Az érettségi eltörlése: egy tisztességtelen ajánlat

Az érettségi eltörlése: egy tisztességtelen ajánlat

Sharing is caring!

Elszoktunk az iskolai élettől, itthon igyekszünk tanulni, pótolni, megérteni. De nagyon nehéz, hogy nem tudunk szemtől szemben kommunikálni a tanárainkkal, a több hónapos kieséssel nagyobb hátrány ér minket. Rengeteg ember bukna el egy érettségitől, vagy egy nagyon fontos szakmai vizsgától a vírus miatt

– írja Bíró Gréta végzős tanuló, és támogatásra buzdít mindenkit az online petíciójához, amelyben azt kéri, hogy idén a diákok a jegyeik átlaga alapján kaphassák meg a szakmai vizsgáikról, illetve az érettségiről szóló bizonyítványukat.

Hétfő estig több mint 28 ezren írták alá ezt a kérést.

Bár az online petíciók hatékonysága általában eléggé megkérdőjelezhető, és a kormány jelenlegi álláspontja szerint „nincs itt semmi látnivaló”, a szokásos rendben tartják meg az érettségiket tavasszal (ezt erősítette meg az operatív törzs keddi tájékoztatóján Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is), azért érdemes végigvenni, milyen érvek indokolhatnák a vizsga elmaradását, illetve milyen érvek szólnak a megtartás mellett.

A diákok tényleg nehéz helyzetben vannak

Kétségtelen, hogy a Bíró Gréta által a távoktatás hatékonyságáról írtak jól tükrözik a tapasztalatokat is és a kutatási eredményeket is: egyszerűen nem lehet ugyanolyan eredményesen felkészíteni a diákokat online, mint offline. A most érettségizők tehát eleve jókora hátránnyal fejezik be a korábbiakhoz képest az iskolát.

© Túry Gergely

A gimnáziumok utolsó évfolyamai ráadásul már legfőképp az érettségire való felkészülésről szólnak általában, de ez is sokkal nehezebb személyes találkozás nélkül. Ami tetézi a problémát az az, hogy az iskolák bezárása nem egyenlő mértékben érinti a különböző szociális-gazdasági hátterű tanulókat, a karanténoktatás felerősíti az iskolák közötti amúgy is meglévő különbségeket. A hátrányos helyzetű iskolák és tanulók teljesítménye és a jobb iskolák és tanulók teljesítménye közötti olló tovább nő. Előbbieknek így még kevesebb esélye lesz bejutni a felsőoktatásba, mint eddig.

Volt már egy főpróbája a nem szokványos „koronás” érettséginek Magyarországon: tavasszal a legtöbb tárgyból csak az írásbeli vizsgát kellett megírniuk a diákoknak, a szóbelitől eltekintett a rendszer. Még nincsenek értékelhető adatok erről az érettségi időszakról (bár Maruzsa államtitkár kedden arról beszélt, hogy nem lett rosszabb a tavaszi érettségik átlageredménye a korábbi évek eredményeinél), de az biztos, hogy akkor a vizsga előtt csak két hónapot vesztettek (voltak kénytelenek online tanulni) a maturálók, idén már – ha közben nem nyitnak ki az iskolák – akár kilenc hónap elmaradásuk lesz.

Miközben ilyen értelemben tehát igaza van a petíció megfogalmazójának, sokkal árnyaltabb ez a probléma annál, hogy egyszerűen számítsák be érettségi jegynek az év végi jegyeket.

Elmaradt vizsgák, csak szóbelik, beszámított jegyek

Nem csak nálunk, hanem egész Európában és az egész világon új helyzet elé állította a koronavírus az oktatási rendszereket, többek közt azzal a dilemmával, hogy hogyan szervezzék meg az iskolai záróvizsgákat. Mint Salamon Eszter, az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete elnökségi tagja – aki több nemzetközi kutatásban is részt vett a témában –, lapunknak elmondta, tavasszal Európa nagy részében nem voltak záróvizsgák. „Ahol voltak, ott azokat megelőzték intenzív, kifejezetten vizsgafelkészítést célzó kurzusok a végzős évfolyamoknak. Pillanatnyilag is sok országban van ilyen: kizárólag a végzősök járnak be az iskolába, akik a vizsgákra készülnek. Számos országban tavasszal leszűkítették az érettségi tartalmát, és csak azt kérdezték, amit a karantén előttig – hagyományos módon – tanítottak. Lássuk be, itthon is meg lehetne tenni minden további nélkül, hogy mondjuk csak az első három évfolyam anyagát kérdeznék idén az érettségin, és az intenzív felkészítő kurzusnak sincs akadálya.”

Abban is voltak különbségek az egyes országok között, hogy a teljes vizsgát, vagy csak egy részét tartották meg – már ahol egyáltalán volt vizsga. Mivel a záróvizsgát mindenütt egyfajta beavatási szertartásnak (a felnőttkorba lépés jelképes aktusának) is tekintik, a szóbeli részről mondtak le a legkevesebb helyen. Salamon szerint emiatt nem is volt jó megoldás a magyar, hiszen így itt kvázi elvesztette az érettségi ezt a szimbolikus szerepét. Hollandiában például hibrid megoldást választottak, záróvizsga ugyan nem volt, de az alacsonyabb évfolyamokon, ahol esedékes volt, a vizsgákat megtartották.

Az érettségi eltörlése: egy tisztességtelen ajánlat
© Reviczky Zsolt

Nevezetesre és botrányosra sikeredett a brit ötlet, ahol tavaly nem tartottak érettségit, helyette egy algoritmust találtak ki a diákok értékelésére. Eszerint az osztályban felállított rangsor, a korábbi osztályzataik és a tanáraik értékelése alapján kaptak jegyeket a diákok. Igen ám, de az algoritmus azt feltételezte, hogy a gyengébb iskolákban automatikusan könnyebben kapnak a diákok jó jegyet, aki erősebb iskolába jár, az nehezebben. Mindebből sok igazságtalan értékelés keveredett ki, és hatalmas botrány is lett a megoldásból. Számos nagy egyetem be is jelentette, hogy nem veszi figyelembe az algoritmus értékelését, és csak az iskola által javasolt jegy alapján döntöttek. (A brit káoszra utalt egyébként kedden Maruzsa Zoltán is, mint elrettentő példa arra az esetre, ha nem lenne érettségi.)

Igazgatók: „Tisztességtelen megoldás lenne a jegyek megajánlása”

Az általunk megkérdezett vidéki és fővárosi gimnáziumigazgatók mindegyike szerint meg lehet és meg is kell szervezni hagyományos módon – a megfelelő egészségügyi óvintézkedések mellett – az érettségit. Tavasszal és ősszel már sikerült lebonyolítani, tapasztalata is van ebben az intézményeknek.

Egy vidéki kisvárosi igazgató kérdésünkre azt emeli ki, hogy az írásbeli érettségi egy sztenderdizált teszt: mindegy, hogy az azt megíró diák melyik iskolában tanult, milyen volt az érdemjegye, mindenki ugyanazt a tesztet kapja, mindenkiét ugyanazzal az értékelési rendszerrel kell javítani, így az egy objektív, a többiekével összehasonlítható képet ad az adott maturáló tudásáról.

„Ha ezt kiveszik a rendszerből és csak az iskolai osztályzatok alapján rangsorolnák a diákokat, teljesen más képet kapnánk a végzős évfolyamról. Egy erősebb iskolában ugyanis egy jobb képességű tanuló elképzelhető, hogy rosszabb jegyet kap, mint egy gyengébb iskolában egy gyengébb képességű tanuló. Nem tartanám tehát egyáltalán jó ötletnek, ha eltörölnék a központi érettségit.”

Az érettségi eltörlése: egy tisztességtelen ajánlat
© Reviczky Zsolt

Az iskolavezető azt is hozzátette, hogy ők több évre visszamenőleg megvizsgálták az érettségi eredményeket, és az iskolájukban elhanyagolható, 1-2 százalékos volt különbség az írásbeli százalékos eredménye és a végső eredmény (írásbeli+szóbeli) között. Ennek az is az oka, hogy Magyarországon az írásbeli sokkal nagyobb súllyal szerepel a végső jegyben, mint a szóbeli.

„Legfeljebb most alacsonyabbra kell meghúzni az egyetemi ponthatárokat”

Ha mégsem lehetne megtartani hagyományos módon a vizsgát, és az iskolában szerzett jegyek alapján határoznák meg az érettségi eredményeket, akkor szerinte az egyetemeknek fel kellene venni minden jelentkezőt egy nulladik évre, ahol kiderülne egy év alatt, ki nem odavaló.

Minden általunk megkérdezett igazgató hangsúlyozta, lehet, hogy 5-9 hónapig online oktatásban részesült a diák, de ez minden magyar diákra egyaránt igaz, Kisvárdán is, Nagykanizsán is, azaz elvileg egyenlő a pálya. Az más kérdés, hogy van olyan iskola, ahol jól tudják kezelni a karanténoktatást, van, ahol nem.

Megerősíti ezt egy budapesti gimnázium igazgatója is. Ő sem örülne, ha eltörölnék az érettségit, mert az garantáltan leméri, hogy az adott diák eljutott-e a meghatározott tudásszinthez. Mindenkinek ugyanaz a követelmény, ha rosszabb a felkészültségük a végzősöknek a karanténoktatás miatt, az mindenkire vonatkozik. „Legfeljebb most alacsonyabbra kell meghúzni az egyetemi ponthatárokat” – véli.

Azt is hozzáteszi, ha bejelentenék, hogy nem lesz érettségi, a diákok hátradőlnének, nem olyan motivációval tanulnának. „Szerintem nem baj, ha küzdeni kell a tudásért, és rangja van érettséginek. Ne csak egy évvégi jeggyel zárjuk a közoktatást.”

Mit vesztettek a diákok a karantén alatt?

Egy budai igazgató „borzasztóan tisztességtelennek” tartaná, ha nem lenne érettségi. Szerinte még egy középiskolán belül sem összehasonlíthatók a különböző habitusú pedagógusok által adott jegyek, nemhogy különböző iskolák esetében. Felteszi a kérdést, hogy a petíció megfogalmazói gondoltak-e arra, hogy az érettségi egyben felvételi is, mi lenne így az emelt szintű vizsgákkal.

Az érettségi eltörlése: egy tisztességtelen ajánlat
© MTI / Komka Péter

Úgy véli egyébként, hogy egy 18 éves diáknak még mindig elegendő ideje van rendesen felkészülni az érettségire. Szerinte a karanténoktatás miatt kvázi elveszett 6–8 hónap nem annyira a tanulmányok szempontjából fog hiányozni a diákoknak. „Az iskolában a szociális készség, az együttműködés, a konfliktuskezelés és egy sor másik készség is kialakul, fejlődik, amit nem mutatnak a tesztek, de nagyon fontosak az életben. Ezekből ez a generáció biztosan valamennyi deficitet szenved.”

Lennének nagy vesztesek

A diákok közül sem mindenki szeretné, ha eltörölnék az érettségit. Az általunk megkérdezett végzősök hasonló okokra hivatkoznak, mint a pedagógusok: ők is úgy látják, hogy a hozott jegyek nem mutatnak objektív képet a diákok tudásszintjéről, mert „nem ugyanannyi melója van egy ötösért egy diáknak egy versenyistállóban és egy gyenge gimiben”, továbbá „egy csomó tanár pofára osztályoz”.

Van, aki kifejezetten sokat vesztene egy ilyen döntéssel. „Én a kezdetektől fogva a duplázásra készülök, így nem kellett tanulnom olyan tantárgyakra, amelyek nem érdekelnek (lásd kémia, etika, életvitel stb.)” – mondta egy végzős diák lapunknak. Ő egyébként nyugodt ez ügyben, úgy gondolja, mivel az Oktatási Hivatal már kijelentette, hogy az online oktatás sikeres volt, nem fogják az érettségi elhalasztásával vagy törlésével beismerni, hogy nem mindenkinek volt az.

„Számomra igencsak elszomorító, hogy miközben számtalan diák azon dolgozik, hogy Magyarországon működő diák érdekképviseletet hozzanak létre, és pozitív változást érjenek el, a médiában mégis sokszor ilyen lehetetlen ötletek szerzik a legnagyobb visszhangot, azt a benyomást keltve, hogy itt tart a diákok érdekképviselete” – teszi még hozzá a végzős fővárosi gimnazista.

Hogy a mintegy 70 ezer tavasszal záróvizsgázó diák közül pontosan milyen arányban vannak az érettségizni akarók, arról nincs felmérés. Mint ahogy azt sem tudjuk, a petíciót aláíró 28 ezer emberből hányan vannak a valóban érintettek, az érettségizők.

Facebook Comments