Működjünk együtt a természettel, figyeljük meg mire van szüksége és alakítsunk ki akár a negyedik emeleten egy mini édenkertet.

Lőrinczi István két évvel ezelőtt egy nem minden napi dologba vágta a fejszéjét! Budapesten a kilencedik kerület egyik negyedik emeleti gangján a balkon ládás zöldség-, gyümölcs- és fűszernövény termesztést a permakultúrának köszönhetően magasabbra szintre emelte.

Okos tervezői rendszer

De mit is jelent pontosan a permakultúra? Az ausztrál Bill Mollison még az ’50-es években felismerte, hogy a mezőgazdaság akkor kialakított formái nem lesznek hosszú távon fenntarthatóak, és egy új rendszerre lesz szükség – kezdi Lőrinczi István, permakultúra tervező, kivitelező és oktató. Megoldásként pedig megszületett a permakultúra, vagyis egy olyan tervezői rendszer, amelynek során az ember a természettel – az állatvilággal, a földdel, a növényekkel és a klímával – együttműködve egy fenntartható környezetet hoz létre. Gyakorlatban lényegében ez annyit jelent, hogy megfigyeljük, mire van szüksége a természetnek és megteremtjük annak a lehetőségét. A permakultúra három alapelvre épül, amit ha nem tartunk be, biztosan nem működ majd a rendszerünk – teszi hozzá István. – Ezek pedig a bioszféra, vagyis a föld védelme, az emberek védelme és a visszaforgatás. Utóbbi gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor kihúzzuk a földből a retket, azt a részét, amit nem eszünk meg, azt visszatesszük, ezáltal pedig az a tápanyag, ami a földben volt visszakerül.

Ez is érdekelheti: Ételek, amik lelassítják az öregedést

Lelki és fizikai nehézségek

Nem lehet ezt nem feltűnően csinálni egy belvárosi gangon / Fotó: Fuszek Gábor

István bár két éve foglalkozik a városi permakultúrával, hivatásos tervező csak egy éve lett. – Mielőtt elmélyedtem volna benne, kellettek a személyes tapasztalatok, hogy lássam, működik-e a rendszer, és, ha igen hogyan – teszi hozzá a szakember. Jelenleg négy futó projektje van, éppen a budapesti, ferencvárosi Erkel utcában található Kicsi Bocs Óvoda zöldül meg a segítségével, de például a Kossuth Klub teraszára is ő varázsol fenntartható környezetet. A permakultúra sikere tehát nem maradt el, bár saját bevallása szerint ez lelki nehézség elé is állította. Tudta, hogy nem lehet a gangon egy mini édenkertet nem feltűnően csinálni, és aggódott, vajon a szomszédság mit fog szólni. Szerencsére azonban csak pozitív visszajelzéseket kapott. Ráadásul nem akart reflektorfénybe kerülni, de akkor a küldetését, vagyis, hogy megmutassa, a várost is be lehet zöldíteni, nem tudta volna teljesíteni. Fizikai nehézséget pedig az okozott, hogy ez mégiscsak egy gang. Ide nem jön be a szarvas, nem repül be a katica és ha az ökológiai körforgásban csak egy kis rés van, akkor megjelennek a kártevők, amelyek veszélyeztetik a munkáját.

Mini édenkert

Már érik a negyedik emeleten az eper / Fotó: Fuszek Gábor

Mindenre talált azonban megoldást, a gangon pedig rengeteg finomság terem. Hiszen a két kislánya szerint sincs annál jobb, mint amikor friss zöldség, gyümölcs kerül az asztalra, amikor még napcsókolta meleg az eper vagy éppen a paradicsom. Utóbbiból ráadásul tízféle növekszik a folyosóján. A gangon megtalálható fűszer- és gyógynövények közül pedig nem véletlenül esett a választása, a legtöbbnek ugyanis fontos szerepe van az egészségmegőrzésben is: rozmaring, zsálya, levendula, tárkony, citromfű, koriander, petrezselyem – sorolja István. – De ott a vassal teli mangold például és a zöldborsó is érik már. A komposztálást pedig gilisztákkal oldja meg és megújuló energiával hajtja meg a folyosón található dézsa-rendszerét. A gangot meglátogató rovarokat pedig virágok, valamint méhecskehotel is várják.

Megújuló energiával hajtja meg a folyosón található dézsa-rendszerét / Fotó: Fuszek Gábor

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.