A Belgrád-Budapest vasútvonalhoz hasonlóan kínai hitelből épít autópályát Montenegró. A szerződés azonban tartalmaz egy részt, ami egészen aggasztó kérdéseket vet fel a kölcsön feltételeiről.

Montenegró első autópályája. Ez volt az álma Milo Đukanović volt montenegrói kormányfőnek, az ország jelenlegi elnökének, aki gazdaságélénkítő beruházásnak szánta az adriai partoktól a szerb határig az országot átszelő, 170 kilométer hosszú, negyven hidat és kilencven alagutat tartalmazó autópályát. A Bar kikötővárosától a szerbiai Boljare határvárosig tartó, és onnan egy Belgrádig vezető autópályába csatlakozó út felépítését azonban csak hitelből tudták megoldani. Egy gond volt csak. Nem találtak hitelezőket.

A Semmibe Vezető Autópálya

Az Európai Beruházási Bank és a Nemzetközi Valutaalap is úgy számolt, hogy a beruházás nem fog megtérülni, valamint európai és amerikai megvalósíthatósági tanulmányok is hasonló eredményre jutottak, és gyakorlatilag értelmetlennek titulálták azt. Đukanović kormánya így végül 2014-ben Kínához fordult, és a hatszázezres kis ország egy majdnem egymilliárd dolláros hitelt vett fel a kínai Eximbanktól, hogy utána a kínai állam irányítása alatt álló CRBC építővállalat helyi alvállalkozók bevonásával abból építse fel a Bar-Boljare autópályát.

VIRGINIA MAYO / POOL / AFPMilo Dukanovic

És még csak nem is az egészet, csak egy rövid, 41 kilométeres szakaszát, az ország fővárosától, Podgoricától északra. Ezzel ez lett a világ egyik legdrágább autópályája: egy kilométer nagyjából 20 millió euróba (hétmilliárd forint) került – mondta el Milojko Spajic jelenlegi montenegrói pénzügyminiszter. Ráadásul a 2015-ben kezdődött építkezést az eredeti tervek szerint négy éven belül be kellett volna fejezni, de a kritikusai által csak a „Semmibe Vezető Autópályának” nevezett út azonban még mindig nincsen készen, és várhatóan csak az idén novemberben adják majd át.

A MANS montenegrói korrupcióellenes civil szervezet a korrupció melegágyaként jellemezte a projektet, kiemelve, hogy a helyi alvállalkozókat megfelelő versenyeztetés nélkül választották ki, és az építésre szánt pénzből nagy rész jutott a korábbi kormányfő körébe tartozó vállalkozóknak. A beruházás nagy részét pedig államtitoknak minősítették – mondta el a szervezet egyik kutatója, Dejan Milovac az Euronewsnak nyilatkozva. Mindeközben az előző kormány idején a parlament megnehezítette, hogy közérdekű adatigényléssel lehessen megtudni részleteket a projektről.

A hitelt közben már idén júliusban el kell kezdenie törleszteni Montenegrónak, de ez komoly gondot okoz az országnak, ahol államadósság már a GDP több mint száz százalékát teszi ki. Ugyanakkor nagyon is érdekük, hogy vissza tudják fizetni a hitelt. Az előző kormány ugyanis a jelenlegi miniszterelnök-helyettes, Dritan Abazović szavai szerint „hihetetlenül rossz döntéssel” egy „szörnyű”, az ország érdekeivel ellentétes szerződést kötött Kínával.

Az NPR amerikai közszolgálati adó által látott szerződésből ugyanis kiderült: ha Montenegró nem tudja időben visszafizetni a kölcsönt az Eximbanknak, a kínai állam irányítása alatt álló pénzintézet cserébe földet foglalhat le az országban, mindössze annyi kitétellel, hogy az nem lehet katonai vagy diplomáciai célokra használt terület. Emellett még abba is belement az előző montenegrói kormány, hogy a szerződéssel kapcsolatos esetleges vitákban egy, a kínai állam irányítása alatt álló kínai bíróságé legyen a döntő szó.

NANGKA PRESS / HANS LUCAS / AFPAz épülő autópálya Montenegróban

A Balkánon az Európai Unióval szemben egyre nagyobb politikai befolyást szerző Kína a széles körben elterjedt vélemény szerint az autópálya egyik végpontjának számító Bar kikötőjére feni a fogát, és azt akarja megszerezni. Azon keresztül pedig az épülő autópályán át egészen Belgrádig szállíthatják a kínai termékeket, amik aztán a Budapest-Belgrád vasútvonalon juthatnának el Közép-Európa szívébe.

A montenegróiaknak elég Srí Lanka felé tekinteni, hogy aggódjanak. Ott szintén kínai állami hitelből egy kínai cég épített fel egy kikötőt, amit nemzetközi pénzintézetek és elemzőcégek értelmetlennek és gazdaságilag soha meg nem térülő befektetésnek tartottak. A fizetési gondokkal küzdő Srí Lanka végül a Hambantota városában épült kikötőt, valamint nagyjából hatezer hektárnyi környező területet 2017-ben kénytelen volt 99 évre bérbe adni Kínának, felvetve annak veszélyét, hogy az Indiához és fontos hajózási útvonalakhoz közel eső kikötőt Peking majd katonai célokra akarja használni.HIRDETÉS

EU-s segítséget kértek

A kínai hiteltől veszélyeztetett Montenegró új kormánya idén a nemzetközi sajtót is felhasználva igyekezett segítséget kérni az Európai Uniótól az egymilliárd eurós kínai hitel visszafizetéséhez. Abazovic azzal próbálta meggyőzni az európai politikusokat, hogy csökkenne az ázsiai ország befolyása hazájában, ha egy európai pénzintézet segítségével refinanszírozni tudnák a kínai Eximbanktól felvett hitelt.

Arra egyáltalán nem számítanak, hogy az autópályadíjakból törleszteni tudnák a hitelt: a jelenlegi kormány szerint ugyanis abból még a szükséges karbantartások évi 77 millió eurós összegét sem tudják majd kifizetni. Ahogy azt Ivan Kekovic mérnök az AFP francia hírügynökségnek elmondta, naponta nagyjából 21 ezer autónak kéne használnia a sztrádát, hogy kifizetődő legyen, ami szerinte a négyszerese annak, ami a legforgalmasabb szakaszon várható.

Montenegró azonban hiába várt segítséget az EU-tól. Az Unió áprilisban közölte, hogy nem segít az országnak törleszteni a kínai hitelt. Ahogy az Európai Bizottság szóvivője akkor kijelentette:

 Az Európai Unió már így is a legnagyobb pénzügyi támogatója, befektetője és kereskedelmi partnere a balkáni országnak, ami így is marad, de az Unió nem fog olyan kölcsönöket visszafizetni, amit egy harmadik szereplőtől vettek fel.

Az EU-s segítséget lehetőségét azonban még ezután sem vetették el, és a kínai befolyás ellen egyre jobban aggódó Brüsszel a Reuters júniusi jelentése szerint továbbra is vizsgálta a lehetőségeket, hogy miként tudna segíteni Montenegrónak. A brit hírügynökségnek egy uniós tisztségviselő elmondta, hogy a német és a francia állami fejlesztési bank, valamint az olasz állami hitelező segítségét kérték.

Montenegró végül júliusban megállapodást kötött négy nyugati pénzintézettel (a francia Societe Generale, a német Deutsche Bank, valamint az amerikai Merrill Lynch International and Goldman Sachs International), és július 21-én Milojko Spajic montenegrói pénzügyminiszter bejelentette, hogy ennek köszönhetően el is kezdték visszafizetni Kínának a felvett hitelt.

via

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük