Megbecsülni sem merik a román hatóságok, hogy naponta hány száz tonna szemét érkezik kamionokkal, uszályokkal, hajókkal, amit aztán valahol kiöntenek. A szemétkorrupció behálózta a politikát, intézményeket, igazi ellenlépésekre pedig még csak kísérletek sincsenek.

A hulladékok újrahasznosítása szempontjából Románia az utolsó előtti helyet foglalja el az Európai Unióban, és a több tízezer tonna szemét zöme a tagállamokból érkezik. Az EU Observer elemzése szerint ennek egyik fő oka, hogy Kína, a világ legjelentősebb műanyaghulladék-importőre 2017-től megtiltotta a behozatalt, így a kieső mennyiséget máshol kell teríteni. Az érintettek azonnal kipécézték Kelet-Európában Romániát, Bulgáriát, Moldovát, és megszervezték a hálózatot.

Az utcán verték meg a környezetvédelmi hatóság vezérigazgatóját

„Szilveszter este az utcán voltam Bukarest 6. kerületében, amikor megláttam egy csoportot, amelyik egyszerűen leborított egy kamion szemetet oda, ahova mi erdőt telepítünk, hogy végre elválasszuk a kerületet a meglévő szemétteleptől. Odamentem, figyelmeztettem őket, és szerencsére bekapcsoltam a telefonom kameráját, másképp agyonvernek. Így megúsztam apróbb sérülésekkel” – nyilatkozta az eseményeket követően Octavian Berceanu a romániai Környezetvédelmi Hatóság (Garda de Mediu – GM) vezérigazgatója. Elmondta, az övé távolról sem elszigetelt eset, rendszeresek a hatóság alkalmazottait érő atrocitások, nem is beszélve az erdészekről, akiket a fa-maffia tart rettegésben, így ők nem is ok nélkül féltik az életüket.

Az újságírók megkérdezték, létezik-e szemétmaffia Romániában, amire Berceanu határozott igennel felelt.

Elolvastam az Interpol 2020-as stratégiai jelentését, amelyben feketén fehéren leírják, hogy fehérgalléros bűnözők, elsősorban politikusok, intézményvezetők, vámhatósági illetékesek, üzletemberek ellenőrzik a szemétbizniszt Romániában. És ezt nem én állítom, hanem maga az Interpol

– pakolt ki az igazgató.

A ‘Ndrangheta Romániát szemelte ki

A milánói Accarino klán 16 tagjának tavaly októberi letartóztatását követő kihallgatásokon pattant ki, mekkora hálózatot épített ki a calabriai maffia, a „Ndrangheta Kelet-Európában vagy a Balkánon. A European Investigative Collaboration (EIC) újságírói, köztük román kollégák próbálták felgöngyölíteni az olasz maffia szerepét az illegális szemétexportban. Olaszország évtizedek óta terít hulladékot legálisan Kelet-Európában, ám a törvényes eszközök szűk profitot hoznak. Románia is azért lett célország, mert a határállomásokon, uniós fuvar esetében minimális az okmányok ellenőrzése, elharapózott a korrupció, a hatósági ellenőrzések elenyészőek, ráadásul a szemét illegális terítése sokkal olcsóbb, mint Olaszországban.

DANIEL MIHAILESCU / AFPEgy Kolozsvár melletti szeméttelep 2019. február 7-én

Az EIC oknyomozása kiderítette, hogy Mario Accarino 2000-ben temetkezési vállalattal indította romániai pályafutását. A céget bezárta, majd egy Georgeta Trifa nevű nővel szövetkezett, akivel új céget alapított, ám később a nő neve más román-olasz vegyesvállalatokban is felbukkant. Az olasz partnerek közül többeket Olaszországban bíróság elé állítottak. Az illegálisan behozott több ezer tonna hulladék egy részétől pedig Bihar és Kolozs megyei kistelepüléseken szabadultak meg, jobbára már meglévő szeméttelepek szomszédságában.

Furcsa módon egyébként, a kolozsvári „szálat” a környezetvédelmi hatóságon kívül egyetlen állami hatóság sem ellenőrizte, vagy ha rá is szánták magukat, akkor mindent rendben találtak.

A korrupció a minisztériumig ér

Felakadt viszont a hálón Florin Alecu, a környezetvédelmi tárca keretében működő klímaváltozási és fenntartható fejlődési igazgatóság vezetője. Az ügyészek már házkutatást is tartottak nála, miként más személyeknél is, a vád pedig 38 000 tonna hulladék fiktív újrahasznosítása. A bűnszervezet vélhetően így próbált papírokkal eltüntetni ekkora mennyiségű illegális import szemetet. Több cég neve is felvetődött a nyomozásban, a többi közt a Reciclad’or kft. neve, amelyik állítólag a kapcsot jelentette a feldolgozóipar és az importőrök között.

De törvényszék elé állították a constanţai kikötői hatóság korábbi vezetőjét, mert becsukta a szemét a Nagy-Britanniából érkezett 100 konténer szemét behozatala előtt. A megyei rendőrségek tájékoztatóiban egyébként napi szinten bukkannak fel illegális szemétimportok, a szállítmányok kamionokon, hajókon, uszályokon érkeznek az országba.

Rendszeresek a hamis vámnyilatkozatok is. Egy Portugáliából a tengerparti kikötőbe érkezett több konténernyi szemétszállítmány irataiban műanyag hulladék szerepelt, a valóságban azonban mérgező anyagokat próbáltak becsempészni.HIRDETÉSpowered by Rubicon Project

A kipattant botrány elöl Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter sem bújhatott el. Elismerte, hogy az illegális szemétimport mögött a szervezett bűnözés áll, és „az államnak minden beérkező szállítmányt meg kellene vizsgálnia a határállomásokon”. Más kérdés, hogy az Interpol az említett jelentésében felrója Romániának, hogy még mindig nincsenek a szemétfuvarokat kipécéző szkennerek a határállomásokon. De az is furcsa megállapítás a minisztertől, hogy „az újrahasznosító cégek azért importálnak külföldről, mert a belföldi gyűjtési-elosztási rendszer rosszul működik”.

VAJDA JÁNOS / MTITánczos Barna

Csakhogy az import hulladék java nem a feldolgozókhoz kerül, hanem egyszerűen belezuttyantják egy elhagyott kőbányába.

A törvény amúgy szigorú, és kizárólag olyan hulladék érkezhetne az országba, amelyet feldolgoznak – alumínium, műanyag, gumi – vagy elégetnek. Ám a hulladékfeldolgozó-iparban működő cégek ernyője alatt más, az illegális szemétbehozatalban érdekelt vállalkozások is megbújnak.

A környezetvédelmi hatóságot vezető Berceanu a Digi24 hírtelevíziónak adott interjújában több trükkről is lerántotta a leplet. Először is maga az intézmény sem tudja, pontosan hány szemétlerakó létezik az országban. Az évtizedek alatt megkövesedett szokások szerint a hivatalosan bejelentettek mellett számtalan kistelepülés rejteget „fekete szemétdombot”, akár természetvédelmi területen is. Így rém egyszerű ilyen illegális szemétdombra, elhagyott kő- vagy homokbányába üríteni a kamioniokról a hulladékot. A kérdés legfeljebb az, hogy a helyi politikusok mellett még milyen intézmények hunytak szemet.

A műanyag, a háztartási vagy elektronikai hulladék mellett óriási mennyiségben érkezik textília is. A származási országból a textília hulladékként távozik, a román határnál pedig már használt ruha lesz belőle. A bálák egy részét használt ruhaként értékesítik, a többi megy a cementgyárakba. A megmaradt bálákat a kereskedő pedig  egyszerűen belehajítja egy patakba, folyóba.HIRDETÉSpowered by Rubicon Project

Ugyanakkor bevett szokás a hulladékok keverése. Augusztus első hetében öt uszályból álló szerbiai konvoj több mint ezer tonnányi fémhulladékot hozott a Dunán Romániába, a szállítmányt a cernavodai kikötőben állították meg, és kiderült, hogy a fém között autógumik, elektronikai és mérgező anyagokat tartalmazó szemét is volt.

Újrahasznosítás helyett jön a szemétmaffia

Hiába kapott Románia már több százmillió uniós támogatást hulladékgazdálkodásra, újrahasznosításra, a rendszer egyelőre működésképtelen. A fejlett nyugati országokban általában a szemét 10 százaléka kerül a lerakóba, 90 százalékot újrahasznosítanak. Romániában ez pont fordítva működik, amit a környezetvédelmi hatóság is elismer. S mivel „az újrahasznosítási lánc a fogyasztótól kezdve a feldolgozóiparig hiányzik, megjelenik a szemétmaffia”, állítja Berceanu, az  igazgató.

A helyzetet belülről ismerők szerint már tucatnyi „hulladék-bróker”  dolgozik az országban. Ők nem is látják a szállítmányt, csupán az okmányokat intézik és leszedik a sápot, hisz Romániában a szemét tonnájának tárolása egy hulladéklerakóban hivatalosan is körülbelül huszadába kerül, mint a fejlett nyugati államokban.

via

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.