Megállíthatatlannak tűnik a Velencei-tó turisztikai leépülése, strandolásra szinte teljesen alkalmatlanná vált a korábban kedvelt nyaralóhely. Nem véletlenül zárták a szezont veszteséggel a vendéglátósok és szállásadók, a turisták elpártoltak a környéktől.

Az ok röviden a kevés és szennyezett víz. Ma már sétálni lehet a mederben ott, ahol korábban még családok ezrei úszkáltak.

Mintha csak előre sejtették volna a bajt, öt évvel ezelőtt megvált itteni villájától a Korda György és Balázs Klári. Most szörnyülködve olvassák a tó halálával kapcsolatos híreket.

– Rendszeresen szedegettük a szemetet a tóból, a stégünknél. Nem vigyáztak a környezetre az emberek, akik oda érkeztek. Látjuk a fotókat a tó mostani állapotáról, összeszorul a szívünk, ha ezt látjuk. Nagyon sajnáljuk – mondta letörten Balázs Klári énekesnő.

Balázs Klári és Korda György sokáig élt a tó mellett, most elszörnyülködve nézik, mi lett belőle /Fotó: RAS-archívumhttps://e015545cc202764720369c49fd1ca176.safeframe.googlesyndication.com/safeframe/1-0-38/html/container.html

(A legfrissebb hírek itt)

Noha sokan természeti katasztrófaként értékelik a Velencei-tó pusztulását – amely a látvány alapján érthető –, a szakértők, meglepő módon, vitatják, hogy valóban erről lenne szó.

Lukács Balázs, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa szerint a klímaváltozás miatt az elmúlt 10 évben erőteljesen érződik a nyári csapadékhiány, amelynek köszönhetően a sekély, kis vízgyűjtő területtel rendelkező tavak hamar kiszáradnak. A vizes élőhelyek ugyanakkor nagyon gyorsan tudnak regenerálódni.

— A Velencei-tó erőteljesen turisztikai hasznosításban van, legtöbben innen nézik és katasztrófát kiáltanak. Mi, ökológusok, azért tudjuk, hogy a szikes tavaknak normális sajátossága, hogy nagyon lecsökken a vízszintjük, amihez az élőviláguk is alkalmazkodik. A természetes folyamatok viszont nem veszik figyelembe az emberi igényeket, hogy akkor legyen víz, ha nekünk szükségünk van rá, mert szeretnénk fürdeni a melegben. Ezt a mi céljaink miatt érezzük katasztrófának – mondta lapunknak a szakértő.

Lukács Balázs úgy véli, el kell gondolkodniuk a döntéshozóknak, hogy a vízpótlásra szánt tározók vizét mire és hogyan hasznosítják. Ha fontos a Velencei-tó és a turizmus, akkor ezeknek a tározóknak a vízminőségére is oda kell figyelni egész évben. Minden olyan hasznosítást kerülni kell, ami ezeknek a vízpótlásra szánt tározóknak a vízminőségét rontja, ugyanis a Velencei-tóban rendszeressé válhat, hogy nyáron ilyen alacsonnyá válik a vízszint.

Néhol több száz métert kell sétálni a tó belseje felé ahhoz, hogy mellkasig érjen a víz / Fotó: Zsolnai Péter

Úgy tűnik tehát, hogy a Velencei-tavat, pontosabban annak turizmusát elsősorban magunk miatt kell megmenteni. A turistákért, akik ott nyaralnak, nem utolsó sorban a sok ezer helybéliért, akiknek a megélhetése függ mindettől.

Az ügyet talán leglátványosabb felkaroló helyi politikus, Márton Roland úgy érzi, nagyon fogy a tóparton élők türelme.

— Egy ilyen hosszú válságidőszakba előbb-utóbb belefáradnak az emberek. Nagyon várják a megoldást, de leginkább csak egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatok hallanak, miközben a vízállás még az esős idő ellenére is 79 centin volt pár napja ott, ahol 160 centi lenne az ideális – vázolta az aktuális helyzetet a politikus.

Hogy milyen anyagi, és nem anyagi akadályai vannak a Velencei-tó megmentésének és a szakemberek milyen megoldásokkal próbálják győzködni az ország vezetőit, a következő hetekben egy új cikksorozat formájában fogja bemutatni a Blikk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük