A világ egyik legismertebb gyógyszergyártó cégének renoméja az utóbbi évtizedekben igencsak megreccsent: a cég harmadik helyen áll a világ legnagyobb gyógyszerbotrányait említő listán.

Robert Wood Johnson valószínűleg forogna a sírjában, ha látná, milyen hatalmas és kínos balhék árnyékolják be az általa alapított cég jó hírnevét. Johnson 16 évesen lett gyógyszerész-gyakornok édesanyja unokatestvére, James G. Wood patikájában, Poughkeepsie-ben, New York államban. Nem sokkal később, 1873-ban George Seaburyvel alapított közös céget: ez volt a Seabury & Johnson, amely gyógyszeres tapaszairól vált ismertté. A közös munka azonban nem tartott sokáig, 1885-ben a társak útjai szétváltak, majd 1886-ban James végül Wood Johnsonnal és Edward Mead Johnsonnal, illetve 14 alkalmazottal elindította a

Johnson & Johnsont. 

Az alapítás évében létrehozták a közvetlen használatra kész steril sebészeti kötözőszerek termékcsaládját. Gyártottak ezen kívül steril sebészeti kellékeket és háztartási termékeket, valamint megjelentettek orvosi, gyógyászati, egészségügyi tanácsokat. Ezeken a termékeken kezdetben James Wood Johnson aláírására emlékeztető logó szerepelt, és Robert Wood Johnson volt a vállalat első elnöke.

Ekkoriban nem voltak botrányok a cég körül, sőt, kifejezetten jó hírű volt a vállalat. A cégnél többségben nők dolgoztak (vezető státuszban is, ami akkoriban igen ritka volt, sőt, ma sem általános), és szakmai berkeken belül is nagyokat villantottak. Az első világháború alatt például szabadalmaztattak és elkezdtek forgalmazni egy járványügyi maszkot, amely segített megakadályozni az influenza terjedését. 1944-ben aztán a vállalatot bevezették a tőzsdére és részvénytársasággá alakultak. A második világháború után több névváltoztatáson és tulajdonváltáson ment keresztül a cég, majd 2001-ben a kutatási tevékenységük egy részét átszervezték az Egyesült Államokba, a Johnson & Johnson Pharmaceutical Research and Development intézetbe. Lejtmenetben a Johnson & Johnson hírneve

Robert Wood Johnson, 1957 (Fotó: Getty Images)

A kétezres évekig töretlen volt a siker, majd lejtmenetbe került a vállalat, már ami a reputációját illeti. A Johnson & Johnson lett például az első cég, amelyet bírósági ítélet felelősnek mondott ki a 2017-ben indult opioidválságban az Egyesült Államokban. Nem sokkal később, 2019. augusztusában egy oklahomai bíróság 572 millió dolláros bírságot szabott ki a cégre, mivel az marketingkampányaiban megtévesztette a vásárlókat, és ezzel hozzájárult az opioidfüggők számának növekedéséhez. A komoly függőségproblémákkal küzdő államban a Johnson & Johnson kötelezte magát az érintett gyógyszerek reklámozásának beszüntetésére, valamint arra, hogy pénzügyi támogatást nyújt az Oklahoma Állami Egyetemen egy függőséggel és annak kezelésével foglalkozó központ létesítésében. Az opioidválság kapcsán még ma is folyamatban vannak perek, április 19-én kezdődött meg a bírósági tárgyalása a négy gyógyszergyártó cégnek – köztük a J&J-nak is –, amelyeket azzal vádolnak, hogy megtévesztő reklámkampányuk során alulbecsülték az opioidfüggőség kockázatát.

A Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ adatai szerint az elmúlt két évtized során az Egyesült Államokban csaknem félmillió ember halt meg vényköteles vagy tiltott opioidtartalmú gyógyszerek túladagolása következtében. 1999 és 2012 között megnyolcszorozódott a túladagolásban meghaltak száma.

Halálukhoz nagyban hozzájárultak a receptre felírt, opioidtartalmú gyógyszerek, amelyeknek függőségi kockázatairól hallgattak a gyártócégek.

A felperesek – Santa Clara, Los Angeles és Orange megye, és Oakland városa – 15 millió embert jelent. Ők azok, akik dollármilliárdos összegű kártérítést követelnek a gyógyszergyártóktól. A felperesek azt is követelik, hogy vezessenek be olyan intézkedéseket, amelyek megakadályozzák a megtévesztő gyógyszermarketing gyakorlatok további lehetőségét. De azt is állítják, hogy a J&J olyan, látszólag független szervezeteket pénzelt, amelyek az opioidhasználatot támogatták, és ezekbe a szervezetekbe még be is ültette néhány emberét. Az egyik ilyen szervezet brosúrájában leírták például, hogy az „opiodiok ritkán okoznak függőséget”, miközben ez nem igaz, és ezt jól tudták azok, akik a brosúra szövegéért feleltek.

Az ügyben korábban szintén megvádolt amerikai Purdue Pharma – az Oxycontin gyártója – és izraeli Teva peren kívül megegyezett Oklahoma állam vezetésével. Előbbi 270, utóbbi 85 millió dollárt fizetett. Oklahoma mellett több mint egy tucatnyi állam pereskedik jelenleg is a gyógyszergyártó cégekkel az opiátkrízis, illetve annak hatásai miatt.

Azbeszt a hintőporban

Az opioid-válság előtt a J&J-nak az általa gyártott hintőpor miatt is meggyűlt a baja. Egy Reuters-cikk szellőztette meg a sztorit, miszerint a cég tudott arról, hogy 1971 és a 2000-es évek eleje között az általa gyártott hintőporokban több alkalommal is találtak azbesztet, ám az illetékesek sosem közölték az információkat a hatóságokkal és a nyilvánossággal sem. Mint később kiderült, a szennyezett termék egyeseknél mellhártyadaganatot, másoknál petefészekrákot okozott. Ez az eredmény annyira nem is meglepő, tekintve, hogy az azbeszt daganatos megbetegedéseket okozhat. A károsultak közül többen be is perelték a céget, amely 2018-ban több mint négymilliárd dollár kártérítést fizetett ki 22 nőnek, mert bebizonyosodott, hogy a forgalmazott hintőpor rákot okozott.

A 22 felperes közül hat nem érte meg a bírósági tárgyalást.

Fotó: Justin Sullivan/Getty Images

Az egyik legnagyobb egészségügyi csalás is hozzájuk köthető

A Pfizerhez köthető minden idők 2. legnagyobb pénzbírsággal járó hamisítási botránya az USA-ban

A kipattant, hintőporos sztori hatalmas károkat okozott a több évtizede építgetett márkanévnek, ráadásul ezt a botrányt megelőzte egy ennél is nagyobb port verő eset, amivel kivívták harmadik helyüket a világ legnagyobb gyógyszerbotrányai listáján. 2013-ban hatalmas, 2,2 milliárd dollárnyi büntetést róttak ki rájuk.

A régóta húzódó ügy az általuk forgalmazott Risperdal és az Invega pszichotikus gyógyszerek, valamint a Natrecor szívgyógyszerekkel kapcsolatban zajlott. 1999 és 2005 között a J&J és leányvállalata, a Janssen Pharmaceuticals Inc. nem engedélyezett célokra népszerűsítette a Risperdalt, ideértve az agresszió és szorongás csökkentését idős, demenciában szenvedő betegeknél, valamint a gyermekek és a fogyatékossággal élő személyek viselkedési zavarainak kezelését.

A káros mellékhatások egyik elszenvedője, Nicholas Murray szembeszállt az óriáscéggel, és beperelte a vállalatot. A férfi 9 évesen kezdte szedni a Risperdalt, majd tíz évvel később – 2013-ban – perelte be a Johnson & Johnsont, illetve leányvállalatát, a Janssent, azt állítva, hogy a gyógyszer mellékhatásaként melleket növesztett. Tom Kline és Jason Itkin közös nyilatkozatban azt állították, hogy bíróság szerint a Johnson & Johnson szándékosan nem tüntette fel a lehetséges mellékhatást, és rosszhiszeműen járt el.Lejtmenetben a Johnson & Johnson hírneve

Risperdal (Fotó: nlc illusztráció)

2003-ban egy pszichológus javaslatára írták fel Murray-nek a gyógyszert, amely a periratok szerint hormonális változásokat idézhet elő a szervezetben. A gyógyszerről kiderült, hogy ha fiatal korukban kezdik szedni, fiúgyermekekben a mell rendellenes megnövekedését (szakszóval: gynecomastia) okozza. A Risperdalt az  Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) kizárólag felnőttek kezelésére, skizofrénia és bipoláris depresszió eseteiben engedélyezte.

A vádirat szerint a vállalat azonban úgy hirdette gyógyszerét, mint ami gyermekkori betegségek kezelésében is hatásos. 

Murray ügyvédei szerint a gyógyszergyártócég szándékosan elhallgatta, illetve bagatellizálta a gyógyszer mellékhatásait. A férfi négy éve nyert, megítéltek neki 1,75 millió dollárt, igaz, egy évvel később ezt 680 ezer dollárra csökkentették. A marylandi férfihez felperesek ezrei csatlakoztak, az antipszichotikus hatású Risperdal gyógyszer mellékhatásai miatt, amelyet az Egyesült Államok Élelmiszer-és Hatóanyag Igazgatósága 1993 végén engedélyezett a skizofrénia és a bipoláris zavarokkal küzdő felnőtt betegek kezelésére.

Miért adták a gyerekeknek?

A Risperdallal leszedált gyerekek ugyan kezelhetőbbekké válnak, csakhogy a tüneti enyhülésnek igen súlyos ára van: a szer drasztikusan módosítja a hormonrendszer működését, ami a mellnövekedésen túl például hatalmas súlynövekedésben, vagy idegrendszeri tünetekben is megnyilvánulhat.

Az Általános Ügyek Philadelphiai Bíróságának döntése volt az első, amely a kártérítési felelősséget állapított meg.

„Ez a bíróság, mint ahogyan más eljárások bírósági testületei, újra kártérítésre kötelezett egy nagyvállalatot, amely fontosabbnak tartotta a profitot, mint a betegek érdekeit és biztonságát”

– fogalmaztak egy közleményben a nyertes, Nicholas Murray ügyvédjei, Tom Kline és Jason Itkin.

A jogi szakértők egy része túlzottnak tartotta a 8 milliárd dolláros büntető kártérítés összegét, azzal érvelve, hogy az elváltozás nem halálos, és plasztikai műtéttel viszonylag egyszerűen orvosolható.

A koronavírussal sem jártak jól

A cégvezetés valószínűleg reménykedett abban, hogy a koronavírus ellen kidolgozott vakcinájával helyreállíthatja majd a hírnevét, de ez sem ment zökkenőmentesen. A használatát ugyanis felülvizsgálás miatt felfüggesztették az Egyesült Államokban, ugyanis hat nő esetében az oltás után vérrögképződés alakult ki. A hír nyomán Európán az uniós gyógyszerfelügyeleti hatóság is elkezdte vizsgálódást a Janssen-oltás kapcsán, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azonban konkrét kockázati tényezőt nem azonosítottak. Az uniós ügynökség illetékes kockázatértékelő bizottsága (PRAC) véleménye szerint ugyanakkor szükséges a vakcina termékinformációjának frissítése. Azt írták áprilisi javaslatukban, hogy az oltóanyag esetében a vérrögképződés esetleges veszélyét fel kell tüntetni a vakcina „nagyon ritka mellékhatásaként”. Hozzátették, hogy az eddigi eredmények azonban azt mutatják, hogy az oltóanyag előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.

via

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.