ezek közül néhányban 150 éve főztek sört. Az 1024-ben alapított Pannonhalmi Főapátság a 13. századból tudja felmutatni azokat az okleveleket, melyek bizonyítják, a monostorhoz tartozó falvakban már folyt sörfőzés, és meg is kapták a szerzetesek a sörkvótákat. Nem mellesleg a bakonybéli bencés monostor egy 1086-os összeírása Komló-völgyként emlegeti egyik területét, tehát feltételezhető, hogy arrafelé már korábban is megkóstolhatták a szerzetesek az erjesztett, habos italt.

Az első hivatalos, területileg a bencésekhez köthető, bizonyos Thomas Menner nevével jegyzett, sörfőzde azonban csak 1701-ben kezdte meg működését Pannonhalma környékén. Ez egyúttal Magyarország első főzdéje is volt, de nem tartozott az apátság tulajdonába. Viszont – kötelezően – ellátta sörrel Szent Benedek követőit. Thomas Menner Németországból érkezett, és a pannonhalmi főapáttól vett bérbe egy telket, hogy ott sörfőzdét és fogadót létesítsen. Sört csak a század végéig főztek itt, de a fogadó még sokáig üzemelt. Erre a tradícióra építve egy vállalkozás védjegyeztette 2014-ben a Thomas Menner 1701 apátsági sörcsaládot, de nincs saját főzdéjük, és semmi közük a főapátsághoz.

Ora et labora – „imádkozz és dolgozz”, ez a mottója a bencés szerzeteseknek. Szép, de nehéz küldetés. A regulák szerint a lelket-testet sok böjt is “erősíti”, amit hétköznapi ember inkább próbatételnek fog fel. Kétségtelen, böjtön innen s túl sem roskadozott a barátok asztala. Szerencsére a szigorú előírások szerint: „folyadék ivása nem töri meg a böjtöt”. Így a sör, a folyékony kenyér ideális itala lett a keményen dolgozó szerzeteseknek, és nem csak a böjt idején. Nem véletlen, hogy a korai középkortól a szerzetesek a sörök szakértőivé váltak, amint állítja egy 16. századi szállóige: „a legjobb sör ott van, ahová a papok járnak inni!”.

A 19. század végére a nagyüzemi sörgyártás elterjedésével a kolostorok sörfőzése szerte Európában elvesztette jelentőségét. Ennek ellenére az apátsági sör jelzős szerkezet továbbra is a minőség szinonimája maradt. Manapság is számos kolostorban főzik a sört, a bencés Weltenburgtól a trappista Rochefortig. Akadnak persze olyan főzdék is, ahol a „a főzés nehéz dolgát” már világiak gyakorolják az egykori kolostori sörfőzdében, mint például a müncheni pálosok alapította Paulanerben, az Ágoston-rendiek Augustiner sörfőzdéjében, vagy a receptet már világi sörgyárban készítik, mint a belga Leffe-t, vagy a cseh Opátot.

Ugyanakkor, amióta a különleges sörök rangot szereztek maguknak, több kolostorban újra megindult a sörfőzés. Így például a cseh předklášteří-i ciszterci kolostorban hetvenhét év után ismét főznek sört. A magyarországi Zircen 2015-ben, a majd ezeréves apátság épületében, a 18. századi sörfőzde alapjain kezdett el működni Magyarország rendszerváltozás utáni első apátsági sörfőzdéje.

A Pannonhalmi Főapátság terveik között is évek óta szerepelt egy saját apátsági sörfőzde létesítése. Hosszas előkészítés után a főapátságtól tíz kilométerre levő Ravazdon az idén – hivatalosan a néhány héttel ezelőtti nyitással – megkezdhette működését az apátság saját sörfőzdéje.

© Gyimesi Zsuzsa

A vállalkozás egyelőre kétféle, a belga apátsági sörök mintájára főzött, sörrel lép a piacra, ám a portfóliót év végéig négyre terjesztik ki, jövőre pedig szezonális söröket is fognak főzni. Az ifjú, ambiciózus sörfőzőmester, Tihanyi Fülöp (aki maga is bencés diák volt) követendő példának a világ egyik legjobb felsőerjesztésű sörét főző Westvleteren kolostort választotta (nem a weltenburgi ugyancsak bencés kolostor alsóerjesztésű sörét). A szűretlen, világos (5% alkohol) Blonde már piacra került: “ízében keveredik a komló fűszeressége és az élesztő gyümölcsös jellege”. A főzdében pedig már kóstolható a felsőerjesztésű barna Dubbel, és jön a szűretlen világos Tripel, majd a magas alkoholtartalmú, barna Quadrupel.

Végre hát saját söreikkel koccinthatnak Pannonhalmán (és a hazai sörkedvelő közönség), ahogy a főzde bejáratánál is hirdetik: a lélek egészségére.

© Gyimesi Zsuzsa

Facebook Comments