Sokkolta a külföldieket, mennyire nem tesznek semmit a britek

 

Boris Johnson, Nagy-Britannia miniszterelnöke, úgy látszik, végre beadja a derekát, és beismeri, hogy nem volt a legjobb ötlet rászabadítani a lakosságra az új koronavírust. A járvány, és az ellene folytatott küzdelem az utóbbi hetekben új szintre lépett Európában:

  • Olaszországban már háromezren haltak bele a kórba, többen attól tartanak, hogy összeomlik az ország egészségügyi ellátó rendszere.
  • Spanyolországban is több mint hatszázan haltak már meg a járvány miatt.
  • A koronavírus terjedése megfékezése érdekében Németország, Csehország, Lengyelország és Magyarország is lezárta a határait, sőt az Európai Unió is 30 napra beutazási tilalmat rendelt el.
  • Szerte Európában mindenhol nyomatékosan felszólították a lakosságot, hogy mindenki maradjon otthon.

Eközben a britek elhatározták, úgy fogják kezelni a koronavírust, mintha egy influenzával állnának szemben. Boris Johnson kormánya sokáig semmilyen korlátozást nem vezetett be, ehelyett egy merőben eltérő stratégiával igyekezett fellépni a járvánnyal szemben. Ez volt a „nyájimmunitás”, amelynek lényege, hogy ha az emberek jelentős része a megfertőződés után immunissá válik a kórra, az értelemszerűen vissza fog szorulni. Úgy számoltak, a járvány 2021 tavaszáig kitart majd, és ez idő alatt közel nyolcmillió ember szorulhat kórházi ellátásra. Ezt erősítette meg Sir Patrick Vallence, a kormány tudományos főtanácsadója is, aki azt mondta,

40 millió britnek kell megfertőződnie a koronavírussal, hogy a jövőben meg tudják akadályozni a járványokat.

Az elméletet két dolog árnyalja. Egyrészt az, hogy bár gyanítható, még nem jelenthető ki biztosan, hogy a fertőzésből kigyógyulók a jövőben teljesen immunisak lesznek a vírusra. Emellett tény, hogy nem elsősorban a halálesetek okozzák a problémát, hanem az, hogy egyszerre rengetegen szorulnak egészségügyi ellátásra, amit a kórházak egy idő után nem fognak bírni. Az már Kína példáján bebizonyosodott, hogy a betegség terjedésének ütemét akkor sikerült megfogni, mikor szigorú korlátozások léptek életbe, bezárták a közösségi helyeket, betiltották a rendezvényeket, az emberek pedig csak különösen indokolt esetekben hagyhatták el lakóhelyüket.

Ez a gyakorlat teljesen szembemegy az egyébként is rengeteg kritikát kapó brit taktikával. Vezető brit egyetemek és kutatóintézetek több száz tudósa odáig ment, hogy nyílt levélben bírálta a kormányzati stratégiát, kijelentették, hogy a kabinet emberéletekkel játszik. Hétfőn védőruhába és szájmaszkba öltözött tüntetők lepték el a Downing Streetet, követelve, hogy Johnson tegyen intézkedéseket, és zárja le az országot.

Múlt csütörtökön Boris Johnson még arról beszélt, nem az a céljuk, hogy megállítsák a járványt, hanem az, hogy el tudják tolni annak tetőzését, mostanra viszont meghozták az első korlátozásokat. Felszólították a 70 év felettieket és a különböző krónikus betegségben szenvedőket, hogy maradjanak otthon, és minden ember számára azt tanácsolják, ha tehetik, inkább ne menjenek társaságba. Arról is esett már szó, hogy betilthatják a tömegrendezvényeket, az angol labdarúgó bajnokság, a Premier League küzdelmeit hivatalosan is félbeszakították, így lassan a brit hétköznapokra is rányomja a bélyegét a járvány elleni küzdelem.

Szerda este pedig, amikorra száz fölé emelkedett a koronavírus halálos áldozatainak száma, Johnson bejelentette, hogy péntektől bezárnak az iskolák. (A 104 elhunyt közül a áldozat 45, a legidősebb 94 éves volt; mindegyikük krónikus betegségekkel küszködött fertőződése előtt.)

A kormányfő a döntést azzal indokolta, hogy jóllehet a gyerekek nem tartoznak a járványtól kiemelten veszélyeztetett korcsoportba, azonban ez az intézkedés is szükséges ahhoz, hogy minél lejjebb lehessen szorítani a megbetegedések számát.

Az emberek is kezdik egyre komolyabban venni ezt az egészet, de pánikról nincs szó, egyelőre még lehet vécépapírt is kapni

– számolt be egy olvasónk, Tamás, aki Leeds-ben száll szembe a járvánnyal. Mint mondja, Angliában egyelőre nem tesztelik az embereket a vírusra, a protokoll szerint annak, aki érzékeli magán a tüneteket, egy hétre önkéntes karanténba kell vonulnia, ha a tünetek ezalatt sem múlnak el, a 111-es segélyhívót kell tárcsázni, ezt követően már lehet, hogy elvégzik a tesztet.

A home office engem nem érint, mert az én munkám nem végezhető otthonról. De mivel most megfázásos tüneteim vannak, azt mondták, hogy maradjak otthon egy hétig. És ez nem betegségnek vagy szabadságnak számít, hanem egy speciális szünetnek, így a fizetést is rendben megkapom utána.

Tamás fiatalkorúak börtönében dolgozik, ahol elkerülhetetlen az érintkezés, és az egy-két méteres távolságok betartása sem kivitelezhető. Egyelőre még nincs érvényben semmilyen korlátozás, de már dolgoznak a megoldáson. A két sarkalatos pont itt is, hogy a rabok mennyi időt töltsenek járvány esetén cellán kívül, illetve miként csökkentsék a közvetlen érintkezéseket a börtönben úgy, hogy a hatékonyságból se veszítsenek.

A jövő héten mentem volna haza, de törölték a járatomat. Mindenesetre nem tartok attól, hogy elkaphatom a vírust, inkább attól félek, hogy az idősebbek megfertőződnek.

Egy másik olvasónk, Jolán azt írja, a járvány terjedése miatt egyre többen döntenének az otthoni munkavégzés mellett, de az ő esetében ezt nem nézi jó szemmel a munkáltatója.

Én igényelném, mert sokat kell a tömegközlekedést használnom. Most is meg vagyok fázva, ezért inkább otthon maradtam, ami a főnökömnek nem tetszik. Ő nem pánikol, ami nem baj, de mintha nem értené, attól még, hogy ő nem fog belehalni, simán megfertőzhet olyanokat, akik idősebbek vagy gyengébb az immunrendszerük.

Fotó: Ilyas Tayfun Salci / Anadolu Agency

A kormány hozzáállását felelőtlennek tartja, de azt ő is megerősítette, hogy pánik nincs, ami jó, de sajnos az emberek sem elővigyázatosak. Miután Johnson hétfőn megkérte a lakosságot, hogy aki teheti, maradjon otthon, ott is gyorsan kifosztották a boltokat, ennek ellenére az utcákon ugyanannyian vannak, mint „békeidőben”.

Azt is elmondta, ha valaki tapasztalja magán a tüneteket, nem ajánlják, hogy orvoshoz forduljon velük, vagy mentőt hívjon, legfeljebb akkor, ha egyedül már képtelen megbirkózni az állapotával.

Balázs Londonban jár egyetemre, ahol rengeteg a külföldi hallgató. E mellett két héttel ezelőttig egy gazdasági magazinnál dolgozott, és tudomása van arról, hogy itt több embernél is diagnosztizálták a betegséget, ahogy az egyetemen is találtak fertőzött hallgatót. Ő maga nem fertőzött, de tart tőle, hogy elkaphatja a vírust. Nemrég az egyetemen átálltak az online oktatásra, ami után Balázs elmondása szerint a külföldi hallgatók 90 százaléka haza is utazott.

Nagy részüket sokkolta, hogy míg a saját országuk mindent megtett annak érdekében, hogy megfékezze a járványt, a briteknél inkább a „keep calm and carry on” (maradj nyugodt, és folytasd) stratégiát követték.

A járvány azonban egyre agresszívebben terjed a szigetországban is, és Johnson legutóbbi intelmei és döntései arra engednek következtetni, hogy az állam már nem egyszerűen csak túl akar lenni valahogy a járványon, hanem konkrét intézkedéseket is tesz azért, hogy megóvja az emberek életét. Ez örömteli fordulat, ugyanakkor aggasztó kérdés, hogy a késlekedés miatt vajon mennyire terült szét a járvány az országban, és ez mekkora terheket ró majd az egészségügyre. Mint ahogy kérdés az is, hogy a késői reakció után nem következnek-e hirtelen rendkívül súlyos lépések, szerda este a Financial Times már arról írt, hogy a kormány a krízis miatt London lezárásán gondolkodik.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Andy Rain

Mi a véleménye a témáról?