Fura ötlettel állt elő egy német vendéglős. Ahogyan azt a Blikk német testvérlapja is megírta, Daniela Malter blogger és egy vendéglős Facebook bejegyzésükben arra buzdították a vendéglősöket, hogy az indokolatlan felvásárlások miatt beállt készlethiányt a vendégekkel pótoltassák.

Vagyis ha valaki bevisz egy kiló lisztet vagy étolajat, akkor azzal fizethet a sörért, ételért, akár a cserekereskedelem korában. Fel is vásárolhatnák a magánszemélyek készleteit, amiért ajándékot javasol a sport és szabadidő oldalt kezelő háziasszony, egy liter étolajért két korsó, egy csomag lisztért egy korsó sör járna.

A német lakosság persze ugrott az ötletre, több százan jelentkeztek az oldalon, de eddig csak két vendéglős jelezte, ha megtalálják a hivatalos módját, akkor élne ezzel az ajánlattal. A probléma az, hogy Németországban csak kereskedelmi tevékenységet folyató személytől vagy vállalkozástól lehet beszerezni alapanyagot. A Blikk megvizsgálta, Magyarországon megvalósítható lehetne ez az ötlet!

Márta a gyorsbüfében attól tart, hogy﷯az olaj ára miatt luxus-fogás lesz a lángos és eltűnnek a vendégek / Fotó: Fuszek GáborMárta a gyorsbüfében attól tart, hogy﷯az olaj ára miatt luxus-fogás lesz a lángos és eltűnnek a vendégek / Fotó: Fuszek Gábor

Németországban az ukrán-orosz háború következtében fellépő esetleges készlethiány hírére márciusban felvásárolta a lakosság és a vendéglátóipar a liszt és az étolaj készleteket. Aki nem volt elég gyors az ma már csak üres pultokat talál a nagyáruházakban ott, ahol pár hónapja még harminc fajta termék volt ezekből.

Az elemzők szerint a raktárak még nem ürültek ki, csak az utánpótlás nehéz, ráadásul a nagykereskedők visszatartják a készleteket, mert nem kizárt, hogy nyárra még nagyobb lesz a hiány, hiszen az uniós búza és napraforgó készletek egy negyede ukrán és orosz forrásból származott. Van olyan vendéglő, ahol a sültkrumplit már levették az étlapról, nincs olaj, amiben elkészítsék.

Cseróczky Judit, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatala sajtóreferense a Blikk kérdésére elmondta, felelős élelmiszervállalkozó – vendéglátó egység – csak biztonságos, nyomon követhető, ellenőrzött körülmények közül származó élelmiszert, alapanyagot használhat fel közfogyasztásra szánt ételek elkészítéséhez. Mivel a háztartásokból származó alapanyagok eredete, tárolási körülményei, esetleges kezelése nem ismert, így vendéglátó egységbe történő beengedése nem engedélyezett. Még eredeti csomagolásban lévő élelmiszer esetében sem zárható ki az esetleges szándékos vagy éppen véletlenből adódód s szennyeződés vagy a tárolási körülmények elégtelensége miatti, amúgy sem ízre, sem illatra, sem esztétikailag nem szembetűnő minőségváltozás.

Balogh Péter jogtanácsos szerint adózási szempontból sem ajánlja, hogy ezt bárki is kipróbálja. A magyar adózási szabályok ismerik a cserekereskedelem, a barter üzlet létrejöttét, kölcsönös számlaadási, könyvelési, pénztár bevételi kötelezettséggel. Egy ilyen cserénél ez nincs meg, vagyis ha egy magyar vendéglős ezzel próbálná meg fedezni az áruhiányt, az nem csak bírságot, hanem az üzlete bezárását is kockáztatja, de az eladó ellen is eljárás indulhat.

A hatályos magyar törvények nem rendelkeznek arról, mit kezd az állam áruhiány, készlethiány esetén háború, vész-vagy katasztrófahelyzet idején. A jogász elmondta, a modern jog alapelvei szerint ezekre az adott helyzetben születhet rendkívüli, azonnal hatályba lépő, meghatározott intervallumra szóló kormányrendelet, hasonló a mostani kiskereskedelmi benzin ár rögzítéséhez. Ilyenkor az állam felügyeli a hiányzó termék készleteinek beszerzését, raktározását és az elosztását is. Fontossági sorrendet is felállíthat a törvény, vagyis például a liszt és az étolaj esetében először a pékségek, közellátás, közétkeztetés kapna az áruból, utána a a lakosság, limitált mennyiségben, s csak utoljára a vendéglátó helyek. A történelem persze bebizonyította, hogy ilyenkor indul be a feketézés, az árdrágítás, amivel szemben viszont a különleges helyzet miatt vasszigorral léphet fel a hatóság

Homoki András vad-és halgazdasági igazságügyi szakértő azt azzal egészítette ki a Blikknek, hogy a vendéglátóipar nem csak csomagolt terméket, de halat, vadat, otthon elkészített állati eredetű terméket sem szerezhet be magánszemélytől. A halat és a vadat csak az erre illetékes gazdaságokon keresztül értékesíthetik az állatot engedéllyel elejtő polgárok illetve őstermelők, hatósági állatorvosi vizsgálatot követően. A magyar élelmiszerbiztonsági törvény ebből a szempontból az uniós alapelvekhez képest is szigorú, a vendéglősnek mindig igazolnia kell a beszerzés forrását, ezt jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jogszabály itt semmiféle kilengést nem enged meg, ha például kivonják a piacról azt a mosogatószert, ami szerepel a vendéglő engedélyezési szerződésében, akkor azonnal egy új szerződést kell írni ennek beszerzésére, pótlására is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.