De komoly szabadságvesztést kaphatnak a mérgező csalétkek kihelyezői, illetve a gondatlan szaporítók is.

Szigorítaná a büntető törvénykönyv állatkínzással foglalkozó részeit Kocsis Máté fideszes frakcióvezető és Ovádi Péter állatvédelmi biztos – vette észre a 24.hu. A kedd este benyújtott törvénymódosító javaslatuk szerint egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák azokat, akik méreg vagy „az állat elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével” különös visszaesőként okozzák több állat pusztulását.

Súlyosabb elbírálásban részesülnének a szaporítók is:

ők szintén akár öt évet kaphatnak,

ha olyan körülmények között tartják az állataikat, melyek az elpusztulásukhoz vagy maradandó egészségkárosodásukhoz vezetnek. Erre Kocsisék szerint erre azért van szükség, mert „az állatok szaporításával foglalkozók nem képesek az állatok megfelelő körülmények között történő tartásáról és ellátásáról gondoskodni. A szaporítók ugyanis a haszon maximalizálására törekednek, amely miatt az állatokat idő előtt leválasztják az anyaállatról, ezt követően pedig alkalmatlan helyen és körülmények között szállítva értékesítik.”

Börtönnel fenyegetnék a tiltott állatviadalok nézőit is. Eddig csak a szervezőknek kellett izgulniuk a büntetőjogi következmények miatt, a javaslat azonban a puszta részvételt is büntetné, mégpedig két évig tartó szabadságvesztéssel. A visszaeső szervezőknek is súlyosabb következményekkel kellene szembenézniük, az eddigi hároméves börtön helyett akár öt évet is kaphatnak.

Az állatkínzókat és az állatviadal-szervezőket emellett eltilthatják az állattartástól is.

Az elmúlt hónapokban nyilvánosságot látott hírek, valamint az állatvédő szervek elmondása alapján kijelenthető, hogy a mérgezéses esetek még mindig komoly természetvédelmi károkat okoznak itthon és külföldön is egyaránt. Egyre több esetben van szükség hatósági fellépésre akkor, amikor akár több száz védett állatfaj (barna rétihéja, barna kánya, hamvas rétihéja) és több védett állatfajnak nem tekinthető állat (kutya, macska, róka) szenvedését és pusztulását előidéző mérgezést követnek el. A tömeges mérgezést legtöbbször egy olyan idegölő méreggel végzik, amely az állati szervezeten kívül sokszor az emberi szervezetre is halálosnak minősül

– olvasható a javaslat indoklásában.

A képviselők arra is felhívták a figyelmet, hogy a természetet megkárosító és az állatok életét veszélyeztető méreg elhelyezése, alkalmazása gyakran a nemzeti parkok területén, magánterületeken és bekerített helyiségekben okoz súlyos, több milliós nagyságrendű természeti károkat. „A mérgezéses, illetve az élet kioltására alkalmas csalétkek kihelyezésével összefüggő esetek elszaporodott mivoltára figyelemmel, és ezáltal a természetkárosító cselekmények visszaszorítása és megelőzése céljából szükségessé vált az ilyen módon elkövetett, állatok életét veszélyeztető cselekmény büntetőjogi szankcionálni” – fogalmaztak Kocsis Mátéék.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.