Az elhagyott Kelenföldi Erőmű art deco stílusú irányítóterme már sok filmest csalt a régi ipari műemlékbe

Az elhagyott Kelenföldi Erőmű art deco stílusú irányítóterme már sok filmest csalt a régi ipari műemlékbe

Sharing is caring!

A száz éves építmény üresen áll, de falai között még őrzi az elkészültekor világviszonylatban is igen korszerű ipari létesítmény emlékét.

A Kelenföldi Erőmű Budapesten a XI. kerületében a múlt század elején kezdte meg a villamosenergia-termelést. Ez volt az első olyan erőmű Magyarországon, amely a nemzetközileg is elismert háromfázisú, váltakozó áramú, 50 periódusú áramot előállította. A környező városrész energiaigényének változásával összhangban több lépésben esett át korszerűsítésen és kapacitásbővítésen. Az erőmű egy része mára már ipari műemlék.

A Duna partján, a Kopaszi-gát szomszédságában elhelyezkedő erőmű építéséről 1911-ben döntött a budapesti városvezetés. A hely kiválasztásánál fontos szempont volt a közeli vasút, a folyami közlekedés biztosítása és az uralkodó szélirány is, hogy a füst ne a város felé menjen.

Kelenföldi Erőmű 1913–1933 között Reichl Kálmán, majd halála után Bierbauer Virgil tervei alapján épült fel. Az elhagyott Kelenföldi Erőmű art deco stílusú irányítóterme már sok filmest csalt a régi ipari műemlékbeAz elhagyott Kelenföldi Erőmű art deco stílusú irányítóterme már sok filmest csalt a régi ipari műemlékbe

Az építkezés kezdetben jól haladt, de az első világháború megakasztotta az építkezést, így az utolsó részek csak a 20-as években készültek el. Az art deco és a bauhausos elemeket Borbíró tervezte az épületbe.

Az épület egyik legszebb része az üvegezett tetejű art deco stílusú irányítóterme.

Az elsődleges tüzelőanyaga a csővezetéken beszállított nagynyomású földgáz volt, míg a tartalék tüzelőanyag szintén a csővezetéken beszállított tüzelőolaj volt.

Az erőmű főberendezései a téli, fűtési idény időszakában jellemzően nagy terheléssel, optimális kihasználtsággal üzemeltek. Nyári időszakban az aktuális használati melegvíz igény ellátására főként a kis teljesítményű, erre a célra létesített gázturbinákat üzemeltették.Az elhagyott Kelenföldi Erőmű art deco stílusú irányítóterme már sok filmest csalt a régi ipari műemlékbeAz elhagyott Kelenföldi Erőmű art deco stílusú irányítóterme már sok filmest csalt a régi ipari műemlékbe

Az elhagyott Kelenföldi Erőmű art deco stílusú irányítóterme már sok filmest csalt a régi ipari műemlékbe

Az Erőmű korábban rendelkezett iparvágánnyal is, amely a Kelenföld vasútállomás felé lehetővé tette a vasúti szállítást. A vasúti kapcsolat a széntüzelésű erőmű alapanyag szükséglete miatt volt szükséges. Az erőmű átalakítása után már nem igényelte a tüzelőanyag vasúti szállítását, ezért a vasúti vágányokat 2003-ban elbontották.

A világviszonylatban legfejlettebb technikát képviselő erőmű építészetileg is igazán különleges volt. A tervezők szándéka az volt, hogy a funkció mellett művészi és építészeti igényesség is legyen az erőműben.

A régi erőmű 2005 óta áll üresen, de állagmegóvásáról gondoskodnak. Az erőmű többi, továbbfejlesztett része az épületegyüttes egy kisebb szárnyában, korszerűbb technikák segítségével még ma is üzemel. Ám a régi hatalmas kazántermek és vezérlő helyiségek ma már üresek. A különös varázzsal rendelkező terek azonban roppant népszerűek, számos film és klip készült a falak között.Az elhagyott Kelenföldi Erőmű art deco stílusú irányítóterme már sok filmest csalt a régi ipari műemlékbeAz elhagyott Kelenföldi Erőmű art deco stílusú irányítóterme már sok filmest csalt a régi ipari műemlékbeAz elhagyott Kelenföldi Erőmű art deco stílusú irányítóterme már sok filmest csalt a régi ipari műemlékbeAz elhagyott Kelenföldi Erőmű art deco stílusú irányítóterme már sok filmest csalt a régi ipari műemlékbeAz elhagyott Kelenföldi Erőmű art deco stílusú irányítóterme már sok filmest csalt a régi ipari műemlékbe

És végül egy érdekesség: a régi fotón az erőmű dolgozói 1931 karácsonyán és a vezérlőterem semmit sem változott…Az elhagyott Kelenföldi Erőmű art deco stílusú irányítóterme már sok filmest csalt a régi ipari műemlékbe

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük