Ferenci Tamás: „Aki ma koronavírusban haldoklik, még korlátozások előtt fertőződött meg”

Sharing is caring!

Még csak most érhet be a novemberi szigorítások hatása – emlékeztet a biostatisztikus. Kérdés, mindez hogyan alakul, ha a kormány karácsonyra enyhít a szabályokon.

Kétségbeejtő összevetni a jelenlegi koronavírus-statisztikákat az Egészségmérési -és értékelési Intézet (IHME) előrejelzésével. Októberben például voltak napok, amikor az új megbetegedések száma a becslésben szereplő adat duplájára nőtt. Korábban megírtuk azt is: a Washingtoni Egyetemen működő intézet szerint a második hullám a napokban tetőzhet Magyarországon.

Azóta – az új korlátozások értelmében – frissült a modell, ami december 8-ára most például napi 178 fertőzött halálát prognosztizálja. Az IHME előrevetítette azt is: az év végéig az áldozatok száma a 9 ezret is elérheti.

Ha azonban a kormány december 11. után feloldaná a korlátozásokat, a járvány a modell szerint csak január 16-án tetőzne. Ekkor egy nap alatt akár 449-en is elhunyhatnának a vírus következtében.

Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök, az Óbudai Egyetem docense megfontoltságra int, mielőtt még a friss adatok olvastán pánikba esnénk.

“A Washingtoni Egyetem előrejelzése meglehetősen vitatott a szakmában, ez a mostani számoktól függetlenül, már korábban is így volt. Megkérdőjelezhető a módszertan, amit alkalmaznak, eleinte például semmilyen járványterjedési ismeret nem volt beépítve a modelljükbe” – mondja a biostatisztikus.

A washingtoni kutatóintézet számításai szerint december 8-án több mint 10 ezer koronavírusos beteg lesz kórházban, és év végéig 9000 fölé nő a járvány halálos áldozatainak száma.

Ferenci példaként említi a maszkhasználatot, amit az IHME a modellben felhasznál. Ez november 11-én az intézet szerint 76 százalék volt, 12-én viszont már 77 százalék. Nyilvánvaló, hogy ezt ilyen pontosággal senki nem tudhatja, ezért nem megnyugtató, hogy az előrejelzéseik ilyen információkat is felhasználnak – tette hozzá a szakember.

“A valódi járványügyi modellekre is igaz, hogy arra kevésbé alkalmasak, amit a közvélemény várna tőlük. Azaz: nincsen jósgömb funkciójuk” – mondja. “Sok esetben ugyanis a járvány alakításában a biológiai tényezőknél fontosabb, hogy milyen korlátozó vagy enyhítő döntések születnek, és azokat hogyan tartja be a lakosság.”

Nem arról szól a tudomány, hogy semmiről nem tudunk semmit mondani, mert az nem lenne biztos. Hanem, hogy bármit mondunk, ahhoz tegyük hozzá a limitációkat – mondja Ferenci, aki egyik szerzője volt annak a cikknek, melyet még nyáron jelentetett meg egy hazai kutatócsoport a magyar viszonyokra vonatkozó előrejelzésekről. Ebben alternatív forgatókönyvek szerepelnek, attól függően, a kormányzat gyengébb, közepes vagy erős kontrollt gyakorol-e a védekezés terén:

“Ezek hosszú távú, több hónapos előrejelzések, de fontos, hogy vegytisztán soha nem érvényesülnek, hiszen a valóságban nincs olyan, hogy hónapokon keresztül semmilyen intézkedés és azok betartása sem változik.”

Soha nem tudjuk meg, hány áldozatot szedett a vírus

A magas esetszám és halálozási szám miatt hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy az újabb korlátozások sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A szakértő szerint viszont nem szabad elhamarkodottan ítélkeznünk:

“A drasztikus intézkedések hatása legkorábban 3-4 héten belül jelenik meg, ehhez az időszakhoz tehát csak most kezdünk közeledni. A leggyorsabban változó statisztika az esetszám, ami viszont a tesztelési aktivitástól is függ: ha hirtelen megugrott, nem biztos, hogy romlott a helyzet, lehet, csak a szélesebb körben való tesztelés eredménye. Avagy fordítva: ha nem nő, akkor sem biztos, hogy nincs baj, lehet, hogy csak nem tudunk többet tesztelni.”

A halálozás már stabilabb mutató, hiszen kevésbé függ a tesztelési aktivitástól, ugyanakkor lassabban is reagál a változásokra. Gondoljunk csak bele: ide értendő a lappangási idő, a tünetek megjelenése, a kórházba, majd lélegeztetőgépre kerülés ideje is. Így aki a napokban hunyt el, az könnyen lehet, hogy egy hónappal ezelőtt fertőződött meg. A mostani halálozási számok tehát a több héttel ezelőtti fertőzési viszonyokat mutatják – hangsúlyozza Ferenci.

Ahelyett tehát, hogy a jelenlegi adatokat a korlátozások kudarcának tekintenénk, inkább pont hogy mostantól lesz érdemes igazán figyelni a mutatók változását. Persze, ha a kormány karácsonyra enyhít a korlátozásokon, 3-4 hét múltán annak is láthatjuk majd a következményeit.

via

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük