Minimálbér: olyan nyomás kerülhet a magyar kormányra, amilyet eddig nem látott

Sharing is caring!

Akár az év legvégéig is elhúzódhat a döntés a 2021-es minimálbér és garantált bérminimum mértékéről. Bár konkrét álláspontok nem körvonalazódtak, nincs arról szó, hogy a felek ne akarnának megállapodni. A kormány jelezte, hogy a szokásosnál aktívabb lesz az egyeztetéseken, a munkáltatói oldalon pedig hisznek abban, hogy jövőre újabb 2 százalékpontos szocho-csökkentés érkezhet. Eközben a legnagyobb munkavállalói szövetség már az új az európai minimálbér-irányelv felé tekint.

Sem taktikázás, sem szándékos időhúzás nem áll a mögött, hogy a 2021-es minimálbérről szóló tárgyalásokat a szokásosnál később kezdeményezi a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), bár korábban nem fordult még elő, hogy novemberre ne legyen álláspontja egyik félnek sem. A csúszás hátterében a járvány okozta válság és a gazdaság állapotát, jövőjét illető bizonytalanság áll, egyik fél sem érzi úgy, hogy a kellő információk birtokában lenne az érdemi tárgyalások megkezdéséhez.  – derült a ki a Napi.hu által megkérdezett résztvevőktől.

Annyi látszik, hogy mindhárom fél egyéves, tehát nem hosszú távú megállapodásban gondolkodik. A munkáltatói oldal kérésére az érdemi tárgyalások november 14-e után kezdődhetnek meg és megállapodás nagy valószínűséggel csak az év végére születik.

A VKF-en belül működő mindhárom munkáltatói szövetség kutatást végez az általuk képviselt cégek körében, például arról, hogy a mostani helyzetben mik a további terveik a létszámgazdálkodás tekintetében, hogyan alakul az árbevételük az előzetesen kalkulálthoz képest, gondolkodnak egyáltalán bérfejlesztésen és, ha igen milyen bérfejlesztési értékeket tudnak elképzelni – sorolta Zs. Szőke Zoltán az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke.

A korábbi évekhez képest most különösen sok adatra és tényezőre kérdeztünk rá. Legfőképp azt kell mérlegelni, hogy mekkora a vállalkozások teherbíró-képessége. Cél persze, hogy legyen érdemi emelés, de az nem, hogy indokolatlanul magas, központilag meghatározott bérekkel kényszerítsünk vállalkozásokat arra, hogy munkahelyeket szüntessenek meg, vagy kapacitásokat fogjanak vissza.

Az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól már jelezték, hogy

a kormány fontosnak tartja a jövő évre vonatkozó bértárgyalásokat, ezért Palkovics László személyesen is szeretne részt venni ezeken az üléseken, a lehető legtöbb alkalommal

– említette az ÁFEOSZ-elnök. A jelek alapján a szokásosnál aktívabb lehet a kormányzati részvétel – ilyenre legutóbb 2016-ban került sor, amikor maga Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezte a középtávú, hat évre szóló bérmegállapodás megkötését és a kabinet egy komplett közteher-csökkentési csomagot tett le az asztalra.

A járványra való tekintettel idén újfent 2 százalékponttal mérsékelték a szociális hozzájárulási adót (szocho), pedig az első negyedéves reálbér-növekedés szintje nem érte el az adócsökkentés feltételként meghatározott 6 százalékot. A 2021-es szocho-csökkentés “sorsáról” is születik döntés, ez az ami várhatóan befolyásolja majd a munkáltatói oldal tárgyalási pozícióját, az inflációs és GDP-kalkulációk mellett. A munkaadók komoly reményeket fűznek az iránt, hogy éppen a járványhelyzetre való tekintettel jövőre megint sor kerülhet a szocho csökkentésére, annak ellenére, hogy a reálbér-növekedés minden bizonnyal 6 százalék alatt marad – mondta Zs. Szőke Zoltán. Az elnök nem számít “rázós” tárgyalásokra sem, azt várja, hogy a szakszervezeti oldal képviselői realistán állnak hozzá a vitákhoz.

Ne legyen 200 ezer alatt a minimálbér!

Egyelőre nincs közös álláspontja a három szakszervezeti konföderációnak sem. Még nem látjuk tisztán az idei számokat és a következő évi prognózist. A Pénzügyminisztérium éppen most csökkentette a 2021-es GDP-növekedési előrejelzés mértékét: a 4,8 százalékról, 3,8-4 százalékra fogták vissza a várakozásokat és a következő évi infláció kapcsán is nagy a bizonytalanság. Az adatok további vizsgálatot igényelnek – magyarázta Kordás László Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke.

A szövetségnél a gazdasági adatokon túl két fő indikátort fognak figyelembe venni. Egyrészt a visegrádi országokban történő minimálbér-emeléseket. A többi három országban mindenhol 200 ezer forint fölötti mértékű a tárgyalás alatt lévő, vagy már kihirdetett legkisebb bér – Szlovákiában például 623 euró lesz a havi bruttó minimálbér január 1-től (több mint 220 ezer forint). Nálunk viszont ez még mindig csak 161 ezer forintot tesz ki.

A másik mutató pedig, az Európai Bizottság által benyújtott új előterjesztés, amely a tagállami szintű minimálbérek kialakítását támogató keretrendszerről szól. Ez a jövőben kötelezően bevezetendő irányelv lesz. A rendszerben meghatározzák a módszertant, hogy milyen mutatókhoz kell kötni az uniós minimálbért: ennek alapján a legkisebb bér hazánkban nem lehet alacsonyabb a mediánkereset 60 százalékánál és az átlagbér 50 százalékánál. Így kalkulálva pedig ugyancsak 200 ezer forint fölött kellene lennie a magyar minimálbérnek. Ugyanakkor nem számít arra, hogy 2021-ben lehetséges lesz a kétszámjegyű minimálbéremelés.

Teljes szemléletváltás az unióban

Kordás kiemelte, hogy van egy másik nagyon fontos pillére a bizottsági előterjesztésnek, mégpedig az, hogy a bérmegállapodást kollektív alkuk során kell érvényesíteni. Ennek kapcsán meghatározzák majd, hogy a tagállamokban el kell érni, hogy az összes foglalkoztatott 70 százaléka kollektív szerződésekkel lefedett legyen. (Magyarországon ez az arány most 20 százalék körül lehet) Ehhez minden tagállam számára hozzárendelik majd annak feladatát is, hogy akciótervet kell készíteni arról, hogyan érik majd el a 70 százalékos küszöbértéket és a folyamat előrehaladásáról évente beszámolót kell készíteni az Európai Bizottság részére. Ha az építkezés nem halad megfelelően, vagy a kormány “elszabotálja”, akkor kötelezettségszegési eljárás indíthatnak az ország ellen.

Az irányelv keretében EU-s forrásokból kell majd a munkáltatói képviseleteket és a szakszervezeteket kapacitásfejlesztésre ösztönözni, hogy meg tudják kötni az új kollektív szerződéseket. Vagyis ahol nincsenek jelen a szakszervezetek, ott létre kell hozni őket és annyi tagot kell beszervezni, hogy reprezentatívvá válhassanak, így törvényesen tudjanak kollektív szerződést kötni.

Jelenleg viszont a kabinet éppen e trenddel szemben halad. Egyebek közt:

az egészségügyi jogviszonyról szóló törvény kimondja, hogy az ágazatban nem lehet kollektív szerződést kötni. Ennek a jövőben vége lehet. Ha a magyar kormány Ilyen típusú szabályokat hoz, akkor nem fogjuk elérni a 70 százalékot

– szögezte le a MASZSZ elnöke.

A hozzárendelhető forrásokról egyelőre nincsenek konkrétumok. Az erről szóló tárgyalásokon ugyanakkor Kordás László szerint nagyon magas arányokról van szó: az Európai Szociális Alapból az egyes tagállamnak nyújtott támogatások 1-2 százaléka lehet majd a minimálbér-keretrendszer végrehajtására fordítható összeg.

A friss menetrend szerint a keretrendszert nyár elejéig megvitatják és elfogadják- Ezt követően a tagállamoknak két éve lesz arra, hogy az irányelvet átültessék a gyakorlatba. A javaslat vitája során a MASZSZ szigorításra fog javaslatokat tenni, különösen a tájékoztatási, beszámolás kötelezettség kapcsán. Cél, hogy amennyiben egy tagállam megszegte kötelezettségét, akkor gyorsított eljárással lehessen kimondani a végső döntést, így ne bonyolódjanak bele évekig tartó jogvitákba. Ez hasonlít arra a gyorsított ügymenetre, amelyet a most elfogadott jogállamisági mechanizmus kapcsán igyekszik az Európai Bizottság a gyakorlatba átültetni.

A rendszer eredményeként azt várják, hogy a magyar munkahelyeken a jelenlegihez képest sokkal jobb lesz a munkakörnyezet és jóval rendezettebb viszonyok fognak kialakulni. Mindemellett elveszíthetik versenyelőnyüket azok a munkáltatók, akik eddig feketefoglalkoztatással, a munkaügyi és munkavédelmi szabályok megkerülésével tudják növelni profitabilitásukat.

via

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük