Orbán Viktor, Parragh László és Varga Mihály beszéde – Hogyan fogunk élni? Erre számítson mindenki, ez várható a magyar gazdaságban

Orbán Viktor, Parragh László és Varga Mihály beszéde – Hogyan fogunk élni? Erre számítson mindenki, ez várható a magyar gazdaságban

Sharing is caring!

Orbán Viktor mondott beszédet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Gazdasági Évnyitó” című rendezvényén. A csütörtöki, online formában megtartott rendezvényen sok minden kiderült a gazdaság helyzetéről, a következő időszakban várható irányokról.

Orbán Viktor miniszterelnök mellett Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László, az MKIK elnöke is beszédet mondott.

Orbán Viktor Parragh László és Varga Mihály után következett, beszédét élőben, videón is nézheti:

(A legfrissebb hírek itt)

A beszédeket Parragh László kezdte

– A beruházási rátánk a legmagasabb volt az EU-ban, a beruházásaink a második legmagasabb szintet érték el. Jól álltunk a munkanélküliség terén és az államadósság csökkenése a negyedik legnagyobb volt az Unióban 2010 és 2019 között. A beruházások növekedése 2016 után hihetetlen meredeken indult felfelé – mondta az iparkamarai elnök.

Sajnos, a koronavírus megérkezett, épp tavaly, az iparkamara akkori gazdasági évnyitóját követő napon kellett bevezetni a járványügyi intézkedéseket. Tavasszal kínálati oldali és keresleti oldali sokk is keletkezett. A kereslet összeomlott, a kínálati oldalon nem volt miből elég. A légiközlekedés, turizmus hetek alatt omlott össze. Az elsődlegesek az egészségügyi kérdések voltak, mert nem tudtuk, mivel állunk szemben.

Nyárra javult a helyzet, aztán jött a következő hullám. Azt nem tudni, mikor ér véget a járvány, de ha tavasz végére, nyár elejére ez sikerül, még idén szép számokat lehet produkálni. A magyar gazdaság nincs bajban, bizonyos ágazatok vannak bajban, őket kell segíteni. A feladat most az, hogy gondoljuk át, milyen lépések, megállapodások szükségesek a következő 10 évben. Olyan területek mentén, amelyeket elvárnak tőlünk:

  • Digitalizáció
  • Zöld és fentartható gazdaság
  • Hazai tulajdonú vállalkozások erősítése a nemzetgazdaságilag kulcsfontosságú területeken: élelmiszeripar, építőipar, járműipar és a védelmi- és űripar, ez utóbbi mint lehetőség és kihívás.

Parragh szerint fontos az oktatásban való részvétel, a szakképzésben jelentős szerepet kaptak a gazdasági szereplők: megfogalmazzák az igényeket és ellenőrzik a rendszer működését, ez a tanulói szerződéses rendszeren keresztül történik. Ahogy a munkaerőpiac változik, úgy változik a kereslet is, ehhez az iskolai rendszert és a tananyagot is hozzá kell igazítani – mondta.

Hozzátette: rengeteg pénzt helyeztek ki a GINOP rendszerben, és megemlítette, hogy a brüsszeli pénzek kiáramlása sokkal lassabb, mint a gazdasági szereplők szeretnék. Olyan feltételrendszer van, amivel nehéz mit kezdeni. A kamara feladatai között megemlítette a vállalkozókat segítő programjaikat és a tanácsadásokat, képzéseket.

Amíg a kereslet nem mozdul meg, addig egy olyan gazdaság, ahol a GDP 60 százaléka exportból van – és Magyarország ilyen –, nagyon kiszolgáltatott. Látható, hogy a vállalkozások visszafogták a beruházásokat, látni, hogy a korábbi társadalmi-gazdasági viselkedések változnak. látni, ha újra nyitunk és újra lehet a Balatonra menni, megint kevés lesz a pincér és a szakács.

Nem tudni, mekkora a csődhullám veszélye, de számolni kell vele, ha majd újra kell fizetni a hiteleket – mondta Parragh László. Az uniós munkaerőpiac hatással van ránk, lefölözhetik a magyar munkaerőpiacot.

Az elmúlt időszakban Magyarország olyan piacokra is bejutott, ahol korábban ott volt, majd a rendszerváltás után kiszorult.

Vannak ágazatok, melyeket a védelmi intézkedések visszavetettek. A kis- és középvállalati szektor könnyen bajba kerülhet, ezért a kamara kezdeményezi a Széchenyi-kártya fenntartását és egy olyan hitel bevezetését, melyet gyorsított eljárásban a legkisebb vállalkozók kaphatnának meg – mondta Parragh László.

A célok:

  • bürokratikus terhek csökkentése
  • növekedésbarát adórendszer
  • kutatás-innováció támogatása
  • digitalizáció elősegítése
  • fenntartható világ felépítése

Sokan nem hiszik el, hogy véget ér a covid-válság. De véget ér, és akkor aki gyorsan reagál, ennek a nyertese lesz – mondta Parrag László.

Varga Mihály pénzügyminiszter:

104 millió ember fertőződött meg a világban a koronavírus-járványban, drámai adat, hogy több mint kétmillióan bele is haltak. A járvány emberi, egészségügyi károkat és gazdasági károkat okozott. A válság nagyobb volt, mint az 1929-es válság: ami akkor 3 év alatt következett be, most 3 hét alatt – kezdte a miniszter.

2020 januárja és februárja úgy alakult, ahogy vártuk, köszönhetően az ezt megelőző munkának. A dinamikus növekedést durva fékezéssel állította meg a járvány. Márciusban durva visszaesést hozott, a második negyedév is: 13,6 százalékkal esett vissza a gazdaság. Az elmúlt évek gazdasági lépései szerencsére erősebbé tette a magyar gazdaságot. Az egész évre vonatkozóan ezért várhatóan a vártnál kisebb, 5-6 százalék közötti lesz a visszaesés – mondta Varga Mihály.

1000 milliárd forint hiányzott az államháztartásból a lassuló gazdaság miatt. A költségvetési akadálya az emberi életek védelmének és munkahelyek megőrzésének nem volt és nem is lesz. Akkor követtünk volna el hibát, ha ragaszkodunk az elmúlt évek fiskális politikájához és nem támogatunk, nem élénkítünk akkor, amikor kell. fokozatos, a növekedést nem fékező adósságcsökkentést hajtottunk végre az elmúlt években: 80 százalék feletti mértékről 5 százalékra csökkent. Az államadósság az uniós átlag alatt van, a hiány a mostani, válság miatti növekedéssel is az uniós szinten van.

A magyar gazdaságvédelem a beruházási ráta magas szinten tartására koncentrált, ez adta a korábbi években is a növekedés motorját – mondta Varga Mihály.

Világmárkákra van szükségünk, brandek kiépítésére, automatizációra, robotizációra, fejlesztésre és kiművelt emberfőkre, vagyis az oktatásba is be kell fektetni.

Orbán Viktor miniszterelnök:

A gazdaságvédelmi akcióterv 2020 márciusában indult és 2021 január 1-jéig tartott.

Orbán Viktor elmondta: a gazdaságvédelmi akcióterv mérlegének megvonása után ismerteti a gazdaság-újraindítási akciótervet, amelynek három fázisa lesz: január 1-jétől április 1-jéig, április 1-jétől július 1-jéig, majd július 1-jétől várhatóan októberig tart a harmadik fázis.

A miniszterelnök a gazdaságvédelmi akcióterv kapcsán arról beszélt, hogy a magyar gazdaságot jó helyzetben találta a járvány, amely gazdasági visszaesést okozott, de a gazdaságvédelmi akciótervvel sikerült csökkenteni a károkat. Ezután felsorolta a kormány eddigi gazdaságvédelmi intézkedéseit, mint a hitelmoratórium, a különböző támogatások és olcsó vállalkozói hitelek.

A miniszterelnök azt mondta, hogy igyekszik szerény lenni, de mivel decemberben ugyanannyian dolgoztak, mint egy évvel korábban, ki lehet mondani, hogy a védekezés elérte a célját, mert a gazdaságvédelmi intézkedések célja a munkahelyek megtartása volt. A munkanélküliség a harmadik legalacsonyabb Magyarországon. Kicsit zavar bennünket, hogy a csehek megelőznek, de ezen dolgozunk – mondta a miniszerelnök, hozzátéve: az, hogy a németek megelőznek, megszokott dolog, de a cseheket szeretnénk megelőzni. Holnap érkezik a cseh miniszterelnök, igyekszünk minél több ismeretet „ellopni” tőle a munkahelyteremtés terén.

A segélyezés nem megoldás, a válság ellenére sem tértünk ehhez vissza, mert a munkaalapú gazdaságot részesítettük előnyben, ha aza emberek azt látják, hogy segélyből ugyanúgy meg lehet élni, mint munkából, akkor hajlamosak a segélyt választani munka helyett – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök ismertette: az óvodák, iskolák, munkahelyek bezárását kibírhatatlannak minősítették az emberek a nemzeti konzultáción. Azokat a védekezési lépéseket vezették be ezért, amelyeket még kibírhatónak minősítettek.

A kormányzati és jegybanki válságkezelés is jó volt, a lakossági megtakarítások emelkedtek, a hitelmoratórium a legszélesebb és legjobb volt az unióban. A válságkezelés attól is letért a nyugatitól, hogy nem lazítások-megszorítások sorából állt, hanem egyféle életmódot alakítottuk ki, stabilan, novembertől, ez a mai napig tart. A kérdés, hogy mikor nyithatunk.

A gazdaságvédelem január 1-jével lezárult, mert már van vakcina, ezzel a járvány korszaka véget ér.

Mikor indul el az élet? Február közepén indítunk konzultációt, online, internetes formában a nyitás kérdéseiről: egy lépés, több lépés, fokozatos, avagy teljes. Ez a konzultáció értelmes, mert ha van vakcina, van miről beszélni. A vakcinakérdés nem politikai kérdés – mondta miniszterelnök.

Az újraindítás első szakasza január 1-jén megindult:

  • lakásépítés áfája csökkent
  • megkezdődött a 13. havi nyugdíj visszaépítése
  • bejelentették, hogy jövőre a 25 év alattiak szja-mentességet kapnak
  • 6 millió forintos kedvezményes hitel lakásfelújításhoz, amiből 3 millió vissza nem térítendő

Aki nem tud a saját lábára állni, nem is lesz igazán felnőtt, a saját lábra állást segíti az szja-mentességgel a kormány.

A kormány döntést hozott egy új hitelkonstrukcióról: a lényege, hogy 10 évre 10 millió forint erejéig 0 százalékos hitelt adnak a kis- és középvállalkozásoknak, azoknak, akik a járvány alatt megálltak és kezdőlökés nélkül nem tudnának újraindulni. A hitelt három év múlva kell kezdeni törleszteni!

A konzultáció átgondolása után, ha addig fegyelmezettek vagyunk, húsvétra biztosan könnyebb lesz az életünk – vetítette előre a lazítás első időpontját Orbán Viktor.

Április 1-jétől a felsőoktatásra fókuszálnak, ez lesz a második ütem.

A 3. ütem a nagy fejlesztések időszaka: a zöldenergia, a körforgásos gazdaság felépítése és a magyar gazdaság teljes digitalizálása amire törekszünk. Bizonyos kérdésekben erős ellenállásba ütközhetünk majd, más dolgokban a legerősebb szövetségesei leszünk az Európai Uniónak. A migrációs és családkérdésben ellenlábasok leszünk, ebből nem engedünk, de ha a zöldgazdaságról, a digitalizálásról, a körforgásos gazdasági rendszerről van szó, mindent támogatunk – mondta a miniszterelnök.

8-10 évre szóló agrár- és vidékfejlesztési stratégiát jelentenek be, a magyar vidék legnagyobb fejlesztési programjára készülnek – mondta Orbán Viktor.

A világban az üzemeket nem úgy nyitják majd újra, hogy a bezártak újra dolgoznak, hanem új helyeket keresnek az üzemek számára, ahol azokat a leggazdaságosabban lehet üzemeltetni. Ebbe a rendszerbe nevezett be Magyarország.

Korábban Németországból érkezett a legtöbb beruházás, de Kínából érkezett a legnagyobb értékben, illetve amerikai cégek hozták létre a legjobb munkahelyet. 2019-ben a legtöbb beruházás Dél-Koreából, 2020-ban Kínából érkezett.

A gazdasági visszaesés végleges mértékét még nem tudni pontosan. Magyarországon is készülnek már a kimutatások, Varga Mihály 5-6 százalék közötti csökkenést mondott, ez közelebb lesz az 5-höz, mint a 6-hoz, amivel jó helyet foglalunk el Európában.

Magyarországi gazdaság, vagy a magyar emberek tulajdonában lévő gazdaság? – sokszor hangzik el ez a kérdés mondta Orbán Viktor. Az energiaszektorban, a bankszektorban, de a média és a kapcsolódó iparágak világában is elértük azt, amit 2010-ben vállaltunk, hogy a magyar tulajdon ezekben az ágazatokban 50 százalék feletti legyen.

A bolti vegyes kiskereskedelem volt a negyedik ilyen szektor, itt azonban nem sikerült áttörést elérni, a magyar tulajdon aránya alacsony. Fejtörést okoz, hogy miként lehet ezen változtatni.

További ágazatokban szeretnének 50 százaléknál magasabb magyar tulajdont elérni: ilyen lehet az információ és a kommunikáció, az építőanyag-ipar és vasúti kötöttpályás járműgyártás – mondta Orbán Viktor.

A magyar gazdaság sikere három dolgon múlik – jelentette ki a kormányfő:

1.: A munkásaink, a vállalkozóink és a gazdaságpolitikusaink minősége e három tényező – mondta Orbán, hozzátéve: az egyszerűség kedvéért használja a munkás kifejezést.

Ahhoz, hogy a munkásainkról azt mondhassuk, hogy magas minőséget képviselnek, pontosaknak, tanulékonyaknak és öntudatosnak kell lenniük. Amilyen a testtartása a dolgozó embereknek, olyan a tartása az országnak is. Ha hajlott, ne adj isten hajlongó, az ország is meghunyászkodó lesz. Ma nem ilyen kormányunk van, mert az emberek, akik támogatnak minket, egyenes emberek. És öntudatosak, mert minden dolgozó ember, akivel beszélek, előbb-utóbb arról mesél, hogyan taníttatja a gyermekét, márpedig ilyet öntudatos ember tesz.

2.: A vállalkozók minőségéről véleményt mondani a kamara tiszte, nekik van minősítési rendszerük – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: szerinte a minőségi vállalkozó kezdeményező, ütésálló és magyar. Ütésálló: ha elbukik, álljon fel. Magyar: ha jól megy neki, áldoz az országra, a kultúrára is.

3.: A gazdaságpolitikusoknak ilyeneknek kell leniük: bátraknak, kiszámíthatóaknak, csapatjátékosoknak. Varga Mihály és Palkovics László nemzetközi szinten elismert, kiváló szakemberek, őket segíti Szijjártó Péter és Mager Andrea, ők jók, sőt, nagyon jók, ők a segéderők, mert van más dolguk is a gazdaság mellett. Van még a jegybank és vezetője, akitől elvárás, hogy kiemelkedő elmével rendelkezzen. Itt sem panaszkodhatunk, a jegybankelnök kezdeményező, a legtöbb gazdaságpolitikai innováció az elmúlt években tőle származott – mondta a miniszterelnök.

A három dolog együttállása mellett már csak egy dolog van: a miniszterelnök mindezt ne rontsa el. Mikor nem rontja el a kedvező csillagállást a miniszterelnök? Ha hallgat az okosabbra – mondta Orbán Viktor, visszautalva a kamarával való együttműködésre, amely szerinte Demján Sándorig vezethető vissza. Orbán azzal zárta beszédét, hogy készen áll a kamara és a kormány közötti megállapodás megkötésére a magyar gazdaság következő 10 évére vonatkozóan, garanciákkal.

via

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük