Az önálló könyvelés végét hozhatja el a NAV, feszültséget okoz az új számlarendszer

Sharing is caring!

Nagy felhördülést keltettek a könyvelők és a számlázóprogramokért felelős szoftveresek körében az új online számlarendszerhez köthető interfész kezdeti használata során történt incidensek. Az egyik szakmai szervezet szerint a NAV “statáriális informatikát” vezetett be, a másik szerint viszont szó sincs erről.

Forradalmi változást hozhat a könyvelésben a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) új informatikai rendszere. Idén július 1-től a NAV online számlajelentési kötelezettség áfa-értékhatára 0 forintra csökken a korábbi 100 ezer forintról, ami azt jelenti, hogy minden, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok között létrejött ügyletről számlaadatot kell szolgáltatni az adóhatóság felé – köztük a fordított áfás ügyletekről és az alanyi mentes adózók ügyleteiről is. Az érintett adóalanyok kötelesek a számlaadatok lezárását követően azonnal továbbítani számláikat az adóhatóság felé, beleértve módosító, helyesbítő és érvénytelenítő számláikat is.

A jelenlegi tervek szerint 2021. január 1-től a NAV bevezeti a legújabb, egyben véglegesnek szánt, 3.0-s számlabejelentő interfészt a valós idejű adatszolgáltatásban. Az új interfész élesítését az indokolja, hogy a 2020. július 1-jétől hatályos változásokat követően jövőre már a nem adóalanyok (például természetes személyek) részére kibocsátott számlákról, illetve az EU-n belüli, és exportadó-mentes termékértékesítésről is adatszolgáltatási kötelezettség terheli a számlakibocsátót. Az adóhivatal úgy kalkulál, hogy a változások folyományaként a teljes számlázási rendszer átláthatóvá válik számára, amivel az adóelkerülés, illetve az áfacsalások kockázata is minimális szintre csökkenthető, így a kormányzat komoly költségvetési pluszbevételre számíthat.

A bevezetést követően egészen 2021. március 31-ig szankciómentesen lehet tesztelni a számlázó programokat, hogy azok megfeleljenek az új előírásoknak. Az átállás következtében a jelenlegi, 2.0-s verzióval történő számlabejelentés 2021. április 1-jétől már sikertelen adatszolgáltatásnak minősül, ami számlánként (akár) 500 ezer forintos bírságot is eredményezhet.

Kártyavárként épül fel a rendszer?

Jelenleg tehát még a 2.0-ás interfész fut, amellyel a NAV befogadja a cégek számláit – percenként akár 1 milliónyi XML-állományt képes magáévá tenni. Amint ezek az adatok rendszerezésre kerülnek, néhány perccel később – elvileg – már le is lehetne kérdezni őket, Nemrég adódott az első lehetőség, hogy az adózók és a vállalati szoftverüzemeltetők lekérhettek adatokat a NAV-tól az interface-n keresztül, ami újdonság, hiszen eddig manuálisan kezelhető, “kattintgatós” online felület létezett, az új szisztéma azonban programozható, így emberi beavatkozás nélkül lehet automatikus lekérdezéseket végezni rajta. Vagyis nincs felület, nincs böngésző, hanem a rendszerben gépek beszélgetnek egymással a megadott protokoll szerint – részletezte lapunknak Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke.

Megkezdődtek tehát a lekérdezések. A mintegy 1,8 millió adózóból egyelőre 6-700 ezer használhatják a rendszert, ezen belül egy nagyon szűk vállalati kör fordult a NAV-hoz adatlekérés végett: körülbelül 500 pontról érkezhetett igénylés – becsülte a szakember, az adóhatóság korábbi adatai alapján. Ezt nem lehet rohamként értékelni, vagyis mindenképp bírnia kellene a rendszernek.

Mivel feltehetően számos 1.0-ás lekérdezés érkezett, a múlt héten a rendszer úgy érzékelte, hogy támadják a szolgáltatást. A NAV informatikai részlege megelégelte a tömeges lekérdezéseket és elkezdett durván, statáriális módon korlátozni. Valószínűleg nem akartak hetekig korlátozási rutinokat írni – amellyel kiszűrhették volna az elavult rendszerrel bekopogtató adózókat -, hanem az üzembiztonságra hivatkozva “lekapcsolták az áramot” – értékelt Ruszin. Ezt követően a hivatal szakemberei még megkeresésre sem voltak hajlandók párbeszédet folytatni a problémáról, nem adtak ki adatokat és azt sem jelezték, hogy a fölös adatforgalom mekkora volt, honnan érkezett.

Kérjenek bocsánatot!

