Budapest – Másfél évszázad után új értelmet nyert Vörösmarty Mihály verse – „Húzd, ki tudja, meddig húzhatod, mikor lesz a nyűtt vonóbul bot” –, hiszen sok cigányzenésznek le kellett tennie a vonót, hogy aztán ételfutárnak, biztonsági őrnek, sofőrnek álljon, mivel a járvány miatt munka nélkül maradtak.

Elmaradtak a külföldi turisták, Budapest éttermei csendesek, a tulajdonosok pedig nem tudják, mire számítsanak a negyedik hullám küszöbén, ezért kilátástalan a muzsikusok helyzete.

– A legnehezebb az egész pandémiás helyzetben a bizonytalanság – magyarázta Kiss Róbert Richárd turisztikai szakértő. – Bár itthon elég hamar nyithattunk, nemzetközi szinten sok helyen a mai napig korlátozások vannak. Senki sem tudja, mikor ér véget a járvány, éppen ezért mindenki óvatos a kiadásokkal, ami érinti a munkaerőt és a szórakoztató elemeket.

A szakértő szerint a fővárosi turisták 93 százaléka külföldi volt a pandémia előtt, legtöbbjük az Egyesült Királyságból és Németországból érkezett. Nagy számban érkeztek kínai, amerikai, orosz turisták is, valamint a szomszédos országokból is sokan látogattak Budapestre.

– A kifejezetten külföldiekre specializálódott vendéglátó egységek közül sokan ki sem nyitottak. Bár mostanra már van mozgás, még mindenki bizonytalan – fejtette ki.

Beke Farkas Nándor, a 100 tagú cigányzenekar elnöke szerint a roma zenészek többnyire pont a drágább, főként külföldieket célzó éttermek előadói voltak, így sokan közülük a nyitásokat követően is munka nélkül maradtak, köztük jó maga is.

– A bizonytalanság miatt kevesen tartották meg a fellépő zenekarokat – kezdte. – Bár a magyar embernél jobban senki sem szereti a cigányzenét, a legtöbbször olyan éttermekben adtunk elő, amelyek a külföldi vendégekre összpontosítottak. A külföldiek pedig előszeretettel keresték ezeket a helyeket, hiszen a magyar cigány muzsikosnak legalább olyan hírük van, mint Puskásnak, a csárdásnak, vagy épp a gulyásnak. Nagyon szeretik is a muzsikánkat, ahogy önfeledten játszunk, és amilyen szabadságot, hangulatot teremtünk a zenénkkel. Tudják, hogy az operettől kezdve a jazzig bármit kérhetnek, több nemzet dalait is fejből el tudjuk játszani. Ez egy isten adta tehetség – mosolygott az 50 éve vendéglőkben zenélő veterán.

Nándor azon kevesek közé tartozik, akinek sikerült átvészelniük a pandémiát.

– Többfős zenekarokra tagolódtunk, és a kormány Muzsikáló Magyarország című programjának köszönhetően zárás alatt és után is bejutottunk éttermekbe zenélni. A zárások alatt felvételeket készítettünk, nyitáskor pedig újra élő közönség elé állhattunk. A munkánkért a magyar állam fizetett, így a vendéglősök a bizonytalanság ellenére beengedtek minket. Tudomásom szerint 200 muzsikusnak adatott meg ez a lehetőség – árulta el. Hozzátette: ennek ellenére sokan váltottak profilt, azaz ételfutárnak, biztonsági őrnek vagy sofőrnek álltak.

– A jövőben is bízunk az állam segítségében. Reméljük, a társaink is vissza tudnak térni a zenéhez, amire az életüket tették.

via

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.