Mit gondol a világ az orosz-ukrán háború néhány alapkérdéséről? Erre keresett választ az Ipsos frissen elkészült, globális közvéleménykutatása, aminek keretében a világ 27 országában kérdeztek meg 500-1000 helyi lakost. Nálunk 500 fős volt a minta.

Jöjjenek a legérdekesebb megállapítások:

A magyarok elsöprő többsége, pontosan háromnegyede támogatja, hogy befogadjuk a háború elől menekülőket, ami majdnem pontosan megfelel a világátlagnak.

Bár a világon mindenütt azt gondolja a túlnyomó többség – 72 százalék – hogy az országának katonai értelemben ki kell maradnia a konfliktusból, ez az arány nálunk ennél is sokkal magasabb, 90 százalék. Ez a vizsgált 27 országot tekintve világrekord.

Azzal az általános jellegű kijelentéssel, hogy “A hazámnak támogatnia kell bármilyen független országot, ha azt megtámadja egy másik” az összes megkérdezett 70 százaléka értett egyet, ráadásul ebben minimális volt az ingadozás a különböző országok között. Kivéve egy négyes csoportot, aminek a tagjai sokkal kevésbé szolidárisak, mint szinte mindeki más a világon. A magyar megkérdezetteknek ugyanis csak 53 százaléka értett egyet ezzel, ami a második legbarátságtalanabb hozzállás az egész világon. Nálunk kevésbé csak az 52 százalékos Mexikó együttérző a megtámadottakkal és hasonló a hozzáállás Brazíliában (54%) és Izraelben (55%).

Az orosz propaganda hatása is jól érezhető nálunk. Azzal a megállapítással, hogy “Ha nem csinálunk semmit Ukrajnában, az arra bátorítja Oroszországot, hogy további katonai akciókat hajtson végre Európában és Ázsiában”, globálisan az emberek erős kétharmada, 68 százaléka értett egyet.

Nálunk mindössze 47 százalék, ami az egész világon a legalacsonyabb érték.

A világ lakossága pontosan ugyanolyan arányban (68 százalékban) utasítja el katonai beavatkozást Ukrajnában, mint amennyire rossz ötletnek látja, a másik pólust, vagyis azt,hogy semmit ne csináljunk. Ebben a kérdésben már alig tér el a magyar átlagvélemény (61 százalék) a világátlagtól.

Szintén az orosz és fideszes propaganda eredményének tűnik, hogy miközben a világ lakóinak kétharmada tartja potenciálisan eredményes eszköznek a gazdasági szankciókat és ebben alig van eltérés köztük, a magyaroknak csak fele gondolja ezt jó ötletnek. Ezzel is világelsők, vagyis világutolsók vagyunk.

Van még két kategória, amikben majdnem világelsők vagyunk. Nálunk gondolják majdnem a legkevesebben az egész világon, hogy egy független ország védelmében megéri többet fizetni a benzinért és a gázért. Nálunk kevésbé csak a peruiakat érdekli más szabadsága, ha azért anyagi áldozatot is kellene vállalni.

A felmérés összes kérdése közül azzal a felvetéssel értettek egyet a legkevesebben, hogy “Ukrajna problémái nem a mi asztalunk és nem szabadna belefolynunk az ügybe”. A megkérdezetteknek csak erős egyharmada, pontosan 39 százaléka gondolta így. A magyaroknak viszont jó kétharmada, 67 százaléka. Nálunk kevésbé csak a szaúd-arábiai embereket hatják meg az ukrán civilek szenvedései.

A magyarok közül tényleg szinte senki sem küldene magyar katonákat Ukrajnába – 3 százalék – amivel toronymagas világelsők vagyunk. Annyira, hogy a mezőnytől szintén messze leszakadó, hasonló hozzállású országokban is ennek két-háromszorosa, vagyis 6-8 százalék katonaküldéspárti. Ezek Izrael, Argetina és Törökország. A világon egyébként senki sem lelkes ebben, az átlag csak 17 százalék. A kiugróan kardcsörtető Indián (39%) és Kanadán (30%) kívül a gondolat támogatottsága sehol sem éri el a népesség egynegyedét sem.

Az ukrán hadsereg felfegyverzése sem népszerű gondolat a maga 36 százalékos világtámogatottságával, de a magyar lakosság ebben is feltűnően ellenszenvező 15 százalékkal. Nálunk kevésbé csak az argentinok és a peruiak szállítanának fegyvert Ukrajnába.

Az összes megkérdezett 40 százaléka állítaná le az oroszoktól érkező gáz- és olajimportot még akkor is, ha ez áremelkedéssel járna. A magyaroknak mindössze 18 százaléka. Ezt az ötletet nálunk jobban csak a törökök vetik el 15 százalékkal.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.