Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtök délelőtti kormányinfón úgy fogalmazott, hogy a helyreállítási alapról szóló dokumentumot már

csak “alá kell írni”.

A HVG megkérdezte az Európai Bizottságot, hogy van-e bármilyen fejlemény, előrelépés ebben az ügyben, az illetékes szóvivő azonban azt mondta, hogy a Bizottság

“a meghatározott kritériumok alapján folytatja a magyar helyreállítási és rugalmassági terv értékelését.”

A koronavírus utáni újjáépítést szolgáló uniós forrásról már tavaly április óta folynak az egyeztetések, miközben a legtöbb tagállam már költi is ezeket a pénzeket. Több fórumon, visszatérően megerősítették bizottsági tisztviselők, hogy az országspecifikus ajánlásokban megfogalmazott kifogások továbbra is érvényesek, ezek elsősorban

a magyar kormány korrupcióellenes fellépésének hiányosságaival függenek össze.

Ezekben a kérdésekben a brüsszeli testület semmilyen előrelépésről nem számolt be.

A magyar helyreállítási alap ügye most talán bonyolultabb, mint másfél hónappal ezelőtt. Orbán Viktor ugyanis március 18-án levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben jelezte, hogy Magyarország “a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervében megfogalmazott fejlesztési igények mellett és annak jóváhagyási folyamatától függetlenül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret

azonnali rendelkezésre bocsátását kéri

védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok ellátásához.”

A helyreállítási forrásnak tehát két része van: vissza nem térítendő támogatás, Magyarország esetében 2500 milliárd forint és kedvezményes hitel, az igényelhető magyar keret 3300 milliárd forint.

A kormány tavaly csak a vissza nem térítendő részre adott be pályázatot,

a tárgyalások is erről folytak. Ahhoz, hogy a hitelt is felvehesse Magyarország, új terv kell és meg kell fogalmazni, hogy mire akarják költeni az összeget, összhangban a gazdaság zöldítésével és a digitalicióval. Értelemszerűen a háborúval kapcsolatos kiadások, akut válságkezelés nem szerepel a támogatandó célok között.

A bizottsági szóvivő megerősítette, hogy Magyarország továbbra sem nyújtott be új tervet, hivatalosan tehát “nincs olyan dokumentum, amely alapján Magyarország jogosult lenne a 3300 milliárd forintos keretre.”

(via, hvg.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.