A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság súlyos szabálytalanságot követett el

Sharing is caring!

A jogállamiság elvéből eredő tisztességes eljáráshoz fűződő alapjoggal kapcsolatban visszásságot eredményezett az elhúzódó eljárás, amelynek során a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság munkatársai nem tartották be az Általános közigazgatási rendtartásban előírt határidőt – állapította meg közös jelentésében az alapvető jogok biztosa, Kozma Ákos és Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségi ombudsmanhelyettese. Felkérést is intéztek a biztosok, hogy többet ilyen ne fordulhasson elő.

Hosszú eljárások sorozata után kezdeményezett vizsgálatot az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, miután a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága több szabály ellen is vétett, és nem adott megfelelő tájékoztatást annak a panaszosnak, aki még 2017 októberében özvegyi nyugellátás iránt igényt terjesztett elő néhai párja halála után. A Pécsi Járási Hivatal a kérelmet elutasította, a jogorvoslat felhasználását követően pedig a másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta. 2018 augusztusában a panaszos ismételten előterjesztette az özvegyi nyugdíj elbírálása iránti igényét, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az újabb kérelem alapján indult eljárást megszüntette. A végzéssel szemben a panaszos keresetet terjesztett elő, amelynek következtében a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a végzést hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasította a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot.

Majd a roma személy hiába kért tájékoztatást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, onnan nem kapott érdemi választ, hol tart az eljárása. Ez 2019. májusában volt, a döntés végül 2020 áprilisában született meg, amelyben ideiglenes özvegyi nyugdíjat állapítottak meg a panaszos részére. A panaszos ekkor fordult az ombudsmani hivatalhoz, mert szerint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megsértette az egyszerűség és az együttműködés elvének érvényesülését. Ezt pedig az alapjogok biztosa és helyettese meg is állapította: arra jutottak, hogy a kérelmező és meghatalmazottja sem kaptak olyan érdemi tájékoztatást az ügyükben zajló eljárás menetéről, a megtett intézkedésekről, amely ténylegesen elősegítette volna annak áttekintését, illetve az elhúzódó eljárás okainak megértését. A rendelkezésre álló adatokból kiderült, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a 2019-ben beérkezett adatokat nem kellett volna 2020-ban ismételten bekérnie a Tolna Megyei Kormányhivataltól, másrészt pedig az is nyilvánvalóvá vált, hogy korábban kellett volna intézkednie a Baranya Megyei Kormányhivatal ismételt megkeresése és további tanúk meghallgatása érdekében.

A vizsgálat megállapította, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság súlyosan megsértette a hatóságok közötti együttműködés elvét, valamint az ügyféllel, illetve az érintett szervekkel szembeni jóhiszeműség követelményét, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság munkatársai a panaszos ügyében nem tartották be az Ákr.-ben előírt határidőt, azt jelentősen túllépték, az elhúzódó eljárás a jogállamiság elvéből eredő tisztességes eljáráshoz fűződő alapjoggal kapcsolatban visszásságot eredményezett – írja határozatában Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, amely arra a következtetésre is jutott, hogy a panaszost nem a származása miatt érte sérelem.

Hogy ilyen máskor ne fordulhasson elő az ombudsman és a nemzetiségi ombudsmanhelyettes felkérte a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatóját, hogy ismételten hívja fel a hatóság munkatársainak a figyelmét a közigazgatási hatósági eljárás garanciális alapelveinek megfelelő ügyintézésre, valamint az előírt ügyintézési határidők betartására. Az ügyben ezen túlmenően más intézkedést nem láttak szükségesnek.

via

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük