Csodák a nagyvilágból: 5 misztikus hely, ahol örökké ég a tűz

Sharing is caring!

Furcsán szépek és csábítóak.

Pusztító tűzvészekről minden évben hallani. Ezek jönnek és rombolnak, a lángok intenzívek, elterjednek – de múlandóak. Mi most másfajta tüzeket szedtünk egy csokorba. Ezek  kisebbek és visszafogottak, de sokáig tart, mire kialszanak.

Ezeket a tüzeket gyakran emberek hozzák létre, általában bányászati ​​vagy fúrási tevékenységekkel. Vannak, amik évtizedek óta égnek, mások évezredek óta, de mindegyik furcsán szép és csábító, írja az Atlas Obscura.

A Pokol kapuja – Türkmenisztán

Wikipedia.org

Türkmenisztánban, a Karakum- sivatagban, a 350 fős Darvaza falu közelében található egy 70 méter átmérőjű lyuk, amely több mint 40 éve ég.

Bár technikailag Darvaza gázkráternek hívják, a helyiek a krátert a „Pokol kapuja” néven ismerik. Tüzes ragyogása mérföldeken át látható.

A Pokol kapuja kráter 1971-ben jött létre, amikor egy szovjet fúróberendezés véletlenül egy hatalmas földalatti földgáz-barlangba csapódott, aminek következtében a talaj összeomlott, és az egész fúrótorony beomlott. A mérgező gázkibocsátás megelőzése érdekében a geológusok úgy döntöttek, hogy a földgázt meggyújtják, remélve, hogy így a barlangban található összes földgáz kialszik néhány nap alatt, ám az a mai napig ég. A szovjet fúróberendezésről úgy tartják, hogy még mindig ott van valahol, a „Pokol kapuja” másik oldalán.

A kráter neve és a folyamatosan jelenlévő lángok ellenére az emberek gyakran látogatnak a sivatagba, hogy tanúi lehessenek a helyszínnek, teljes lángoló dicsőségében.

Yanar Dağ (Tűz-hegy) – Baku, Azerbajdzsán

Wikimedia.com

A 13. században, amikor Marco Polo meglátogatta az akkori perzsa Bakut, számos titokzatos lángot emlegetett, amelyek az Abşeron-félsziget különböző helyein fellelhetők. Ezek a tűzesetek adták Azerbajdzsánnak a „Tűz földje” nevet. Öt évszázaddal Marco Polo után Alexandre Dumas francia író is tanúja volt a természetes lángoknak egy titokzatos tűztemplomban.

Könnyen meg lehet érteni, hogy ezek a természetes lángok mennyire lenyűgözték és megrémítették a régi korok embereit, nem meglepő tehát, hogy Azerbajdzsán természetes tüzei döntő szerepet játszanak a zoroasztrianizmus létrehozásában.

Azerbajdzsán természetes lángjai hatalmas gázkészleteinek tudhatók be. Amikor megkezdődött ezeknek a tartalékoknak a kiaknázása, a természetes tüzek nagy része kiégett a földalatti nyomás csökkenése miatt. A megmaradtak közül vitathatatlanul Yanar Dağ a legimpozánsabb.

Egy 10 m hosszú tűzfal, amely soha nem alszik ki, folyamatosan ég a domb széle mellett, ami természetesen éjszaka a leglátványosabb, amikor a turisták és a helyiek egyaránt a közeli teázóból nézik a tüzet.

Yanartaş – Törökország

Flickr.com

Távolról nézve ez a sziklás földtömeg úgy néz ki, mint bármelyik másik hegy. De felmászva a csúcsra kiderül, hogy nem hétköznapi hely.

A hegy oldalán lévő résekben lángok lobognak. Legalább 2500 éve égnek. A lángokat a szellőzőnyílásokon át beszivárgó metán táplálja. Azt mondják, hogy korábban a matrózok a hegyet egyfajta égő jelzőként használták. Manapság a túrázók a mindig jelenlévő tüzek segítségével teát főznek vagy pillecukrot pirítanak.

Örök láng zuhatag – Chestnut Ridge County Park, Orchard Park, New York állam

Flickr.com

Csak egy túracipőre és egy öngyújtóra van szüksége annak, aki szeretné megtudni, honnan kapta a New York Államban lévő vízesés ezt a hangzatos nevet. A Chestnut Ridge County Parkban található vízesésnek a középpontjában egy kicsi pislákoló láng áll, amit egy földgázzseb és a túrázók okoznak, akik elhaladva a vízesés mellett, újra és újra meggyújtják a gázzsebet, amikor csak kiömlik, örök körforgásban tartva a lángot.

A földgázzsebek által okozott örök lángok gyakoriak, de a magányos láng a vízesés alatt egyedülállóvá teszik az Örök láng zuhatagot.

Smoking Hills – Jeges tenger, kanadai északnyugati területek

Ansgar Walk/Wikimedia.org

Ezek a piros csíkos kőzetek már évszázadok óta parázslanak folyamatosan, így találóan a Smoking Hills, azaz Dohányzó dombok nevet viselik, és bizonyára sokkoló látványt nyújtottak az első európai tengerészek számára, akik megközelítették ezt a különös, távoli tájat.

Az égő dombokról az első felvételt Robert McClure ír felfedező készítette az 1800-as évek elején. Legénysége a kanadai sarkvidéken utazott az elveszett felfedező Sir John Franklin után, aki öt évvel korábban tűnt el az északnyugati átjáró feltérképezésére szolgáló expedíción.

A felfedezők úgy vélték, hogy a vulkáni tevékenység miatt égnek a dombok, de valójában van egy másik magyarázat. A környéken található földalatti olajpala kén- és barnaszénben gazdag, ami a kőzet spontán meggyulladását okozza, amikor a dombok megkopnak, és az éghető gázokat oxigénnek teszik ki.

Az évek során az égés során keletkező kén-dioxid olyan mértékben megváltoztatta a terület savasságát, hogy ma már más az ökoszisztémája, mint a környező tájnak. A rendesen sötét sárkövet pedig megsüti és kifehéríti a hő, a sziklákat vörös és narancssárga csíkokkal színezi.

Facebook Comments