Nem a koronavírus az első hidegzuhany: ezek a veszélyes kórok pusztítottak Magyarországon a történelem során

Magyarország — Két hét alatt állt le teljesen az élet itthon is a koronavírus-járvány miatt. Senki nem tudja, mit hoznak a következő hetek.

Pedig valójában nem új a helyzet, a történelmet végigkísérték, alakították a járványok Magyarországon is. Csak épp száz éve nem volt rá példa, nincs egyetlen élő ember sem a földön, aki átélt volna hasonlót. Hirtelen hétköznapi valósággá vált a történelem.

(Minden a koronavírusról itt!)

Félelmetesen sok halottat követeltekFélelmetesen sok halottat követeltek

A MERS sokkal veszélyesebb volt

Szakértőkkel gyűjtöttük össze, milyen járványok pusztítottak régen és hogyan próbálták leküzdeni akkor az emberek.

A hírekben az utóbbi néhány évtizedben mi is rendszeresen találkoztunk járványokkal, de nem voltak részei az életünknek, a H1N1, a SARS és MERS a Távol-Keleten, az ebola Afrikában szedte áldozatait.

– Nem is keveset, hiszen a MERS-ben a betegek harminc százaléka meghalt – magyarázza Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának nyugalmazott vezetője.

A koronavírus ennél sokkal szelídebbnek tűnhet, hiszen a betegek 80 százalékánál influenzához hasonló vagy még annál is enyhébb tüneteket okoz, és nincs szükségük orvosi kezelésre. A hét közepéig 19 ezren haltak bele a betegségbe.

A történelem során pusztító járványokkal összevetve ez nem tűnhet soknak. Hiszen a pestis a középkorban Európa lakosságának a harmadát-felét elpusztította, becslések szerint 75 millió embert. Az első világháború végén tomboló spanyolnátha áldozatainak számát 30 és 100 millió közé teszik. Köztük volt Egon Schiele festő, IV. Károly, az utolsó magyar király, Kaffka Margit író és Karinthy Frigyes felesége is.

A pestis tarolt először. /Fotó: Getty ImagesA pestis tarolt először. /Fotó: Getty Images

A kolera miatt van egészségügy

A XIX. században Magyarországon a kolera pusztított. Ez a betegség játszotta a legnagyobb szerepet az állami egészségügyi rendszer kialakításában.

– A szakemberek a kolerajárvány kapcsán ismerték fel, hogy az egyetlen mód, amivel legyőzhető a gyilkos kór, az a közegészégügyi állapotok javítása. Az első nemzetközi egészségügyi világkonferenciát is a kolera miatt rendezték meg hazánkban 1851-ben, és a feljegyzések szerint kolerajárvány tette tönkre 1855-ben a balatoni fürdőidényt. 1831-ben pedig 470 ezer embert betegített meg és 250 ezren belehaltak, köztük Kazinczy Ferenc is – idézte fel Katona Csaba, a BTK Történettudományi Intézet történésze.

Bezárták a betegeket a házba

Horányi Ildikó, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főmuzeológusa szerint a járványok elleni harcok eredményességét nagyban behatárolta, hogy a XIX századig senki nem tudta, mi okozza a betegségeket. Az ókorban egyes tudósok úgy sejtették, pici, szabad szemmel nem látható élőlények idézik elő a betegségeket. Az ókori római orvos, Galénosz szerint kosz fertőzi meg a levegőt, és a nedves környezetben a szerves anyagok bomlását idézi elő. Azért is égettek nedves füstölőket, illetve tettek illatos olajokat, virágokat például a középkorban a pestisálarcba, hogy megtisztítsák a levegőt. A pestisálarc egyébként részben működött is, mert a maszk egyfajta gázálarcként, a köntös pedig védőruhaként funkcionált.

A középkorban azt is gondolták, hogy a betegségeket Isten bocsátja az emberekre, mások közben a fertőzöttek teljes elkülönítését szorgalmazták. Eleinte a betegeket zárták be saját házaikba, kirendelt pestisszolgák tették le az ajtajuk elé az ételt, és őrök is álltak a bejáratnál. De miután a családtagok gyakran kiszöktek, később veszteglőházakba vitték a betegeket.

Az ijesztő maszk akaratlanul ugyan, de védett, hiszen afféle gázálarcként védte viselőjét. /Fotó: MTI EPA - Pavlo PalamarcsukAz ijesztő maszk akaratlanul ugyan, de védett, hiszen afféle gázálarcként védte viselőjét. /Fotó: MTI EPA – Pavlo Palamarcsuk

Pestis tarolt először

Az 500-as években kitört első pestis volt az első ragály, aminek okozója biztosan ismert. A fekete halál ezután többször felbukkant, Magyarországon még a XVIII. században, a Rákóczi-szabadságharc végén is. A legnagyobb pusztítást azonban a középkorban végezte.

1345-ben a Krím-félszigeten található Kaffa városába menekültek a genovaiak a mongol hadak elől, akik Dzsanibég utasítására pestisben elhunytak rothadó holttesteit hajították át katapulttal a várfalon. A genovaiak hiába dobták utána a tengerbe a hullákat, a ragályt már megkapták. Amikor terjedni kezdett a járvány, többen Európa felé menekültek, így hurcolták be a fekete halált Itáliába, amely legalább 75 millió áldozatot szedett.

Varanggyal akartak gyógyítani. /Fotó: Getty ImagesVaranggyal akartak gyógyítani. /Fotó: Getty Images

Varanggyal akartak gyógyulni

Hatásos gyógymód semmire nem létezett, csak tüneti kezelés és babonák. A pestisesek gümőit például felvágták, ettől megkönnyebbült a beteg, és használtak mindenféle ragályos kórra gyógynövényeket is. Az angyalgyökeret, illetve a pápafüvet nevük miatt gondolták hatásosnak. Máskor varangyos béka okádékát gyúrták össze viasszal és tették a hónuk alá, hogy kihozza belőlük a betegséget. Elterjedtek voltak az amulettek, a pestistallér, a zakariáskereszt is.

via blikk.hu

Mi a véleménye a témáról?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük