A Facebook egyik korábbi dolgozója több ezer oldalnyi belsős dokumentumot adott át külföldi újságoknak, ennek nyomán sorra jelennek meg a cikkek a közösségi óriás korábbi ügyeinek roppant kellemetlen részleteiről. Összeszedtük a kilenc legfontosabbat.

Kemény hónapok állnak a Facebook mögött: míg a felhasználók nagy része leginkább a legutóbbi nagy leállást tudja visszaidézni, ennél azért izgalmasabb dolgok is történtek a közösségi óriás háza táján. Frances Haugen, a cég volt termékmenedzsere, adattudósa pár hete lépett először a nyilvánosság elé, felfedve, hogy ő szivárogtatta ki a Facebook működéséről szóló belső dokumentumokat a Wall Street Journalnek. Az exalkalmazott október 5-én tanúvallomást is tett az amerikai törvényhozók előtt a szenátus kereskedelmi, tudományos és közlekedési bizottságának meghallgatásán, ahol a fiatalkorúak online biztonsága volt a fő téma.

Haugen itt többek közt arról beszélt, hogy a Facebook hiába tud az általa okozott káros hatásokról, a nyereséget helyezi előtérbe a felhasználók érdekeivel szemben.

A kiadott több ezer belsős dokumentum és tanulmány betekintést enged abba, hogy a Facebook miként kezel egyes ügyeket, ezeket cikkek formájában dolgozza fel a Wall Street Journal a The Facebook Files projekt keretében. Mint kiderült, a cég tisztában van vele, hogy a testükkel elégedetlen tinédzser lányok egy részének helyzetét tovább rontja az Instagram, továbbra is terjednek az álhírek és a gyűlöletbeszéd, sőt egyes felhasználók emberkereskedésre használják a platformot. A dokumentumok több pontja pedig arról árulkodik, hogy a közösségi óriás mégsem tesz érdemi lépéseket.

JABIN BOTSFORD / POOL / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / GETTY IMAGES / AFPFrances Haugen volt Facebook-alkalmazott tanúskodik a Szenátus Kereskedelmi, Tudományos és Közlekedési Bizottságának 2021. október 5-én

„A csapatunknak minden nap egyensúlyoznia kell, hogy megvédjük több milliárd ember szabad önkifejezéshez való jogait, mégis biztonságos és pozitív hely legyen a platformunk. Nem igaz, hogy a kártékony tartalmak közzétételére buzdítunk és nem teszünk semmit a problémák ellen” – nyilatkozta a Facebook, miután Haugen felszólalt a 60 Minutes című műsorban. Az exalkalmazott ezután osztotta meg a belsős dokumentumokat a The New York Times-szal és további 17 hírügynökséggel, akik az elkövetkező heteket az átadott információk elemzésével töltötték.

Összeszedtük a főbb ügyeket, amelyek főleg azért érdekesek, mert kirajzolódik belőlük, hogy bár a cégen belül Zuckerbergék figyelmét több alkalommal is felhívták egyes problémákra, de ennek ellenére vagy csak harmatos lépéseket tettek ellenük, vagy azok teljesen elmaradtak.

A Facebook semmibe vette a félrevezető posztokkal kapcsolatban jelzett panaszokat

A New York Times cikke szerint a cég több alkalommal ignorálta az alkalmazottak figyelmeztetéseit a dezinformációt és összeesküvés-elméleteket tartalmazó politikai bejegyzésekkel kapcsolatban, a 2016-os elnökválasztást megelőzően és utána is. Míg a Facebook folyamatosan a felhasználói érdekeket előrehelyező cégként állítja be magát, a kiszivárgott dokumentumok szerint sok mindent szőnyeg alá söpörtek, mivel a terjedő dezinformáció magas forgalmat generált az oldalon.

Ennek egyik példája, hogy 2020 novemberében egy alkalmazott megkongatta a vészharangot, mikor a legizgalmasabb, félrevezető információkat terjesztő kommenteket az algoritmusok elkezdtek a kommentfolyamok tetejére emelni, így még láthatóbbá váltak – az észrevételét ugyanakkor nem követte ellenlépés. Ugyanebben a hónapban a cég egyik adattudósa is ijesztő statisztikát osztott meg a kollégákkal: a politikai tartalmakat posztoló amerikai felhasználók 10 százaléka azt állította, hogy Joe Biden amerikai elnök győzelme csalás eredménye, és hogy az eljárást meghamisították, hogy Donald Trump ne térhessen vissza hivatalába. Ez meglehetősen elkeserítő arány, ráadásul egyes posztok erőszakra is buzdítottak másokat.

A Facebook nem tett eleget a Trump-hívők felkelése ellen

Tavaly novemberben alakult meg az amerikai választást törvénytelennek beállító, 350 ezer tagot számláló Stop the Steal (Állítsd meg a lopást) nevű Facebook csoport, ami mindössze 48 óráig létezett az oldalon, mielőtt a moderátorok letiltották volna a szerveződést. A viszonylag rövid életű csoport ennek ellenére a Facebook történetének egyik leggyorsabban növekvő közössége, aminek több tagja is erőszakra buzdított, és a pénzgyűjtésen túl tüntetéseket is szerveztek.

Miután január 6-án Trump hívei megrohamozták a Capitoliumot, a Facebooknak sürgős vészintézkedéseket kellett eszközölnie, pedig korábban néhány alkalmazott panaszkodott rá, hogy a cég nem készült fel a szükséges lépések megtételére, holott voltak látható jelei annak, hogy a csoport aktivitása a fizikai életben is erőszakhoz vezethet. A New York Times cikke szerint a cégen belül konfliktusokat okozott, hogy a támadás előtt túl sokáig voltak aktívak a csoport tartalmai és túl enyhe volt a moderálási gyakorlat a Trump-hívőkkel szemben.

A Facebook csak figyelte, ahogy a QAnon csápjai még messzebbre nyúlnak

A dokumentumokból az is kiolvasható, hogy az alkalmazottak már jóval a választás előtt aggódtak a Facebookon terjedő radikalizáló tartalmak miatt. Ennek ellenére évek alatt sem történt kellően hatékony fellépés annak érdekében, hogy lassuljon a hógolyószerűen növekvő probléma.

A cég egyik kutatója 2019 nyarán kamufiókot készítetett egy fiktív, 41 éves konzervatív nőt megszemélyesítve. Profilképet nem töltött fel, de érdeklődési köreihez hozzáadta a Fox Newst, a gyereknevelést és a kereszténységet. Pár napon belül a Facebook algoritmusa a QAnon-hoz köthető oldalakat kezdett ajánlani számára. Egy hónap alatt a hírfolyama rengeteg félrevezető, polarizáló és rossz minőségű tartalommal telt meg – számolt be tapasztalatairól a kutató, aki később fel is mondott a cégnél.

Mark Zuckerberg meghajolt Vietnám cenzúrakövetelései előtt

A Washington Post cikke szerint 2020-ban Mark Zuckerberg beleegyezett a vietnami kormányt kritizáló hangok visszaszorításába, miután az országot irányító Kommunista Párt erre kérte őt. Nagyjából egymilliárd dolláros bevétel volt a tét, amit a cég délkelet-ázsiai ország beli jelenléte generál. A Facebook segített a vietnami kormánynak cenzúrázni a kritikus véleményeket és elhallgattatni az ellenzéket. A kommunista államban gyakorlatilag nem létezik szólásszabadság, az ország működését kritizálók akár börtönbe is kerülhetnek.

A Facebook nem sokat tett az etióp polgárháború körüli erőszakos hangok csitításáért

Etiópiában több mint egy éve folyik polgárháború, a helyzeten pedig ront a Facebook hozzáállása. A CNN cikke szerint a vállalat nem biztosított elegendő erőforrást helyi csapatának ahhoz, hogy kezelni tudják a helyzetet ebben a különösen érzékeny időszakban annak ellenére, hogy az alkalmazottak korábban többször említést tettek arról, hogy különféle külföldi szervezetek és fegyveres csoportok szervezetten terjesztenek gyűlöletet és erőszakot tartalmazó, uszító tartalmakat.

Haugen is kiemelte az etiópiai helyzetet, és maga a Facebook is prioritásnak tekinti a problémát (legalábbis azt kommunikálja), de úgy tűnik, a cég nem halad elég gyorsan. Egyes alkalmazottak már javasolták a Fano milíciát támogató hivatalos fiókok eltávolítását, de Fano-üzeneteket népszerűsítő személyek továbbra is nagy számban tevékenykedhetnek az oldalon – vallják más alkalmazottak. 2020 nyarán az egyik dolgozó például megosztott egy belső jelentést, amely jelentős hiányosságokról számol be azt illetően, a Facebook hogyan kezeli az etióp eseményeket, észleli a gyűlöletbeszédet és jelöli meg a téves információkat.HIRDETÉS

EDUARDO SOTERAS / AFPAz Amhara Különleges Erők tagja ül géppuskával az etiópiai Dansha egyik utcájában 2020. november 25-én

Az Apple majdnem levette a Facebookot és az Instagramot az App Store-ból

Közel-Keleten többen is arra használták és használják a Facebookot, hogy szobalányokkal kereskedjenek: több olyan esetről is tudni, amikor abúzus, akár fizikai erőszak is történt. Ugyan az embercsempészettel kapcsolatos szabálysértést az alkalmazottak jelezték a vezetők felé, a Facebook nem lépett fel a jelenség ellen. A Wall Street Journal szeptemberben számolt be a témáról, az Associated Press pedig hétfőn újabb cikket tett közzé, melyből kiderül, hogy az Apple azzal is fenyegetőzött, hogy az App Store-ból eltünteti a Facebookot és az Instagramot, ha nem tesz lényegi lépéseket. Az AP megjegyzi, hogy jelenleg sem nehéz olyan hirdetéseket találni a platformon, amelyekben nőket árulnak.

A Facebook engedte az arab gyűlöletkeltő tartalom terjedését

A Facebook 2020 végén ismerte fel, hogy az algoritmusa komoly problémát okoz: mindössze 40 százalékát sikerült azonosítani az arab gyűlöletkeltő tartalmaknak. Az egyik alkalmazott által készített belső jelentés szerint még rosszabb volt a helyzet az Instagramon, ahol ez a szám mindössze hat százalék, annak ellenére, hogy ezen a platformon a Facebooknál 95 százalékkal „több tettleges gyűlöletbeszéd-sértést” tapasztaltak a Közel-Keleten és Észak-Afrikában (MENA).

Ebbe az online hirdetések is beleszámítottak, amelyek közül sok kártékonynak minősült, mivel kifejezetten a nőket és az LMBTQ közösséget támadták. Ezeket a hirdetéseket viszont a Facebook ritkán jelölte meg a MENA-területeken. Mindeközben a vállalat helytelenül észlelte a terrorista tartalmakat a régióban, ami az esetek 77 százalékában az erőszakmentes arab tartalmak törlését eredményezte a Politico hétfőn közzétett cikke szerint.

Meztelen gyerekfotókkal támadhattak a milíciák

A szunnita és síita milíciák közti konfliktus mélyülésekor bevett gyakorlat volt, hogy mindkét kiberháborús eszközöket vetett be: a támogatók olyan felvételeket posztoltak a riválisok Facebook-oldalaira, amelyek meztelen gyerekeket ábrázoltak, azzal a céllal, hogy a megcélzott fiókokat letiltsák a moderátorok – jelentette  a Politico. Ezt a helyzetet szintén nem sikerült kezelni.

A Facebook lehetővé tette a muszlimellenes tartalmak terjedését Indiában

Egy ideje tudni, hogy Indiában a Facebookot előszeretettel használják a kisebbségben lévő etnikai és vallási csoportok ellen irányuló gyűlöletkeltésre. Amikor 2019 végén vallási tiltakozások lepték el a Facebook legnagyobb piacának számító Indiát, az elsősorban a muszlimokat célzó „lázító tartalom” 300 százalékkal nőtt meg a közösségi oldalon – írja a The Wall Street Journal.

Tavaly botrányos körülmények között kényszerült távozni a Facebooktól az irányelvek betartásáért felelős vezető Indiában, aki azután mondott le, hogy a közösségi oldalt azzal vádolták meg: a kormányzó hindu nacionalista BJP politikusainak elnézi a gyűlöletbeszédet. A frissen szivárgott dokumentumok is azt mutatják, hogy a Facebook kutatói azt javasolták a cégnek, hogy ne legyen részrehajló, számoljon le a gyűlöletkeltő, muzulmánellenes tartalmakkal. A kormánypárti politikusok egy-egy gyűlöletbeszédnek minősülő posztjai is sok esetben fenn maradhattak az oldalon. Mint kiderült, a fő ok az lehetetett, hogy a Facebook gazdasági kilátásainak ártana, ha számonkérnék Narendra Modi elnök pártjának politikusait.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.