Egyre több magyar utasítja el, hogy beoltassa magát a koronavírussal szemben

Sharing is caring!

Ami még inkább meglepő, hogy fiatalok az inkább oltásellenesek.

Fél évvel a koronavírus-világjárvány tavaszi kitörése után megérkezett a pandémia második hulláma. A fertőzöttek számának radikális emelkedése egyre több országot kényszerít ismét korlátozások bevezetésére annak ellenére, hogy a világgazdaság még magához sem tért a tavaszi járványkitörés hatásaitól. A jelek szerint a második hullám Magyarországot is elérte. Kövesse híreinket!

Az Ipsos egy nemzetközi kutatás részeként még szeptemberben azt állapította meg, hogy 100 magyarból mindössze 56 oltatná be magát az új koronavírus (SARS-CoV-2) elleni készítménnyel, szemben a 74 százalékos nemzetközi átlaggal. Akkor a 27 vizsgált ország rangsorában Lengyelország és Oroszország után Magyarország volt a harmadik legóvatosabb.

Októberben újra megmérték a magyar eredményeket, és

kicsivel, de nőtt az oltást megtagadók aránya, most ugyanis már 46 százalékra mérték őket.

Az 50 évesnél fiatalabbak körében erősebb az oltásellenesség Magyarországon (49 százalék), a legnagyobb nyitottságot pedig az 50-59 évesek körében mérte az Ipsos. Ez az a korosztály, amely leginkább hajlandó lenne fizetni is az oltásért, az ebbe a csoportba tartozók közül minden harmadik válaszadó így nyilatkozott. Ennél magasabb fizetési hajlandóság a főiskolai végzettségűek (50 százalék), a Pest és Veszprém megyeiek (41 és 40 százalék), vagy például a magas anyagi státuszúak körében mérhető (57 százalék).

Az általánosságban is elmondható, hogy sokan csak akkor lennének hajlandóak beoltatni magukat, ha ingyenes lenne az oltás.

© Ipsos

A fizetési hajlandóság ugyanakkor nem köthető a pénztárca vastagságához, hiszen a kutatás megállapította azt is, hogy bár a védőoltás elutasítása a 60 év felettiek, a legfeljebb 8 általánost végzett felnőttek körében, valamint például Bács-Kiskun, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kifejezetten alacsony, ez nem jár együtt magas fizetési hajlandósággal. „A költségek állami átvállalására ezen lakossági csoportok számítanának leginkább” – kommentálta az adatokat Földes Annamária, az Ipsos Observer üzletágának kutatási vezetője.

© Ipsos

A kutatás megállapította azt is, hogy a szájmaszkviselés, valamint a rendszeres kézmosás említésének gyakorisága az enyhe csökkenés ellenére is magas.

Intő jel ugyanakkor, hogy a személyes találkozók gyakoriságának lassú, öt hónapon át tartó visszarendeződése megtorpanni látszik, akárcsak a belföldi utazások eddig erősödő trendje.

© Ipsos

Facebook Comments