Mi több, a korlátozásokat követően a NAV az informatikusokat megkerülve kiértesített egyes adózókat – vagyis megbízóikat -, hogy a szoftvereik hibásak és nem végzik el a számlaadat-szolgáltatás visszacsatolási protokollját – mondta az alelnök. Olyan esetekről is küldtek értesítést, amelyeknél a folyamat végén végrehajtották a protokollt, vagyis ellenőrizték, hogy az adatfeltöltés sikeres volt-e és listák azt mutatták, hogy minden rendben történt. Ezek alapján a hatóság rosszul válogatta le és rosszul ítélte meg, hogy kinek szükséges figyelmeztetést kiküldeni, majd nem kért elnézést. Mindezt a szoftveresek hitelrontásként értékelték, a másik oldalról viszont gond, hogy az adózókban fennmaradhat a kétség, hogy számlázószoftverük egyáltalán megfelelő-e – magyarázta.

Ruszin szerint azt sem lehet pontosan tudni, milyen technikai problémáról van szó – nehezen hihető ugyanis, hogy a relatíve kis forgalom mellett nincs elég kapacitás, sávszélesség, mert amennyiben tényleg hasonló gondok vannak, akkor a NAV-nak a megoldásokat már 4-5 éve be kellett volna építenie a rendszerbe és nem most szembesülni a “rohammal”. Még rosszabb jelnek értékeli, hogy az adóhatóságnál nem egyeztetnek, nem próbálják megtalálni a fölös lekérdezőket, hanem mindenkit megbüntetnek.

Az MKOE szakértője szerint a legutóbbi beavatkozást megelőzte, hogy a NAV hónapok óta korlátozza az onlineszamla.nav.gov.hu oldalon a lekérdezéseket, így nem lehet konkrét listákhoz hozzájutni. Pedig ez még egy böngészős, manuális felület, ahol van várakozási idő és nincs azonnali teljesítés, így nehéz elképzelni, hogy a nagy leterheltség matt van szükség korlátozásokra. Az egyesület a szeptember 20-i megkeresés óta nem kapott magyarázatot az adóhatóságtól az akadozásra, a hibajelenség pedig változatlanul fennáll.

Az esettel kapcsolatban megkerestük az adóhatóság sajtóosztályát, a következő választ kaptuk: “A NAV az Online Számla rendszerben állandó jelleggel nem korlátoz semmilyen lekérdezési lehetőséget a hivatalosan is meghirdetett és használható webes vagy gépi interfészeken. Ideiglenes, rövid ideig tartó forgalomkorlátozásra – a rendszer működésbiztonságának és kiszolgáló képességének fenntartására – eddig kétszer került sor, amiről tájékoztattuk felhasználóinkat. Jelenleg korlátozások olyan végpontokon (V1) vannak, amelyekre július 1-je óta nem lehet adatszolgáltatást küldeni. Mint minden informatikai rendszerben, az Online Számla rendszerben is előfordulhatnak egyedi problémák, amelyeket a hibabejelentések alapján folyamatosan monitorozunk és javítunk az ügyfél tájékoztatása mellett”.

Kiadják az adatokat, de valójában nem szeretnék?

Ruszin Zsolt igen pozitívan értékelte az online számlarendszer mögött álló elgondolást, szerinte a szisztéma már most lehetőséget ad arra, hogy a jogkövető adózók sok “mini adóhivatal” módjára kiszűrjék a csalókat a bejövő számlák alapján.

Ám éles kritikát fogalmazott meg a NAV gyakorlatával szemben. Amennyiben nem technikai hibák halmazáról van szó, akkor a mostani fennakadások mögött olyan forgatókönyv is elképzelhető, hogy a NAV-nak nem érdeke, hogy kiszolgálja a cégeket adatokkal, hanem arra törekszik, hogy elvegye tőlük a könyvelést, főleg a kkv-k esetében. Vagyis lehetővé teszi a bizonylatok gyűjtését, az önkéntes könyvelést, ugyanakkor a hatóságnál fogják majd meghatározni – a jóval egyszerűbb szja-bevallásoknál már elterjedt szisztéma szerint – hogy mekkora legyen az áfafizetési kötelezettség, megbecsülik, hogy mennyi a tao, vagy épp a kiva mértéke, ezután pedig nem lesz szükségszerű könyvelni. Vagyis az önadózást felváltja a tervezett adózás. Ha pedig valami probléma merül fel a bevallás-tervezet élesedése előtt lehet jelezni, magyarázni, hogy az a sor miért nem stimmel – de ezek a viszonylag apró eltérések a cégvezetőket már nem fogják érdekelni.

Az adatlekérdezés a könyvelők, illetve a könyvelő-szoftveres vállalkozók érdeke. A NAV egyelőre kénytelen kiszolgálni ezeket az igényeket, mivel a kabinet még nem lépett arra az útra, hogy a kkv-k körében a könyvelést beszüntesse. Az MKOE alelnöke szerint fennál a gyanú, hogy az adóhatóság már most igyekszik elébe menni e szándékoknak. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra is, hogy a NAV, ígérete ellenére, már három éve nem szolgáltat adatokat az online pénztárgépekről.

Elismerte, hogy a jövő útja az automatizáció: a szakmában egyre több egyszerű munkafolyamatot váltanak ki robotokkal és becslése szerint 2023-24 tájékán már kormányzati szinten is felmerülhet, hogy a könyvelést rendeleti szinten is kiszorítsák a tevékenységi körök sorából. Egyelőre szó sincs ilyen fenyegetésről, ezért:

Fontos, hogy megtartsuk az önrendelkezés, a szabad működés jogát és küzdeni fogunk a NAV azon szándéka ellen, hogy megszüntesse az önálló könyvelést.

– szögezte le.

MINKE: a szakma nincs veszélyben, csak a “harkálykodásból” élő irodák

A folyamatban lévő problémákat ismerjük, tudunk róla, hogy az új online számlarendszer esetében “gyermekbetegségek” merültek fel, ami adott esetben többletmunkát okozhat a könyvelőknek. Bízunk benne, hogy az akadozások rövidesen megszűnnek – nyilatkozta lapunknak Harkai István, a Minősített Könyvelők Egyesületének (MINKE) elnöke.

Az MKOE álláspontjától eltérően mi azonban a digitalizáció nyomán nem a szakma eltűnéséért aggódunk, hanem óriási lehetőséget látunk benne. Évtizedes akut problémák oldódhatnak meg, a könyvelőirodákban két-három éven belül megszűnhet az idő nagy részét kitöltő manuális adatrögzítés, ugyanakkor nagyban megnőhet a kontrolling szerepe. Jóval több idő maradhat a hasznosabb, időigényesebb tevékenységekre: például személyes tanácsadásra, adónemek közötti kalkulációra, pályázat-, piac- és versenytársfigyelésre – értékelt Harkai.

Úgy látja, a könyvelői szakma nem fog megszűnni, hanem átrendeződés, minőségi ugrás következik az ágazatban. Azok a szereplők, amelyeknek a tevékenysége eddig kimerült a legegyszerűbb folyamatokban: így az adatrögzítésben és az áfabevallás benyújtásában, bajba kerülhetnek, akik viszont a tanácsadásra eddig is fontos területként tekintettek, azok ezután is meg fogják találni a számításukat.

Jelenleg a könyvelőirodák rengeteg többletfeladattal küzdenek: az ügyféligények miatt rájuk hárul egyebek között az adótanácsadás, a munkaszerződés-készítés, a munkavállalók ki-és beléptetése, a hiteligényléshez és pályázatok írásához szükséges adatszolgáltatás.

A sok pluszmunkát azonban évtizedek óta nem tudják érvényesíteni a könyvelési díjban, emiatt pedig az irodák többsége túlterhelt és áron alul dolgozik.

Harkai István szerint a könyvelők kontrolling szerepe éppen azáltal válik lényegessé, hogy a jövőben nem a saját munkájukat, hanem a NAV javaslatait fogják tételesen ellenőrizni.

Az adózásban rengeteg olyan tényező van, amelyet az adóhivatal nem tud elvégezni. Például a számviteli törvény, az adótörvények lehetőséget adnak bizonyos gazdasági események egyedi értékelésére. A hatóság önmaga soha nem lesz képes eldönteni, hogy adott esetben ugyanannál a cégnél ugyanazon terméket a tulajdonos döntése alapján hogyan minősítettek – például egy laptop ezáltal lehet tárgyi eszköz, vagy akár eladási áru is.

Az áfatörvény szerint bizonyos gazdasági események megítélése és az áfabevallásban való szerepeltetése eltérhet, attól függően, hogy milyen besorolású cég, milyen fajta tevékenységére szerzi be ugyanazt az eszközt, szolgáltatást. Ha valaki olyan – például oktató, tanácsadó- tevékenységet végez, amely tárgyi adómentes, és valamilyen terméket beszerez, akkor azt csak maga tudja eldönteni, hogy ez melyik tevékenységéhez kell, az áfája levonható-e, vagy sem, esetleg arányosítani kell-e. Lehet, hogy a bevallás automatikussá válik, de szükség lesz az ellenőrizésre, hogy az biztosan jó legyen – említett néhány egyszerű példát.

via

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük