A sziget, ahol hálásak a koronavírus-járványért

Sharing is caring!

Valamikor március elején történt, hogy egy koronavírussal fertőzött utas landolt a világ legelszigeteltebb kereskedelmi repülőterén, a nemzetközi jogilag Chiléhez tartozó Húsvét-szigeten, majd a betegséget többen is elkapták tőle.

A Csendes-óceán közepén 164 négyzetkilométeren elterülő sziget világszerte ismert a 887 fennmaradt monumentális kőszobráról. De a 7750 fős lakosságú szigeten mindössze három lélegeztetőgép van, ezért Pedro Edmunds Paoa polgármester március 16-án kitiltotta a repülőket, és ezzel gyakorlatilag véget vetett a 2020-as turistaszezonnak.

A szigeten összesen öt koronavírusos beteget találtak, és április végére a járvány véget is ért, miközben a chilei szárazföldön a világon az egyik legrosszabb a helyzet azóta is.

Bár a Húsvét-sziget 3500 kilométerre található a chilei partoktól, és ez biztosan segített a járvány megfékezésében, a polgármester szerint a sikerük kulcsa a tapu, egy ősi polinéziai hagyomány, amit generációk óta őriznek.

A tapu egy szent parancs az egészségünk, az életünk, az idősebbek és az ősi bölcsességük védelme érdekében. Ez egyfajta fegyelem, ami a polinéziai kultúrában gyökerezik, aminek alapja a korlátozások mellett az egymás iránti tisztelet

– mondta Edmunds Paoa.

A polgármester szerint amikor elzárták magukat a külvilágtól, a lakosok fele megbízott benne, a másik pedig tudta, hogy a turizmusra építő gazdaságnak ez súlyosan ártani fog.

Ki kellett találnom valamit, ami egyesít bennünket, mert az egyetlen ellenség a vírus volt, és a tapu koncepciójában láttuk a megoldást

– fogalmazott.

Fotó: Getty Images

A tabu eredete

A tapu lényegében a természet normáinak tiszteletben tartásán alapuló öngondoskodási elv, amelynek középpontjában spirituális korlátozások és a teljes közösségre vonatkozó tilalmak állnak. Minden, ami tapu, az lényegében tabu, azt nem szabad megközelíteni, abba nem szabad beavatkozni, de esetenként még hangosan beszélni sem róla. Ez volt maga a koronavírus.

Miután a karantént hatékonyan alkalmazták a szigeten a járvány kezdetén, a kormány úgy döntött, hogy egy másik ősi tradíciót is bevet. Az umanga egy kölcsönös munkavégzés a szomszédok között, ami céltudatosságot adott a helyieknek a nehéz időkben.

A tapu és az umanga alkalmazásának köszönhetően a Húsvét-szigeten nemcsak a koronavírustól sikerült megszabadulni, hanem az ősi praktikák segítségével egy fenntarthatóbb jövő felé is fordultak.

A taput különböző formákban gyakorolják egész Polinéziában, Hawaii-tól Új-Zélandig, és vélhetően ebből ered a tabu szó is. James Cook brit felfedező 1777-ben Tongában jegyezte fel először a koncepciót. A tapu eredetileg egy isteni megbízatás, hogy korlátozzák a közösség bizonyos tagjaival, egyes helyekkel és dolgokkal a kapcsolatot, míg az általunk ismert tabu főleg olyan cselekvésekre vonatkozik, melyek közösségi vagy vallási megfontolásokból tilosak, vagy tilos azokról beszélni.

A Húsvét-szigeten a monumentális kőszobrokat hatalmas tisztelet övezi a lakosok részéről, és ez egy figyelemreméltó példája a tapunak. De a hagyomány többi formája, mint például a halászati tilalom az ívási időszak alatt, az elmúlt 50 évben elveszett, mert a szigetnek alkalmazkodnia kellett a turisták igényeihez.

A közösség apránként megvált a kulturális örökségétől, mert alávetette magát a modernizációnak. Számomra ez a materializmus a legrosszabb dolog, ami történhetett velünk

– magyarázta a polgármester.

A teljes izolációnak köszönhetően viszont valami ismét elindult a szigeten. A tapunak ismét hatalmas jelentősége van a hétköznapokban. Carlos Edmunds Paoa szerint az újbóli felfedezés időszakában vannak, és szeretnének visszatérni oda, ami a népet jellemezte még azelőtt, hogy repülők érkeztek a szigetre és telefonkapcsolatuk lett a külvilággal.

Mint mondta, a Húsvét-szigeten élni olyan, mintha egy kis hajón lennének kis személyzettel, és közben meg kell tanulni túlélni azokkal az eszközökkel, amik rendelkezésre állnak.

A közösség legnagyobb problémája, hogy élelmiszer-ellátásuk szinte teljes egészében Chilétől függ, a bevételeket pedig az évi százezer turista jelentette majdnem mindenkinek. Ez most nincs, de ebben az értelemben a járvány egy álruhában érkező áldás volt számukra, mert sikerült felpörgetniük a programot, melynek célja, hogy 2030-ig önfenntartóvá váljanak az umanga alkalmazásával.

Lekerült a maszk a szemről a szájra

Az umanga a szigetlakók közötti együttműködést fejezi ki. Úgy segítenek a másikon, hogy semmit nem várnak el érte cserébe, ezzel hozzájárulva a közösség fejlődéséhez. Ha valakinek többje van, mint másoknak, megosztja velük. Ha több információ áll rendelkezésére, akkor elmondja a többieknek. Ha elég egészséges hozzá, hogy felépítsen valamit, akkor segítő jobbot nyújt.

A hagyomány egy közmunkaprogram formájában éledt újjá, ennek keretein belül 700 helyi lakos kapott állást, akik szerény fizetésért dolgoznak.

A szigeten korábban nagyon kevés erőforrás állt rendelkezésre, ezért a családok mindig kisegítették egymást. Ez csináljuk most is. Együttműködünk, hogy még szebbé tegyük az otthonunkat, hogy kisegítsük a másikat, így végül mindenki átérzi az umanga jelentőségét

– mondta Nunú Fernándet Paoa, a program vezetője.

Fotó: NOTIMEX/FOTO/JULIO WRIGHT/STAFF/LIF/TURISMO15/AFP

Sok mindent sikerült már elérniük. A helyi újságban vannak már hírek a majdnem elfeledett Rapa Nui nyelven, közösségi kerteket hoztak létre, új jelzőtáblákat helyeztek ki, több tonna szemetet távolítottak el az óceánból, az újrahasznosítást is felpörgették, a fiataloknak pedig átadják, hogy mit kell tudni a féltve őrzött ősi szobraikról.

Lehetőségként tekintettünk a járványra, hogy haladjunk a terveinkkel. Ez pedig értelmet adott mindenki munkájának

– tette hozzá.

A polgármester arról beszélt, az umanga segített a közösségnek rájönni arra, hogy paradigmaváltásra van szükség.

30 éve vagyok a sziget vezetője, és hálás vagyok a járványhelyzetért, mert a fenntarthatóság és a természet tisztelete felé tudtunk fordulni. 2020 márciusáig egy maszk volt a szemünkön, amitől nem láttunk semmit

– mondta.

A koronavírus legnagyobb előnye az volt, hogy a maszkot lehúzták a szemükről a szájukra.

Most nyitva van a szemünk, és nagyobb elszántsággal vetjük bele magunkat a terveink megvalósításába, mint valaha

– fogalmazott.

Kiemelt kép: Getty Images

Facebook Comments