A szakértők nyilatkozatait durván torzító címekre és találgatásokra reagálva igyekszik mindenkit megnyugtatni az Országos Vízügyi Főigazgatóság, hogy a Balaton jelenlegi alacsony vízállása szélsőséges, de nem rendkívüli.,

Durván torzítják a vízügyes szakemberek, szakértők hiteles nyilatkozatait a szenzációhajhász címek és találgatások a Balatonnal kapcsolatban

– figyelmeztetett közleményben az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Feltehetően arra az interjúra (pontosabban az azt szemléző lapokra) utalnak, amelyet a Sonline-nak adott minap Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa. A kutató többek között arról beszélt, hogy a tó ellenne magában, és biológiai érdekek nem indokolják a magas vízszintet. Ez a gondolatmenet ugyancsak felvetődött tavaly a szintén szélsőségesen alacsony vízállású Velencei-tóval kapcsolatban, erről akkor a hvg.hu is írt:

Tóth Viktor vázolt egy olyan „nagyon rossz” forgatókönyvet, amely szerint 2035-re akár fürdésre is alkalmatlanná válhat a Balaton, de azt jelezte, hogy ez bizonytalan, hogy „nehéz előre vetíteni a változások irányát, ezért nem tudhatjuk mi fog bekövetkezni”. Ebből a fürdéssel kapcsolatos gondolatot emelte ki több lap is az interjút szemlézve, kiváltva a vízügy nemtetszését, amely közleményében azt írta:

a jelenlegi helyzet szélsőséges ugyan, de nem példa nélküli. A fürdés ellehetetlenülésével riogatás nem fedi a valóságot.

Az OVF szerint a Balaton az év elejétől máig valóban vízhiányos állapotban van, miután a vízgyűjtőjére hullott csapadék 33 százalékkal kevesebb volt, mint az 1991-2020 közötti időszakos átlag. Ezen az áprilisi esők is csak kis mértékben tudtak enyhíteni, hiszen a vízgyűjtőn a kiszáradt talaj felszívta a csapadék nagyját, és májusban is csak a megszokott havi csapadékátlag 7 százaléka hullott le.

Jelezték azonban, hogy nem példa nélküli a helyzet:

1921 és 2021 között 67 olyan év volt, amikor a tó átlagvízállása a 2022. május 1-jén mért 105 centiméteresnél is alacsonyabb volt, 1949-ben például 57, 2003-ban pedig 70 cm.

A vízügy emlékezetett, hogy „a Balaton vízjátéka természetes jelenség”, és az utóbbi két évtizedben a tó sokirányú – elsősorban turisztikai – hasznosítása miatt megnőtt az igény arra, hogy túlzottan alacsony vízállás minél kevesebbszer forduljon elő, amihez biztosítani kellett a lehetőségét, hogy a korábbinál nagyobb vízmennyiség tárolását is engedje a szabályozás, ezért emelték 120 centiméterre az úgynevezett szabályozási szintet. A vízügy szerint azonban ennek a szintnek az elérése nem követelmény, hiszen a tó vízutánpótlása a természeti tényezőktől (csapadékmennyiség, hozzáfolyás, párolgás) függ. A szabályozási szint csak az a felső határ, amelyet nem szabad túllépni annak érdekében, hogy a víz ne öntse el a parti és partközeli területeket. Ha túl magas, akkor a felesleges vizet leeresztik, de ha a víz szintje ennél alacsonyabb – jelenleg körülbelül 13 centiméterrel, ami az OVF szerint nem rendkívüli hidrológiai helyzet – akkor viszont nem tudnak hozzátölteni, a hiányzó mennyiség pótlásában az anyatermészetnek vagyunk kiszolgáltatva.

Mire számíthatunk nyáron?

Az OVF a hosszú távú meteorológiai előrejelzések alapján azzal számol, hogy a következő fél évben a Balaton vízszintje valószínűleg alacsonyabb lesz, mint a szabályozási szint, és

az idei üdülési szezon végére, ami szeptember 1-jére esik, 88-78 centiméter között várható.

Ez azonban nem rendkívüli, a helyzetet figyelemmel kell kísérni és értékelni, de túlzott aggodalomra nem ad okot – írták.

A Balatonon kívül a Velencei-tó vízállása is alacsony, tavaly feltehetően emiatt történt tömeges halpusztulás, és vita indult a meglévő vízpótlási lehetőségei kibővítéséről is. A tó helyzetén a téli vízpótlás – a Pátkai és Zámolyi tározók tóba eresztése – sem javított jelentősen, ahogy a tavaszi esők sem: a kiszáradt talaj itt is felszívta a csapadék jelentős részét.

A Velencei-tó átlagvízállása 31 centiméterrel alacsonyabb, mint a szabályozási sáv alsó vízállása, ami vízügy szerint az átlagostól negatívan eltérő, de nem rendkívüli hidrológiai helyzetet jelent.

Milyen a vízminőség?

Az OVF szerint a Balaton vízminősége tökéletes, a sekélyebb Velencei-tó esetében fokozottan figyelik a jelenségeket, de az esetleges elváltozások nagy része (zöldalga) az egészségre teljesen ártalmatlan természetes jelenség – írták a hvg.hu megkeresésére.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.