Lecsapott a német héja: vége lesz a jó világnak, de izibe

Sharing is caring!

Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke elérkezettnek látta az időt, hogy világossá tegye: a lehető leghamarabb vissza kell vonni a koronavírus-válság miatt bevezetett kormányzati és jegybanki támogatásokat. Például a német dolgozók foglalkoztatása állami pénzen elfedi, hogy cégüket esetleg rég be kellett volna zárni.

Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke és e pozíciójából adódóan az Európai Központi Bank monetáris tanácsának tagja aggódik, hogy a masszív pénzügyi támogatás, amelyet a koronavírus-válságra válaszul az európai kormányok országaik gazdaságában bevezettek, függőséghez vezet, ezért minél előbb vissza kellene térni az élet normális kerékvágásába – írta a Financial Times. A bankárnak rossz véleménye van az EU 750 milliárd eurós helyreállítási alapjáról is, szerinte az egyfajta adósságillúziót kelt, mivel az EU veszi fel hitelt, ami ezért nem látszik a tagországok államadósságában.

A brit üzleti lap értékelése szerint ezzel megnyitotta a vitát a kormányok és a jegybankok gazdaságösztönző intézkedéseinek visszarendezéséről. Weidmann nem vitatja, hogy a koronaválság miatt szükség volt a monetáris enyhítésre, illetve a költségvetési költekezésre, ám komoly vita lehet azon, hogyan vonják vissza a kormányok az intézkedéseiket, mert az egyes országok nem azonos tempóban lábalnak ki a válságból. Németország például gyorsabban, mint Spanyolország.

A főhéja

A német bankárról közismert, hogy az ECB vezetőségének egyik leginkább héja tagja, azaz erősen elkötelezett a fegyelmezett pénzpolitika mellett. Most sem finomkodott véleményével, miszerint fontos volt, hogy a támogató intézkedések átfogóak legyenek, és gyorsan bevezessék azokat válaszul a válságra, ám a kivezetésük útját is hasonló hatékonysággal kell megtalálni. A költségvetési politikának és a kamatcsökkentésnek nem szabad tartósan fennmaradnia, az államadósság/GDP arányt a válság lecsengésével mielőtt mérsékelni kell!

Weidmann megszólalása előtt a német kormány éppen kiterjesztette gazdaságösztönző programját, például a híres kurzarbeit módszert, amelyben a vállalatok alkalmazottai fizetésük kétharmadát megkaphatják a központi költségvetésből, az év végéig meghosszabbították. A francia és a spanyol kormány hasonló döntéseket hozott. Eközben továbbra is olcsó hitelekkel segítik a vállalatokat és lehetővé teszik, hogy a bajban lévő cégek ne jelentsenek csődöt.

Vissza a piachoz

Weidmann részben pont erre reflektálva arról beszélt, hogy voltak előnyei az olyan programoknak, mint például a dolgozók kényszerszabadságra küldése, ám ennek nem szabad hosszú távon fennmaradnia. Ez ugyanis azzal járhat, hogy a munkaerőt olyan cégeknél kötik le, amelyeknek nincs jövője és rögzítenek feleslegessé vált gazdasági struktúrákat. Emellett figyelmeztette a politikusokat, hogy tartózkodjanak a beleszólástól a vállalati döntéshozatalba, például az új beruházásokról szóló döntésekbe.

A Bundesbank első embere mindig bírálta az ECB kötvényvásárlási programját, amelyben az európai jegybank vásárolja az eurótagállamok államkötvényeit, hogy alacsonyan tartsa a kormányok hitelköltségeit. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ha sokáig folytatódik a monetáris lazítás, akkor elvész a kormányok ösztönzése arra, hogy csökkentsék államaik adósságát. Ezért világossá kell tenni, hogy ez a fajta monetáris politika átmeneti, és ha az infláció nő, akkor vissza fognak térni a hagyományos rendszerhez, amelyben a jegybankok fő feladata a pénzromlás kordában tartása.

via napi.hu

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük