Dr. Peták István rákkutató: „Az új gyógyszerek kikapcsolhatják a rákos sejteket”

Sharing is caring!

Mérföldkőnek számít a rákkutatásban a mesterséges intelligencia használata. Ma már akad olyan páciens is, aki 20 éve él együtt a betegséggel – tünetmentesen.

A rákbetegség többezer éve az emberiség egyik legjelentősebb problémája, amit eddig csak a tünetek alapján tudtunk diagnosztizálni, így kezelni is. Mára azonban a molekulárák és a genetikai szintjén tudjuk vele felvenni a harcot.

“Jelenleg naponta több mint százan halnak meg koronavírus-fertőzésben, de közel százan rákban is. Szerencsére ma már van remény, hogy akárcsak az antibiotikumok és a vakcinák, a rák ellenszere is megérkezzen” – mondja Dr. Peták István kutatóorvos, molekuláris farmakológus.

A célzott gyógyszereket ma már személyre szabott terápiában alkalmazzák, mivel közvetlenül a daganatot okozó génhibára hatnak. Kiválasztásukat a Dr. Peták által vezetett Oncompass Medicine saját fejlesztésű orvosi döntéstámogató rendszere segíti, amely idén elnyerte az Informatikai Vállalkozások Szövetségének Gyurós Tibor-díját “az év innovációja” kategóriában.

Ismerd meg az ellenséged

A kutató szerint fontos volt a szemléletváltás a rákterápiában: “A daganatokat ma már azon a szinten kezeljük és előzzük meg, ahol keletkeznek. Jó példa a tüdőgyulladás: az is csak egy tünet, amit akkor szüntethetünk meg, ha azonosítjuk, milyen vírus vagy baktérium okozza. Ugyanígy a rákbetegséggel szemben is akkor lehetünk igazán hatékonyak, ha ismerjük a hátterét.”

Míg tehát korábban azt hittük, vastagbél-daganattal vagy tüdőrákkal állunk szemben, ma már tudjuk: ezek a megbetegedések csak a felszínen tűnnek egységesnek, a hátterükben rengeteg ok húzódhat meg.

Dr. Peták elmondja, ezek tanulmányozására azóta van lehetőség, hogy 2003-ra teljes mértékben feltérképeztük az emberi génkészletet. Innentől lehet szisztematikusan kimutatni, a daganatsejtek állományában milyen hibák jönnek létre, és azok hogyan járulnak hozzá a betegség kialakulásához.

“2020-ban már a daganatok 95 százalékánál meg lehet állapítani, milyen génhibák okozzák őket. Ez egy hatalmas nemzetközi kutatás eredménye. Most jutottunk oda, hogy tudjuk: körülbelül 600 gén van, aminek a meghibásodása daganatot okozhat, és ebben a 600 génben 6 millió féle mutáció jöhet létre. Minden betegben 4-5 mutáció van jelen egyidejűleg” – árulta el a Gábor Dénes-díjas kutató.

Van, aki 20 éve él együtt vele

“A lényeg tehát, hogy feltárjuk, az adott betegnél milyen génhibák okozzák a daganatot. Erre szolgálnak a molekuláris diagnosztikai módszerek, amelyekkel a mai klinikai gyakorlatban ezt már tényszerűen meg lehet mondani. Így indulhatott el a célzott gyógyszerek fejlesztése, amelyek – ahogy a nevük is sugallja – a már ismert célpontokra hatnak” – mondja Dr. Peták.

Ezeket az új készítményeket már az ismert génhibák alapján fejlesztik: nem az összes sejt osztódását gátolják, hanem csak azokét, amelyeket a megcélzott gén irányít. Ennek hála kevesebb a mellékhatásuk is.

Hogyan működik mindez a gyakorlatban? Leegyszerűsítve: amikor a sejtek egy hibás parancsnak engedelmeskedve osztódni kezdenek, a gyógyszer hatóanyaga képes a létrejövő kóros fehérjékhez csatlakozva “kikapcsolni” azokat. Vagy molekulatablettákról beszélhetünk, amelyek a fehérje működéséhez szükséges kis “zsebbe” illeszkednek, vagy pedig antitestekről, amelyek célzottan blokkolják az adott fehérjék működését.

Ezen felül a kutatók arra is rájöttek, hogyan fokozhatják az immunválaszt: egyes készítmények elősegítik, hogy az immunrendszer is észrevegye ezeket a génhibákat, és megtámadja a daganatot.

via

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük