„Ezeknek a gyerekeknek a 70-80%-a még sosem fogott a kezében LEGO-t” – Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország igazgatója

Sharing is caring!

Az elmaradott térségek felzárkóztatásáért dolgozó alapítvány nagy hangsúlyt fektet a mélyszegénységben élő gyerekek megsegítésére. Legújabb programjukhoz váratlan helyről, a LEGO-tól kaptak segítséget.

A Kárpátok Alapítvány-Magyarország egy független, nonprofit civil szervezet, amely elsősorban az északkelet-magyarországi térségben működik. Itt találhatók Magyarország leghátrányosabb helyzetű térségei, magas a munkanélküliség, fejletlen az infrastruktúra, és számottevő a szegénységben élő, hátrányos helyzetű emberek aránya is.

– Kérem, először is mutassa be az alapítványt!

Azért Kárpátok az alapítvány neve, mert a Kárpátok Eurorégió fejlesztésére hozták létre a kilencvenes évek közepén. Az Eurorégió öt ország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna legelmaradottabb határ menti térségeiből áll. Mind az öt országban működik, működött egy helyi Kárpátok Alapítvány, amelyek határokon átívelően kapcsolatban állnak egymással, együttműködnek.

Az eredeti cél, amely az alapítvány létrehozását inspirálta, az volt, hogy elősegítsék e térség multikulturális, sokszínű és sokféle etnikummal rendelkező lakosságának a békés egymás mellett élését.

A 90-es években ugyanis erős volt a félelem, hogy itt is hasonló fegyveres konfliktus alakulhat ki, mint a volt Jugoszlávia területén, ahol szintén sokféle vallási és etnikai, nemzeti kisebbség élt együtt.

hirdetés

A Kárpátok alapítványokat amerikai fejlesztő szervezetek hozták létre, az East-West Institute (Kelet-Nyugat Intézet), amelynek New Yorkban van a székhelye, és „békeépítéssel” foglalkozik különféle konfliktusokkal terhelt térségekben. Valamint a Charles Stewart Mott Foundation (Charles Stewart Mott Alapítvány), amely a világ egyik legnagyobb alapítványa, és a közösségek fejlesztését tűzte ki fő céljának.

Később a kezdeti cél átalakult, ahogyan a térség is és a szükségletek is megváltoztak, és mára már a helyi közösségek fejlesztése, az elmaradottabb területek felzárkóztatása a fő feladatunk.

Ezen belül, ami egyedülálló, hogy adományok osztásával foglalkozunk pályázatok útján. Többnyire pénzadományokról van szó. Emellett civil szervezeteknek, önkormányzatoknak segítünk helyi fejlesztési projektjeik megtervezésében és megvalósításában. Legfőbb célunk a régió emberi erőforrásának fejlesztése, és ez által a szegénység és társadalmi kirekesztettség csökkentése. Több olyan programunk is van, amely hátrányos helyzetű fiatalok, például diákok vagy gyermekek támogatását célozza. Képzéseket, konferenciákat is szervezünk. Közösségfejlesztést, közösségszervezést végzünk, és kutatásokat támogatunk.

– A határon túli magyarságot is segíti az alapítvány?

– Vannak határon túl magyarokat célzó programjaink is, de alapjában véve nem nézzük, hogy ki magyar vagy nem magyar, a lényeg, hogy az adott partner, civil szervezet fontos szereplője legyen a térségnek, és azonos célokért dolgozzunk. Szoros együttműködést folytatunk a szlovákiai és ukrajnai testvér alapítványainkkal.

Van például egy olyan közös vagy hasonló célok mentén megvalósuló programunk, amely a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő gyerekek korai képességgondozásával foglalkozik.

Természetesen ebben a három országban sok azonosság fellelhető a probléma tekintetében, de el kell mondani, hogy sok tekintetben eltérőek a kapcsolódó (kisgyermekkorhoz kötődő) intézmények, és rendszerek (mint az oktatási, szociális és egészségügyi rendszerek), így a kihívások, és a főbb szereplők is. Ezért nem egységes a program a három országban, hanem mindenütt a helyi adottságokhoz, szükségletekhez igazodik, de sok a közös pont is, és így a határon átívelő tapasztalat és tudásmegosztás fontos célunk, és hatékony eszköz is a probléma kezelésében.

– Miről szól a Kárpátok Alapítvány új programja, a Mindenünk a játék?

– A Kárpátok Alapítvány korai képességgondozást támogató programja keretében a helyi partnereinken keresztül mélyszegénységben élő közösségeket támogatunk olyan programok lebonyolításában, ahol a szülők gyerekneveléssel, gyerekgondozással kapcsolatos kompetenciáit és tudását fejlesztik, illetve kisgyerekeknek bonyolítanak le hátránykompenzáló, játékos készségfejlesztő foglalkozásokat helyben.

Amikor a koronavírus-járvány kitört, sajnos a mélyszegénységben élőket érintette a legsúlyosabban, és a leghamarabb. Nagyon sokan szinte pár nap alatt vesztették el a munkájukat, bevételszerzési lehetőségeiket, például azok a férfiak, akik az építőiparban dolgoztak, vagy alkalmi munkában, vagy olyan kisebb cégeknél, ahol a gazdasági leállás miatt hamar leépítésekre volt szükség.

A mélyszegénységben, szegénységben élő családok pár nap vagy hét alatt kilátástalan helyzetbe kerültek.

A középosztálybeli családok nagy része viszont – még ha gondokkal is – de azért többségében átvészelte ezt a krízisidőszakot.

Mi az alapítványnál folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a helyi partnereinkkel és próbáltuk segíteni ezeket a közösségeket, adományokkal, információkkal. Adománygyűjtésbe kezdtünk, megkerestünk számos céget, és elsősorban gyerekeknek kértünk eszközöket, játékokat, hogy csökkentsük a bezártság okozta szorongást és stresszt és segítsük játékos fejlődésüket, tanulásukat ebben a mindenki számára nehéz időszakban és helyzetben is.

Nagy örömünkre a LEGO rendkívül gyorsan válaszolt megkeresésünkre, akiktől 504 doboz LEGO szettet kaptunk adományba. A cég annyit kért tőlünk az adományozási eljárás során, hogy juttassuk el a játékokat rászoruló, hátrányos helyzetű gyerekeknek.

Csakhogy mire ideért a játék Dániából, addigra a karanténhelyzet megszűnt. Ezért a LEGO készleteket helyi partnereinknek adományoztuk, és arra kértük őket, hogy szervezzenek játékos foglalkozásokat a gyerekeknek, összesen négy alkalmat, játszanak együtt, beszélgessenek velük, és a programok végén kapják meg a gyerekek a LEGO-kat ajándékba. A foglalkozások célja a közös játék mellett az volt, hogy oldják a feszültséget és segítsék a gyerekeket a tanévkezdésre való ráhangolódásban. Röviden ez a Mindenünk a játék! Akció.

Óriási meglepetéseket hozott ez a program.

Rengeteg olyan visszajelzést kaptunk, hogy a résztvevő gyerekek 70-80%-a még sosem fogott a kezében LEGO-t.

A LEGO kiváló fejlesztő játék, rengeteg készséget javít. Nem csak a finommotorikát, a kéz-szem koordinációt, a térlátást, térben való tájékozódást fejleszti, de a színeket, számokat, formákat, és arányokat is tanulni, gyakorolni lehet vele. Szerepjátékot lehet vele játszani, és nagyon jó kommunikációs eszköz is egyben.

Több helyen bekapcsolódtak a szülők is a programokba, és együtt játszottak, legóztak a gyerekekkel. Rengeteg apuka is, pedig ők általában nem szoktak részt venni a gyermekprogramokon, csak néha, pedig az apák szerepe a gyermeknevelésben egyre fontosabb manapság. Megrázó volt azzal szembesülni, hogy a felnőttek között is sokan voltak, akik még soha nem láttak közelről LEGO-t.

Amire pedig nem is gondoltunk volna, hogy ez a játék milyen nagyszerű kommunikációs segédeszköz is egyben a gyerekek számára. Egy hölgy ugyanis arról számolt be, hogy a kisfia, aki most ment első osztályba, bevitte magával a LEGO-t az iskolába, amit kapott. És azonnal megvolt a közös téma és a közös játék lehetősége a többiekkel, és a kisfiú olyan társaival tudott könnyen barátkozni, akikkel e nélkül talán kevesebb közös témája lett volna.

– Az észak-magyarországi térségben hány családot, és azon belül hány gyereket érint a mélyszegénység?

– A hivatalos definíció szerint az országban él kb. 90-100 ezer hátrányos, illetve halmozottan hátrányos gyerek. Nagy részük, az előbbinek mintegy fele, az utóbbinak több mint 70 százaléka a két régióban (Észak-Alföldi, Észak-Magyarországi) él. Nincsenek részletes, friss adatok, de korábbi kistérségi, járási szintű adatfelvételek szerint a leszakadó, hátrányos helyzetű járásokban élő gyerekek közel fele (gyakran több mint fele) jövedelmi szegény.

– Magyarország hogy áll ezzel a problémával nemzetközi összehasonlításban?

– A KSH és az Eurostat adatbázisaiból ismert, hogy a gyermekszegénység aránya (jövedelmi szegénységben élő 0–17 éves gyermekek aránya) Magyarországon 11,5 százalék volt 2019-ben, míg az EU28 országainak átlaga 20,2 százalék volt 2018-ban.

Amíg Magyarországon 2019-ben a gyermekek 13,1 százalékát érintette a súlyos anyagi nélkülözés addig az EU28 átlag e tekintetben csupán 6,5 százalékos. Illetve hazánkban a gyermekek 22,4 százalékát érintette szegénység vagy társadalmi kirekesztés 2019-ben, az EU átlag e tekintetben 24,2 százalékos.

A jövedelmi szegénység terén valahol a középmezőnyben vagyunk az EU tagállamok ragsorában, a másik két mutatót tekintve (amelyek nem csak a jövedelmet vizsgálják) inkább a mezőny vége felé található Magyarország.

Alapítványunk nemrégen készíttetett egy tanulmányt, amely az Észak-Magyarországi és Észak-Alföldi régiókban a nyolc év alatti gyerekek számára (azaz kisgyermekkori, kora gyerekkori) rendelkezésre álló oktatási, nevelési, gondozási intézmények, szolgáltatások, programok elérhetőségét illetve minőségét vizsgálja.

Elmondható, hogy hazánkban több olyan szolgáltatás is létezik, amely fontos e tekintetben, mint például a védőnői hálózat vagy a Biztos Kezdet gyerekházak.

Illetve fontos vívmány, hogy Magyarországon ma már három éves kortól kötelező az óvoda.

Ennek köszönhetően a gyerekek hátrányainak kompenzálása már a korai életévekben megkezdődhet. (Szlovákiában például csak 2021-től fogják bevezetni a kötelező óvodát, és akkor is csak öt éves kortól.)

Ugyanakkor ez a tanulmány arra is rámutat, hogy komoly problémák, illetve hiányosságok is vannak ezeken a területeken. A hátrányos helyzetű térségekben például kevésbé működnek hatékonyan ezek a szolgáltatások, illetve kevésbé elérhetőek. Gondoljunk csak arra, hogy az óvodák nem olyan jól felszereltek, mint például egy fővárosi intézmény, vidéken kevesebb a pedagógus, a védőnő, sokkal leterheltebbek a szakemberek. A hátrányos helyzetű térségekben, településeken nem olyan minőségű az oktatás, az egyéb szolgáltatások, mint például egy nagyobb városban, vagy a fővárosban. Jól láthatóvá tette például a különbségeket, amikor a koronavírus járvány miatt a gyerekeknek és pedagógusoknak át kellett állniuk a digitális oktatásra. A középosztálybeli családok, gyerekek és felkészültebb iskolák könnyebben át tudtak erre állni. De a hátrányos helyzetű gyerekek nem vagy csak nehezen tudtak bekapcsolódni a digitális oktatásba, mert ha esetleg rendelkezésükre is állt okos eszköz, nem volt internet elérhetőségük. De ha netán volt otthon okos eszköz, az internet előfizetés drága, illetve ismerni kellett a szükséges szoftverek működését is, és az áramfogyasztás is megnőtt emiatt, ami rendkívül nagy terhet jelentett ezeknek a családoknak.

– Azt tudná érzékeltetni, hogy az ott élő gyerekek – a nyilvánvaló anyagi nélkülözés mellett – mekkora hátránnyal indulnak az életben az átlaghoz képest?

– Ezek a gyerekek nélkülözésben, szegénységben élnek, rosszak a lakhatási körülményeik. Sok helyütt hiányzik az alapvető infrastruktúra, a háztartásokban a közművek. Még ha van is vezetékes víz vagy villany, a fűtés gondot szokott okozni. Illetve zsúfoltabban is élnek, akár többen is egy szobában. Sajnos az energiaszegénység miatt nehezen tudnak otthon tanulni a gyerekek. Az egészen kis gyerekek esetében jelentős a játékok hiánya.

Például egy olyan játék, ami egy középosztálybeli családban alapvető, egy labda, vagy egy kisautó a mélyszegénységben élő családok számára sok esetben luxuscikknek számít.

Addig, amíg az élelmet is nehezen tudják beszerezni, nem tudnak költeni ilyesmire. Holott a legfrissebb kutatások alapján elmondható, hogy életünk első kettő, vagy három évében alapozódnak meg azok a készségeink, képességeink, amelyekre a későbbiek során további fontos készségek épülnek, és amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy sikeresek, eredményesek legyünk életünk további részében. Az első két-három év a legérzékenyebb időszak az agyunk fejlődése szempontjából, ekkor fejlődik a leggyorsabb ütemben. Két éves korig másodpercenként átlagosan 1.8 millió új idegpálya jön létre, amelyeket a környezet megerősít vagy gyengít. Az ebben az időszakban nyújtott gondoskodás, vagy hiánya, a külső hatások (mint a szegénység, nélkülözés és stressz) nagyban befolyásolják jövőnket, életünk sikerességét.

Nagyon fontos, hogy ebben a korai időszakban a szülők/gondviselők által teremtett kiegyensúlyozott fejlődést támogató környezet stabil, és biztonságos legyen, a gyermek megfelelő táplálékban részesüljön, és biztosítsák korai játékos tanulását érzelmi és fizikai szükségleteit figyelembe véve.

Kutatások bizonyítják, hogy a gyerekek, akik stresszhelyzetben, szegénységben élik első éveiket, akiket elhanyagolnak, bántalmaznak, nem megfelelően táplálnak; sokkal nehezebben érik el képességeik maximumát, találják meg helyüket a világában.

Ha biztosítjuk, hogy a perifériára, krízishelyzetbe került gyermekek is megfelelő gondoskodásban, táplálkozásban, egészséges és biztonságos környezetben, minőségi oktatásban részesüljenek; későbbi életéveikben sikeresebbek lesznek, amelyet átörökítenek, az elsajátított mintákat átadják gyermekeiknek. A korai életévekbe történő befektetés tehát mindannyiunk érdeke.

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük