November 1-jétől már nemcsak a szálláshely-szolgáltatóknak, de a vendéglátó üzletek üzemeltetőinek is regisztrálniuk kell a turisztikai ügynökség adatszolgáltatási felületén, jövő nyártól pedig már adatokat is kell továbbítaniuk. A turisztikai törvényt még a nyáron módosították, az érintettek azonban csak most szembesülnek az új kötelezettségekkel. Ráadásul – miként azt Kovács Lászlótól, a Magyar Vendéglátó Ipartestület elnökétől megtudtuk – a „koncepció még nem egészen kiforrott”. A szállásadók viszont a kezdeti nehézségek után már hasznosnak látják, hogy összehasonlíthatják foglalási adataikat a konkurenciáéval.

Egy hónappal azelőtt, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) rendeletet hozott a vendéglátói munkakörök szakképzettséghez kötéséről, egy másik jogszabály is született, amely további adminisztrációs feladatokat ír elő a szektorban dolgozóknak.

A június 25-i Magyar Közlönyben jelent meg a turisztikai törvény módosítása, amely szerint november 1-jétől már nemcsak a szálláshely-szolgáltatóknak, de a vendéglátó üzletek, valamint a „turisztikai attrakciók” üzemeltetőinek is regisztrálniuk kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltatási Központ (NTAK) rendszerében. Érintettek mindazok az éttermek, büfék, cukrászdák, kávézók, alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhelyek, italüzletek, bárok, zenés-táncos szórakozóhelyek, gyorséttermek és alkalmi vendéglátóhelyek is, amelyek online pénztárgép használatára kötelezettek. A munkahelyi és közétkeztetőkre, illetve a rendezvényi étkeztetőkre és mozgó vendéglátóhelyekre viszont nem vonatkozik a törvény.

A szállásadóknak már egy ideje anonim módon kell adatot szolgáltatniuk az az NTAK-ban a vendégek koráról, neméről, a településről, ahol laknak, az állampolgárságáról, újdonságként pedig szeptembertől a VIZA-rendszerbe okmányolvasóval is el kell juttatniuk a vendégek adatait. 2022. július 1-jétől pedig a már működő vendéglátóknak is kötelező lesz az NTAK-os adatszolgáltatás – ha valaki újonnan kezdi a tevékenységét, akkor pedig öt napon belül kell eleget kell tennie e kötelezettségnek. Az NTAK-ot üzemeltető Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) térítésmentesen biztosítja az ehhez szükséges szoftvert.

Mindez persze plusz adminisztrációs terhet jelent – vendéglátós csoportokban az érintettek hangot is adtak azon véleményüknek, hogy mennyire nem hiányzik ez a koronavírus-válsággal erősen sújtott ágazatnak.

Kovács László, a Magyar Vendéglátó Ipartestület (MVI) elnöke szerint kicsit más lesz a vendéglátásban az NTAK szerepe, mint a szállásadóknál. Bár a törvény már hatályos, és november elsejétől regisztrálni kell, 2022 júliusától pedig adatokat is kötelező továbbítani, a szakember szerint

a koncepció még nem egészen kiforrott.

Kovácsnak még nincs információja például arról, hogy pontosan milyen adatokat kell majd beküldeni.

FARKAS NORBERT / 24.HU

Az elnök úgy véli, ha a forgalomról, a fogyasztás összetételéről gyűjtenének adatokat, és azt aztán összesítve hozzáférhetővé tennék, az hasznos lehetne a vendéglátóknak. Az adatszolgáltatás alapján megtudhatnák például az üzlettulajdonosok, hogy a hozzájuk hasonló kategóriájú üzletekben milyen forgalmat mértek, és ez alapján alakíthatnák a kapacitásaikat. Ha lenne róla információ, hogy a forgalmon belül milyen volt például a meleg, hideg ételek fogyasztása, aránya, a különböző elfogyasztott italok mennyisége, aránya, milyen ételek, italok lettek népszerűek vagy kevésbé népszerűek, az szintén hozzásegíthetne a döntések előkészítéshez, a lehetséges fejlesztési irányok kialakításához, a termékkör bővítéséhez.

A részletekről egyelőre pontosabbat nem tudni, az MVI az egyeztetéseken mindenesetre azt szorgalmazza, hogy a lehető legkevesebb munkával, adminisztrációval járjon az adatbeküldés – mondta az elnök.

Az persze így is kérdés, hogy egy büfé vagy étterem üzemeltetőjének mennyi ideje lesz a piaci adatok elemzéséhez a napi működésből fakadó feladatok mellett.

Október 14-én volt egy egyeztetés az MTÜ-nél a témában, amelyről közleményt is kiadott a szervezet. A tájékoztatás szerint jövő nyártól nyomon követhetők lesznek a vendéglátóhelyek kapacitási, kihasználtsági adatai, a főbb fogyasztási kategóriák, és „mindez érdekes összefüggésekre világít rá”. A turisztika attrakcióknál pedig látható lesz, hogy mikor, milyen típusú jegyet vásárolnak, mivel fizetnek, és a jegyet mikor használják fel. A rendszer nemcsak a múzeumokra, kastélyokra, várakra terjed ki, hanem a fesztiválokra és a fürdőkre is, azaz mindenre, ahol jegyértékesítés zajlik.HIRDETÉShttps://bs.serving-sys.com/Serving/adServer.bs?cn=display&c=19&pli=1077181310&gdpr=${GDPR}&gdpr_consent=${GDPR_CONSENT_68}&adid=1085066961&ord=1634280516861

Sokáig nem működött, de már hasznos a szállodáknak az NTAK

A 2019-ben bevezetett Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ egy digitális adatszolgáltatási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy valós időben legyen látható az országban található összes szálláshely forgalmi, statisztikai adata. Ennek bevezetésével minden szálláshely digitálisan, szálláshelykezelő szoftver használatával tudja teljesíteni a vendégek bejelentkezésénél előírt adatrögzítési kötelezettségét.

A Magyar Turisztikai Ügynökség azt ígérte, hogy ezzel a változással nemcsak az jár jól, akinek szolgáltatják az adatot, vagyis az MTÜ, hanem az is, aki szolgáltatja az információkat. Habár sokáig nem tudtak hasznot húzni a rendszerből a szállásadók, egy vidéki szálloda vezetője a 24.hu-nak elmondta, most már van lehetőségük arra, hogy összehasonlítsák foglalási adataikat más hasonló besorolású szálláshelyek adataival. Név szerint ugyan nem látják a konkurenciát, de le tudják szűkíteni a keresést, így például látja egy balatonfüredi háromcsillagos szálloda, hogy egy hasonló besorolású hotel milyen foglaltsággal üzemel. – Értelemszerűen ha azt látom, hogy mindenki más szárnyal, és tele vannak a szállodák, nálunk viszont csak félház van, akkor biztos lehetek abban, hogy valamit nem csinálunk jól – nyilatkozta.

A napokban derült ki az is, hogy szeptember elsejétől már csak a végzettséget igazoló papírral főzhet a szakács, süthet süteményt a cukrász. Akkortól lépett életbe ugyanis az ITM rendeletmódosítása, amely előírja, hogy milyen ipari és kereskedelmi tevékenységeket milyen szakképesítéssel lehet elvégezni.

A témában megjelent cikkek után október 11-én közleményt adott ki a minisztérium, amelyben azt írták, a hozzájuk beérkezett piaci visszajelzések alapján kezdeményezték a képesítési követelményekről szóló rendelet módosítását. Ennek lényege, hogy a jövőben ne legyen kötelező minden munkavállaló szakképesítése. Néhány nappal később a szaktárca már arról számolt be, hogy a rendeletet újra módosították. Így „a jövőben nem kötelező a konyhai, valamint a cukrászati tevékenységekben dolgozó valamennyi munkavállalónak szakképesítéssel rendelkeznie. A büfétermékek (például a lángos, a palacsinta, a melegszendvics) elkészítése és forgalmazása pedig egyáltalán nem lesz képesítéshez kötött tevékenység”.HIRDETÉS

Előkészítetlenül, előzetes megbeszélés és egyeztetés nélkül lépett életbe az eredeti rendeletmódosítás – mondta ezzel kapcsolatban Kovács László. Azt is hozzátette, hogy kivitelezhetetlen lett volna az előírás betartása.

Ha komolyan kellene venni, hogy szakképesítés nélkül nem lehet mondjuk rántott húst sütni, az komoly fennakadásokat okozna a vendégek kiszolgálásában.

Katasztrofális helyzet állna elő, ha a koronavírus-válsággal amúgy is erősen sújtott, munkaerőhiánnyal küzdő ágazatnak meg kellene válnia az olyan megbízható, tisztességes, minőségi munkát végző dolgozóitól, akiknek nincs papírjuk arról, amit csinálnak. Ez egy utolsó, oktalan tőrdöfés lenne a szakmának. Az elnök szerint ráadásul semmit nem javít a vendéglátás minőségén az, ha papírhoz kötik a munkavégzést.

Hogy hányan dolgozhatnak a vendéglátásban az étel- és italkészítésben szakképesítés nélkül, azt nehéz lenne szerinte megmondani, de mint kiderült, még komoly éttermekben is előfordul, hogy valaki betanított munkásként dolgozik szakácsként. A cukrászok között is akadnak, akik korábban teljesen más területen dolgoztak, és pályamódosítás után kötöttek ki a süteménykészítésnél úgy, hogy nem feltétlenül szerezték meg a szakképesítést, ám a munkahelyükön felszedték a szükséges gyakorlatot.

Az MVI elnöke azt mondta, nem volt előzetes egyeztetés a rendeletről, a minisztérium közleménye viszont azt állítja, hogy az azóta már visszavont képesítési követelményeket a gazdasági érdekképviseletek, kamarák és szövetségek javaslatára alakították ki, és több alkalommal is egyeztettek azokról.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük