Nagy-Britannia területének 1,2 százalékát, egy nagyjából Nógrád megyének megfelelő területet tesznek ki az út menti területek, amiket az Exeteri Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint sokkal jobban is fel lehetne használni a biodiverzitás elősegítése érdekében – írja a g7.hu.

A kutatók Google Earth és Google Street View segítségével készítettek becslést az út menti területek nagyságára és jellegére Angliában, Skóciában és Walesben. Ez alapján az jött ki, hogy a nagyjából 2579 négyzetkilométer 27 százalékán kaszálnak és vágnak füvet rendszeren. A maradék terület 41 százaléka mező, 19 százaléka fás terület, 11 százaléka pedig bozótos, cserjés.

A tanulmány szerint ezeket „multifunkciós zöld területekként” lehetne hasznosítani, különösen azokon a sűrűn lakott régiókban, ahol probléma a földterület szűkössége. Ben Phillips, a kutatás vezetője a Guardiannek nyilatkozva azt emelte ki, hogy

a rendszeres fűnyírás, kaszálás csak esztétikai szempontokat szolgál, miközben ökológiai szempontból kifejezetten káros.

Ahogy azt korábbi kutatások is megerősítik, évi egyszeri vagy kétszeri fűnyírás mellett ezek a területek a vadvirágok és a beporzó rovarok számára ideális élőhellyé válnak, és a sűrűbb növényzet más állatfajoknak is kedvező körülményeket teremt.

Phillips azt is megjegyezte, hogy csak a rendszeresen kaszált területek negyedén voltak fák, így további fásításban is van potenciál, ami a szén-dioxid-megkötés szempontjából lenne előnyös. Persze nem feltétlenül lenne minden terület alkalmas a fásításra, a vadvirágban gazdag területeknek például árthat a túl sok fa, és közlekedésbiztonsági szempontok miatt sem ajánlott az összes terület sűrű fásítása.

A Guardian által idézett becslés szerint az Egyesült Királyságban a vadvirágos rétek 97 százaléka tűnt el az 1930-as évek óta. Egyes projektek, mint például a Weymouth Relief Road program Dorsetben, sikeresen növelték az útszéli vadvirágos területek arányát. A dél-angliai program egy olyan területet hozott létre, ami jelenleg az Egyesült Királyságban élő pillangófajok felének ad otthont. A Guardiannek nyilatkozó botanikus szakértő szerint ha az összes út menti területet hasonló módon alakítanák át, nagyjából 420 milliárddal több virág lehetne az Egyesült Királyságban. A virágok nektárjának és pollenjének ekkora mennyiségben már jelentős hatása lenne a biodiverzitásra.

A méhek és más beporzó fajok létfontosságúak az ember számára is, ugyanis statisztikák szerint csak a méhek az uniós élelmiszertermelés 76 százalékát befolyásolják, és számos növényfaj függ tőlük. Az Európai Parlament összefoglalója szerint a beporzók komoly mértékű csökkenéséhez az agráriparban használt növényvédő szerek, az éghajlatváltozás és a különböző vírusok is hozzájárulnak, de emellett a városiasodás miatt is fogy ezeknek az élőlényeknek az élőhelye.

Európában emiatt több városban is próbálkoznak meghatározott területek részleges visszavadításával, „méhlegelők” kialakításával. A bécsi tömegközlekedési vállalat, a Wiener Linien 2022-ig kétmillió méhnek akar otthont teremteni, és ennek érdekében villamossínek mellett kaptárakat is kihelyeznek. Hollandiában pedig 2018-ban indítottak el egy nemzeti beporzó stratégiát, aminek keretében számos önkormányzat vállalta „méhlegelők” és az ízeltlábú faunának megfelelő területek kialakítását.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.