Mit ad nekünk a természet? Gyakorlatilag mindent, többek között a mentális egészségünk is nagyban múlik a természeti környezet megtapasztalásától. Feltehetően evolúciós kötődésről lehet szó, olyan ősi kapcsolatról, ahol a természet a bölcső biztonságát, nyugalmát nyújtja az embernek.

Napjainkban egyre többször halljuk az „ökoszisztéma szolgáltatások” kifejezést, amelyek „színvonala” az emberi tevékenység – természetpusztítás, környezetszennyezés, klímaváltozás stb. – miatt nemcsak rohamosan romlik, de egyre több esetben puszta létezésük kerül veszélybe.

Miről van itt szó? Mindazokról a javakról, amit egy egészséges ökológiai rendszer az ember számára nyújtani képes az ivóvíz és az élelem biztosításától kezdve az egészségünkig, a testi, mentális és lelki jóllétig. Gyakorlatilag mindent, amire szükségünk van, itt írtunk erről bővebben.

E „szolgáltatások” túlnyomó többsége a laikus számára is logikus, könnyen érthető összefüggés, mint például az egészséges élővilág és a tiszta víz vagy az élő talaj és a növénytermesztés. De mi a helyzet azzal az állítással, hogy a természet hozzájárul az emberi jólléthez? Elsőre kissé megfoghatatlan, így könnyen egyfajta zöld álomvilágba sorolnánk a gyakorlati problémák mögé, pedig tudományosan alátámasztott, és egyre többet kutatott területről van szó.

Ezt hivatott bemutatni az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Természet és lelki egészség című új kiadványa, mi pedig Dr. Mihók Barbara ökológus, mentálhigiénés szakember, a kiadvány egyik szerzőjének segítségét kértük. Kezdjük is a fogalmak tisztázásával.

Egészség és a természet megtapasztalása

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapotát. Egészségi állapotunk szempontjából nemcsak az objektív mutatók számítanak, hanem saját értékelésünk, az úgynevezett szubjektív egészségi állapot is rendkívül fontos – sőt, a hosszútávú életkilátások előrejelzése szempontjából sokszor még pontosabb, mint a fiziológiai és a testi egészségmutatók.

A mentális egészség pedig ugyancsak a WHO tömör megfogalmazásában:

a jóllét olyan foka, amelyen az egyén megvalósítja képességeit, meg tud küzdeni az élet mindennapos nehézségeivel, eredményesen és gyümölcsözően képes dolgozni, valamint hozzá tud járulni saját közösségének jóllétéhez.

A természet vagy természeti környezet minden tudományág szemüvegén keresztül más és más jelentéssel bír, hiszen eltérő szempontból vizsgálja például az ökológus, a pszichológus vagy a közgazdász. Témánk szempontjából a minket körülvevő világ nem ember alkotta elemeit és az ezekből születő rendszereket értjük alatta, a természet megtapasztalása pedig az az élmény, amikor fizikailag találkozunk ezekkel az elemekkel.

MOHOS MÁRTON / 24.HUKirándulók a Szalajka-völgy környékén.

Minél több, annál jobb

Egy virág, egy fa, az ágon daloló madár hangja, a patak csobogása, az illatok mind egy-egy ilyen elem, és egyre értékesebb, ahogy több van belőle és rendszerré áll össze. A kutatók mostanában kezdik megérteni, milyen erős indikátort jelent az ember számára például a kedvtelésből tartott társállatok, mint, mondjuk, a kutya puszta jelenléte vagy a városokban élő madarak egyedszáma és fajgazdagsága.

Statisztikailag kimutatható pozitív összefüggés áll fenn a mentális állapotjelzők és a biológiai sokféleség között

– mondja a 24.hu-nak Mihók Barbara.

A természet elemeinek jelenléte és a mentális egészség védelme között olyan erős a kapcsolat, hogy nem túlzás kijelenteni: utóbbi nem létezhet az előbbi nélkül. Érdekes módon önmagában az a tény is támogatólag hat, ha igény esetén el tudunk merülni a természet adta „rendezett rendezetlenségben”. Magyarán a Budapest belvárosában lakók mentális egészségét már az pozitívan támogatja, hogy megvan a lehetőségük könnyen és gyorsan kiutazni a Budai-hegység vagy a Pilis erdeibe.

MÁTHÉ ZOLTÁN / MTIA Dunakanyar látképe a Pilis felől nézve.

Evolúciós kötődés

Elképesztő tény, hogy az egyik leggyakoribb mentális betegség, a súlyos depresszió társadalomra nehezedő közvetett és közvetlen terhe évente 362 milliárd forintra tehető. A természettel való közvetlen kapcsolat oldja a stresszt, a depressziót, segít a hiperaktivitás kezelésében, segíti a koncentrációt, helyreállítja az idegrendszer működését, összességében javítja a mentális, kognitív és pszichés funkciókat. Sőt, az érzelmi viszonyulás is lényeges: akik jobban kötődnek a természethez, pszichológiai értelemben jobban funkcionálnak.

Hogy miért? Ez az évtizedek óta kutatott központi kérdés, az utóbbi években pedig egészen nagy ütemben nő a témában megjelenő publikációk száma, és természetesen számos elmélet létezik.

Az úgynevezett biofilia hipotézis azt mondja, hogy a természet iránti igény velünk született, kötődünk a bioszférához, mint evolúciós környezetünkhöz. Ehhez adaptálódott a fiziológiánk, hormon- és idegrendszerünk

– fejti ki a szakértő. Cseppet sem tudományosan fogalmazva olyan ősi kapcsolatról lehet szó, amelyben a természeti környezet vagy annak egyes elemei, mint egy tücsök ciripelése, a vadvirágok illata a bölcső nyugalmát, biztonságát, a feltöltődést, regenerálódást nyújtja az embernek.

Ökoszorongás – félelem a pusztuló biodiverzitás miatt

Ezt az egészet meg is fordíthatjuk. A természetpusztítás hatására napjainkra nemcsak megjelent az ökoszorongás, de társadalmi szintű problémává vált – csak erről kevesebb szó esik a nyilvánosságban, mint a hasonló jelenségről, a klímaszorongásról. Logikus módon erősebben érinti azokat, akik szorosabb kapcsolatot ápolnak a természettel.

Sőt, a természetvédelem frontvonalában dolgozó szakemberek esetén sokszor kiégésbe fordul a tudat, hogy megfeszített munkájuk ellenére a Föld ökoszisztémája az összeomlás felé száguld.

Mihók Barbara és kollégáinak összegzése rávilágít, hogy az ember nemcsak testi, de lelki, pszichés értelemben is természeti lény, súlyos következményekkel jár, ha kiszakad a rendszerből. Így pedig a természetvédelem, a természeti környezet megóvása is új színnel gazdagodik: saját jóllétünk egyik alapját kell benne tisztelnünk és óvnunk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.