Jó hírt kaptak a leendő nyugdíjasok

Sharing is caring!

A koronavírus-járvány miatt elszenvedett veszteségeket az év végéhez közeledve az önkéntes nyugdíjpénztári alapok többsége ledolgozta. A hosszútávú hozamok meggyőzően alakultak a válságok ellenére is, és a pénztártagokat terhelő költségek is folyamatosan csökkennek.

Örvendezhetnek a nyugdíjpénztári tagok. A koronavírus-járvány miatt tavasszal elszenvedett veszteségeket ugyanis december elejére jóformán teljesen visszahozták a portfóliók – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett friss árfolyamadatokból. Pedig az első negyedév még nagyon rosszul alakult: 100 milliárd forintnál is nagyobb veszteséggel fordultak az önkéntes pénztári alapok, ami történelmi rekordnak számított. A második negyedévben ennek a döntő részét azonban ledolgozták, az év végéhez közeledve pedig úgy tűnik, a maradék veszteség is eltűnik majd.

Ezek a legjobb év végi trükkök a nyugdíj növelésére

A magas kockázat nyerő maradt

A 2019-es év pompásan sikerült a pénztárak számára, összesen 133,8 milliárd forintos hozamot termeltek a portfóliók, ami átlagosan 9,84 százalékos nettó hozamot eredményezett a jegybank adatai szerint. A magas kockázatot vállaló alapok teljesítménye lett a legjobb, ezek között volt olyan, amelyik 20 százalékosnál is jobb eredményt ért el. Az Aegon Megatrend alapja, amely környezetvédelemmel kapcsolatos befektetéseket keres, december elején már több mint 22 százalékos pluszban állt.

Az idén tavasszal persze éppen a részvényeket nagy arányban tartó alapok szenvedték el a legnagyobb veszteségeket is, de december 1-jére már jóformán kivétel nélkül mindegyik ismét pluszban állt. A legalább 40 százaléknyi részvény tartó növekedési és dinamikus portfóliók árfolyama jellemzően 2-4,5 százalékot emelkedett már, ami azt jelenti, hogy a legjobban teljesítő alapok akár még reálhozamot is termelhetnek az idén. Az Aranykor lendület és az OTP dinamikus portfóliói 4 százalék fölötti pluszban járnak már, de az OTP növekedési és kiegyensúlyozott alapja és az Aegon szakértői portfóliója is úgy állt a hónap elején, hogy inflációt meghaladó hozammal kecsegtette a tagokat.

A tagok legnagyobb része azonban nem a magas kockázatú, hanem közepes kockázatú, úgynevezett kiegyensúlyozott alapban tartja a megtakarításait. Ezek közül is a többség 1,5-3 százalékos pluszban van már, egy-két alapnál maradt még minimális veszteség a tavalyi év végéhez képest. A legnagyobb hazai nyugdíjpénztári alap, az OTP kiegyensúlyozott portfóliója 11 hónap alatt 3,19 százalékot emelkedett.

Önkéntes nyugdíjpénztárak idei hozama (2020. december 1-ig)
NYUGDÍJPÉNZTÁR PORTFÓLIÓ HOZAM 2020. DECEMBER 1-IG
Aegon Mega Trend 22,23%
Aranykor Lendület 4,38%
OTP Dinamikus 4,03%
OTP Növekedési 3,75%
OTP Kiegyensúlyozott 3,19%
Aegon Szakértői abszolút hozam 3,06%
Aranykor Egyensúly 2,70%
Budapest Aktív 2,61%
Erste Lendület 2,31%
Allianz Növekedési 2,24%
Aranykor Klasszikus 1,74%
Allianz Kiegyensúlyozott 1,70%
Aegon Kiegyensúlyozott 1,51%
OTP Óvatos 1,49%
Pannónia Kiegyensúlyozott 1,25%
Aegon Növekedési 1,25%
Pannónia Növekedési 1,23%
Allianz Kockázatvállaló 0,92%
OTP Szolgáltatási 0,60%
Erste Bázis 0,57%
MKB Növekedési 0,43%
Erste Kiszámítható 0,43%
OTP Kockázatkerülő 0,36%
Aegon Klasszikus 0,34%
MKB Kiszámítható 0,30%
Honvéd Pénzpiaci 0,25%
Arany Csendélet 0,25%
OTP Klasszikus 0,23%
Allianz Klasszikus 0,17%
Honvéd Klasszikus 0,13%
Allianz Szolgáltatási 0,06%
Erste Szolgáltatási -0,02%
Budapest Bebiztosító -0,05%
Pannónia Szolgáltatási -0,10%
Pannónia Klasszikus -0,11%
MKB Kiegyensúlyozott -0,19%
Allianz Életjáradék -0,42%
MKB Klasszikus -0,47%
Honvéd Kiegyensúlyozott -0,49%
Honvéd Növekedési -0,56%
Forrás: Napi.hu-számítás

A zöld téma volt az év slágere

A környezetvédelmi témájú befektetések az idén is sokkal jobban teljesítettek az eszközök többségénél. A nyugdíjpénztári tagok közül is azok jártak a legjobban az idén, akik a környezetvédelmi témákban hittek. Az Aegon már említett alapja a teljes pénztári mezőnyből kiemelkedik, nem csoda, hogy az a téma egyre népszerűbbé válik más nyugdíjpénztárak körében is. Július 1-jén indult el az Aranykor ESG (environmental, social, governance – fenntartható környezetvédelem, társadalom, vezetés) témájú portfólió, amely azóta több mint 9 százalékot emelkedett.

Az idén az első 11 hónap után úgy tűnik, egyedül a klasszikus, döntő részben állampapírokat tartó nyugdíjalapok azok, amelyek az alacsony kamatkörnyezetben nem képesek magas hozam elérésére, cserébe viszont ezek kockázata is alacsonyabb.

Az önkéntes nyugdíjpénztári termékek hozamát azonban nem egy-két év alapján célszerű megítélni, hiszen ezek alapvetően hosszú távú megtakarítások. A teljesítményük azonban évtizedes, sőt hosszabb távon nézve is meggyőző az eddigiek alapján. Hiába volt 2008-2009-ben egy hatalmas hitelválság, amely megrendítette a piacokat világszerte, a 2019-es év végi adatokat figyelembe vége az MNB azt állapította meg, hogy a szektor 10 éves és a 15 éves nettó hozama záró vagyonnal súlyozott értéke 6,68 százalék és 6,45 százalék volt tavaly, amelyek 4,11 százalék, illetve 2,97 százalék reálhozamot jelentenek a tagok számára.
Ezek alapján összességében elmondható, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások 3-4 százalékos infláció fölötti hozamot értek el hosszú távon, vagyis a befizetett tagdíjak tartják, sőt folyamatosan növelik az értéküket.

Csökkenő költségek, élesedő verseny

Újdonság, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak teljes költségmutatójának (TKMNYP) bevezetésével 2020. február 28-tól az MNB honlapján keresztül bárki számára összehasonlíthatóvá váltak az élet- és nyugdíjbiztosítók, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak költségei. A TKMNYP értékek 0,19-2,52 százalék között mozognak, átlagosan 1,1 százaléknyi átlagértéket jelez ez a mutatószám.

Az évente elért 6-7 százalékos nagyságrendű hozamokat összevetve az 1-2 százalékos költségszinttel is jól látszik, hogy a pénztárak képesek hosszútávon infláció feletti megtérülést biztosítani a tagok számára – hívja fel a figyelmet az MNB. A jegybank arra számít, hogy az alacsony költségszintnek és a hosszú távú befektetési eredménynek köszönhetően élesedik majd a költségverseny a pénztári és a biztosítási szektorban. Ez középtávon a mainál még kedvezőbb nyugdíjcélú megtakarítási termékeket jelenthet az ügyfeleknek.

A pénztárak költségeit nem az idén kezdték mérni, évtizedek óta követi már a felügyelet a díjterhelést, és az adatok alapján eddig folyamatos volt a költségszint csökkenése. Az úgynevezett díjterhelési mutató egy olyan egységes mutatószám, amely segítségével a tagokat éves szinten terhelő, a tagi befizetésekből és a befektetésekből levont díj megjeleníthető. Ennek a mértéke a 2002-2019 közötti időszakban 1,66 százalékról kevesebb, mint a felére, 0,75 százalékosra csökkent.

2018-ban vezette be az MNB az úgynevezett korrigált díjterhelési mutatót, amely már nem a teljes nyugdíjpénztári vagyonhoz, hanem egy átlagos, 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag által felhalmozott hipotetikus, átlagos vagyontömeghez viszonyítja a díjterhelést. Ez a mutató is tendenciózusan csökken, több mint 30 százalékkal esett a mértéke 2002 óta.

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük