Az ukrán elnöki adminisztráció kvázi katonai szóvivője, Olekszij Aresztovics rendkívül változatos színészi, politikusi, katonai és tréneri pályát futott be, mire világszerte ismertté vált. Nemcsak szóvivőként szerzett hírnevet, hanem katonai-politikai szakértőként is: 2019-ben például megjósolta a mostani putyini inváziót Ukrajna ellen, sőt ennél tovább is ment: két újabb orosz-ukrán háborút jelzett előre 2030-ig.

Az ukrán elnöki adminisztráció kvázi katonai szóvivője, Olekszij Aresztovics rendkívül változatos színészi, politikusi, katonai és tréneri pályát futott be, mire világszerte ismertté vált. Nemcsak szóvivőként szerzett hírnevet, hanem katonai-politikai szakértőként is: 2019-ben például megjósolta a mostani putyini inváziót Ukrajna ellen, sőt ennél tovább is ment: két újabb orosz-ukrán háborút jelzett előre 2030-ig.
HIRDETÉS

HIRDETÉS
Online tőkepiaci tanfolyam »
Rejtő Jenő regényhősei zokogva bújhatnának el mögötte, olyan bizonytalan és modern mítoszokba illő életrajz bontakozik ki Olekszij Aresztovicsról, a Grúziában született, belorusz-lengyel származású ukrán politikai és katonai tanácsadóról. Blogger, színész, felderítőtiszt, reklámszereplő, hírszerző, tanácsadó, pártalelnök, tréner, teológus – ezek a végzettségei és lehetséges korábbi foglalkozásai, manapság pedig rendszeresen hallhatunk tőle ukrajnai híreket, ugyanis Volodimir Zelenszkij elnök adminisztrációjának katonai ügyekben illetékes kvázi szóvivőjeként nyilatkozik nap mint nap.

Aresztovics azonban nem ezért vált ismertté a nagyvilágban. Ő volt ugyanis az, aki már 2019-ben megjósolta a mostani ukrajnai háborút egy a Youtube-on is közzétett interjújában. (Alább angol felirattal nézhető meg a nyilatkozat.)

Azt is előre látta, hogy az oroszok újabb szakadár köztársaságokat akarnak majd kikiáltani a donyecki és a luhanszki „népköztársaságok” mintájára. Arról beszélt, hogy a többi között Herszonban és Harkivban kreálnának ilyen képződményeket, sőt Kijev ellen is támadni fognak. Megjósolta továbbá, hogy az oroszok Belarusz felől is megindulhatnak és áttörhetnek a Krím-félszigetre vezető földszoroson.

Ennél félelmetesebb, hogy a koronavírus-válság előtt egy évvel, 2020 és 2022 közé vetítette előre egy „nagyobb” orosz-ukrán háború kitörését. Komolyabb jóslatai közül azonban egyelőre még nem ellenőrizhetjük, hogy 2030-ig bekövetkezik-e még két ilyen nagyobb orosz-ukrán fegyveres konfliktus. Aresztovics ugyanis

három ilyen háborút tartott elképzelhetőnek a 2020-as években.

Aresztovics minden bizonnyal még Alekszejként látta meg a napvilágot 1975-ben (a Facebookon ma is oroszosan használja a nevét) a Kaukázus egy félreeső zugában, ahol apja ezredesként szolgált a szovjet hadseregben.

Jelenleg egyfajta katonai szóvivő Kijevben – tőle hallhattuk az elmúlt héten a mariupoli helyzet ukrán verzióját, és ő számolt be a Moszkva nevű orosz rakétás cirkáló elleni ukrán támadásról és annak elsüllyedéséről is. A háború idején adott, legnagyobb visszhangot keltő nyilatkozata mégis talán az volt, hogy Ukrajna számára az lenne a legjobb, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök „élne még egy ideig”. Ebben az esetben ugyanis Oroszországot gyakorlatilag megsemmisítenék a szankciókkal. Aresztovics szerint „egy ép és egészséges Oroszország örökös, de legalábbis évtizedekre érvényes fenyegetést jelent Ukrajna függetlenségére és fejlődésére, a háború viszont alkalmat ad arra, hogy az agresszor gazdasági és pénzügyi képességeit lenullázzák”.

Aresztovics pályáját lehetetlen volna pillanatról pillanatra leírni – a róla szóló adatok időnként balladai homályba vesznek. Csupán néhány pillanatképet villanthatunk fel, és ha az egyes elemek megkérdőjelezhetők is az életrajzban, az bizonyos, hogy egy rendkívül színes egyéniségről van szó.

Eredetileg biológiát tanult a Tarasz Sevcsenko Egyetemen, Kijevben, de közben színész lett egy stúdiószínházban. Tanult az odesszai katonai akadémián is, ahol szárazföldi alakulatok tisztjeit képzik ki. Itt katonai tolmácsként végzett állítólag. Később teológusnak tanult az Aquinói Szent Tamásról elnevezett hittudományi akadémia ukrajnai részlegén. Ide nyilvánvalóan római katolikus vagy görögkatolikus hite miatt jelentkezhetett, amúgy egy vallását tekintve alapvetően ortodox keresztény országban. Még meglepőbb, hogy később szélsőséges ortodox keresztény irányzatú politikai pártban is szerepet vállalt. Életének kevés pontja van tehát egymással összhangban, egyik tevékenysége szinte azonnal ellentmond a másiknak.

HIRDETÉS

Aresztovics foglalkozásai közül is párat megemlíthetünk: volt katona (2022-től immár tartalékos alezredes), akár a Donbasz környékén is harcolhatott 2014 óta – erről ellentmondásosak az információk. 1994 és 2005 között állítólag az ukrán hírszerzésnek dolgozott, ami azért is valószínű, mert ezért utóbb több ukrán kitüntetést is kapott. Ám pontos és megbízható információk a kijevi hírszerzési igazgatóságon végzett tevékenységéről sincsenek. Ekkoriban a tartalékos őrnagyi rangig juthatott. Mindeközben viszont orosz források szerint több ukrán és orosz tévéreklámban is szerepelt, ami mindenképpen érdekes egy katonatiszt esetében.

Katonai-nemzetbiztonsági tanácsadó ma is. A száz legbefolyásosabb ukrán blogger egyike, 792 ezer Facebook-követővel, a Youtube-on pedig 1,11 millióan iratkoztak fel a csatornájára.

Tréner és pszichológiai szemináriumok szervezője is volt – a Donbaszban küzdő katonák számára is szervezett pszichológiai felkészítést. Politikai és kommunikációs tanácsadóként ismert, de alapított filmes céget, szerepelt televíziós show-műsorokban, és tévésorozatokban is kapott miniszerepeket.

Két főnöke is kötődött hosszabb-rövidebb ideig a filmek és a tévés showműsorok világához. Az egyiket ma már az egész világ ismeri: Zelenszkijről van szó, Ukrajna elnökéről. A másikat már kevesebben, pedig ő is fontos ember Kijevben: az elnöki adminisztráció vezetője, Andrej Jermak, aki filmproducerként is tevékenykedett korábban.

THOMAS COEX / AFP
Andrej Jermak
Aresztovics hivatalosan Jermak mellett dolgozott az elmúlt években „szabadúszóként”, ehhez képest azonban stratégiai ügyekben szólal meg rendszeresen. Formailag stratégiai kommunikációs tanácsadó volt nemzetbiztonsági és védelmi kérdésekben, erről ukrán hírek szerint idén januárban lemondott, mégis naponta tart jelenleg is biztonsági és védelmi kérdésekben tájékoztatókat az ukrán elnöki adminisztráció nevében. Helyzete tehát aligha rendült meg, áprilisban közölte például, hogy megkapta az alezredesi rangot az ukrán hadseregben.

 

Az utóbbi években részt vett az úgynevezett Trilaterális Kontaktcsoport munkájában, ami a minszki egyezmények betartását célozta. (A minszki egyezmények a Donbasz térségének rendezését szolgáló megállapodásokat jelentik, amelyeket Ukrajna és Oroszország kötött, Franciaország és Németország közvetítésével 2014 óta.) Állítólag e pozíciójáról is lemondott időközben.

Politikai tevékenységét 2005-ben kezdte meg, a Bratsztvo (Testvériség) nevű pártba belépve, s volt egy időben a szélsőséges párt alelnöke is, Dmitrij Korcsinszkij helyetteseként. A pártnak voltak olyan kiadványai, amelyekben „ortodox talibánnak” nevezték magukat, és támogatták az USA Irak elleni háborúját is egy kijevi tüntetésen a 2000-es évek elején. A szélsőséges tömörülés egyik legismertebb akciója az volt, amikor Soros Györgyöt az aktivistái vízzel és ragasztóval öntötték le 2004-ben. A Soros elleni provokáció idején tehát Aresztovics még nem volt a párt tagja, de a Bratsztvo hanyatlása után még egy ideig együttműködött Korcsinszkijjal az orosz hírek (vagy híresztelések) szerint.

Nagyjából 2010 előtt Aresztovics kapcsolatba kerülhetett a Putyin filozófusának tartott Alekszandr Dugin szervezeteivel is. Ukrán források szerint részt vett Dugin Eurázsiai Mozgalmának konferenciáin is.

Aresztovics ekkortájt, 2005 körül még az ukrán „narancsos forradalom” ellen foglalt állást – azaz mai politikai irányvonalával nehezen összeegyeztethető nézeteket képviselt.

2014-től aktivizálta magát katonai szakértőként, főleg a közösségi médiában, a Facebookon és a Youtube-on. 2018-19-ben talán felderítő tisztként szolgált Kramatorszk környékén, a 72. gépesített dandárban – Kramatorszk neve az elmúlt napokban egy borzalmas rakétatámadás civil áldozatai miatt vált ismertté a világban.

 

Kramatorszk vasútállomása a bombatámadás után 2022. április 8-án.
Egy utólagos visszatekintés, az ukrán Unian.net 2022-es ismertetése szerint nemcsak 2019-ben jósolta meg Aresztovics az Ukrajna elleni orosz háborút, hanem már 2003-ban gyanította, hogy Putyin elfoglalhatja a Krímet, sőt 2008-ban megsejtette a Donbasz helyzetének (2014-es) alakulását. Életrajzát ismerve ez nem is annyira meglepő, hiszen a már említett Dugin alapozta meg sok szakértő szerint azt a terjeszkedési stratégiát és geopolitikai forgatókönyvet, amit most a putyini Oroszország követ.

Ennél frissebb, de szintén ellentmondásos hír, hogy orosz források szerint 2022. március 22-én a belarusz legfőbb ügyészség büntetőeljárást indított Aresztovics ellen, azzal a váddal, hogy terrorakció felbujtója volt a fehérorosz vasúttársaság létesítményei ellen. Ukrán források némileg eltérően fogalmaznak a belarusz vádakról.

De térjünk vissza az említett videóra, amelyben 2019-ben Aresztovics megjósolta az orosz inváziót, ráadásul az időpontot tekintve sem tévedett: a 2020 és 2022 közötti periódusra várta a támadást – és akkor még nem is tudhatta, hogy közbejön a koronavírus-járvány. A három évvel ezelőtti interjúban nemcsak Ukrajnáról beszélt a kijevi politikai és katonai szakértő. Szerinte ugyanis Putyinnak nemcsak Ukrajnával vannak céljai, hanem a Szovjetunió visszaállítására törekszik. Tulajdonképpen újrajátszaná a hidegháborút, és az európai kollektív biztonsági rendszer szétzúzására törekszik. A NATO és az Európai Unió szétesése a célja Putyinnak – mondta.

Ilyen szempontból azonban rendkívül érdekes, hogy megtörtént az, amire Putyin talán a legkevésbé számított, és amivel éppen ellentétesek a céljai (nemcsak Aresztovics, hanem amerikai elemzők szerint is). Svédország és Finnország miniszterelnökei a napokban közös sajtótájékoztatót tartottak országaik esetleges NATO-ba való belépéséről. Ha a svéd és finn csatlakozás bekövetkezne, az az észak-európai, sőt az egész európai stratégiai egyensúlyt megváltoztatná, és a NATO javára billentené még jobban a katonai erőviszonyokat kontinensünkön.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.