A kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) kiterjesztik az épülethasználatból és a közlekedésből származó kibocsátás szabályozására, amely 2029-ig még nem érintené a magánszemélyeket, a cégeket azonban már 2024-től bevonnák ebbe a rendszerbe. A magyar kormány szerint szégyenletes az Európai Parlament döntése.

Elfogadták az uniós klímavédelmi csomag több fontos elemét az Európai Parlament képviselői a testület szerdai plenáris ülésén; többek között az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztését 2029-től a lakossági épülethasználatból és a közlekedésből származó kibocsátásra.

A legutóbbi plenáris ülésen a képviselők elvettették, a szerdai ülésen viszont megszavazták a Fit for 55 (Irány az 55 százalék) csomag részét képező, három fő jogszabállyal kapcsolatos parlamenti álláspontokat.

Az ETS reformjáról elfogadott álláspont értelmében a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával 2027-től fokozatosan fel kell hagyni, hogy az 2032-re teljesen megszűnjön; a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket pedig az EU és a tagállamok kizárólag klímavédelemre fordíthatnák.

Az EP sajtóközleménye szerint, a tervezett intézkedések az európai klímarendelettel összhangban azt hivatottak biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben, 2050-re pedig klímasemlegessé váljon.

A sajtóközleményben azt is hozzátették, a jogszabálycsomag intézkedései ahhoz is nélkülözhetetlenek, hogy az unió már jóval 2030 előtt függetlenedni tudjon a drága és környezetszennyező orosz fosszilis energiahordozóktól.

Fidesz: ez szégyenletes

Az Európai Parlament (EP) baloldali többsége nem tudott abba belenyugodni, hogy a legutóbbi plenáris ülésen a testület leszavazta a klímaadót, és – minden eljárási szabályt megkerülve – visszaerőltette újabb szavazásra a javaslatot – jelentette ki Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerdán.

A képviselő „döbbenetesnek” nevezte, hogy az EP baloldali többsége „szégyenteljesen és minősíthetetlenül”, „addig szavazott egy szövegről, amíg az úgy alakult, hogy nekik kedvező legyen”. „Ez a nagy demokrácia és jogállamiság az Európai Parlamentben” – tette hozzá, megjegyezve: álláspontja szerint nem lehet a lakossággal megfizettetni az átállás árát.

Mint mondta, uniós intézményközi tárgyaláson a tanács oldaláról a magyar kormány továbbra is ezt az álláspontot képviseli majd. A képviselő azt is elmondta, hogy a klímaadó által előzetes számítások szerint, magyar viszonylatban, az üzemanyagok 20-25 százalékos drágulása várható, a családok havi rezsiköltsége pedig közel 10-12 ezer forinttal növekedne.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.