Indulhatnak az eljárások az osztatlan tulajdon felszámolására

Indulhatnak az eljárások az osztatlan tulajdon felszámolására

Sharing is caring!

Már kezdeményezhetik az érintettek az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásával kapcsolatos hatósági eljárást, sokan közel harminc éve várták azt a szabályozást – írja a Magyar Nemzet.

Életbe lépett januártól a nyáron elfogadott, osztatlan közös földtulajdonok felszámolásának és az ingatlan-nyilvántartás rendezésének megkönnyítését célzó törvény. A földprivatizáció során kialakult, közel harminc éve komoly hátrányt jelentő bizonytalan tulajdonosi viszonyok közel 2,4 millió hektár termőterületet érintenek és 3,5 millió tulajdonosuknak okoznak a mai napig bosszúságot – olvasható a portálon.

Osztatlan közös tulajdon: ezeket a tulajdonosokat törlik a nyilvántartásból

A januártól megindítható közigazgatási eljárás során a tulajdonostársak megegyezésével, az állami kisajátítással és a tulajdonosi bekebelezéssel szüntethető meg a közös tulajdon.

Alapesetben az osztatlan közös tulajdon megosztását a tulajdonostársak egyezsége szerint kell végrehajtani. Ám nem ritka, hogy a megosztással nem alakítható ki a törvényben meghatározott legalább két, a területi minimumnak megfelelő földrészlet. A közös tulajdon megszűnésével nemcsak egybefüggő, de művelésre is alkalmas területek jöjjenek létre.

Az eljárás során annak a tulajdonosnak kell kezdeményeznie az osztatlan tulajdon megszüntetését, aki magához venné a tulajdonostársak földrészletét – írja a lap.

Az írásban megtett nyilatkozatnak a szándék mellett tartalmaznia kell az értékbecslés során megállapított ellenértéket. A kisajátítandó földrészletet használó tulajdonos készíttethet saját értékbecslést is. Az értesítésnek tartalmaznia kell emellett azt is, hogy az értesített tulajdonostárs harminc napon belül határozza meg, milyen feltételekkel válik meg tulajdonrészétől. Ha például ház áll a területen, akkor arról is nyilatkoznia kell.

Komoly gondot jelent ugyanakkor a birtokviszony rendezésénél az adott terület tulajdonosainak kiléte és adott esetben irreálisan magas számuk, amely akár egy hektáron a több száz főt is elérheti. A tulajdonjog ellenértéke viszont azt a tulajdonostársat is megilleti, aki nem is tud a tulajdonában lévő földdarabról. Az ismeretlen, felkutathatatlan tulajdonosokra eső ellenérték összege bírósági letétbe kerül. A jogosultnak 15 éve van arra, hogy igényelje az összeget, ezt követően az az államra száll, amely csak földvásárlásra használhatja a pénzt.

via

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük