Szülői Hang: Vonják vissza a beiskolázási törvényt

Szülői Hang: Vonják vissza a beiskolázási törvényt

Sharing is caring!

Miért söpör ki a kormány az óvodákból tízezernyi iskolaéretlen gyereket? Az idén élesedett új törvény ördögi logikával oldja meg az óvodakrízist, csak éppen még súlyosabb problémákat generál a szülői szervezet szerint.

Több mint ezer érintett szülőt kérdezett meg a Szülői Hang civil közösség a hatévesek kötelező beiskolázásáról. Az iskolaérettségi törvény már tavaly is hatályos volt, de akkor még fordulhattak a szülők közvetlenül a helyi pedagógiai szakszolgálathoz is. A törvény megváltoztatta a korábbi gyakorlatot, amikor az óvoda és a szülő – vagyis a gyereket személyesen ismerő felek – döntöttek arról, alkalmas-e az iskola megkezdésére.

2021-től már csak az Oktatási Hivatal honlapján, január első két hetében kérvényezhetik, hogy gyermekük további egy évig óvodás maradhasson.

Ekkor a hivatal – anélkül, hogy a gyereket az ügyintéző egyáltalán látta volna – dönthet arról, elfogadja-e a halasztási kérelmet, vagy a pedagógiai szakszolgálatot bízza meg a vizsgálattal. Utóbbi esetben pedig elkezdődik a vesszőfutás pszichológusi, gyógypedagógusi és bármilyen használhatónak tűnő igazolásokért, mivel az iskolaérettség kritériumairól nincs egyértelmű, nyilvános tájékoztatás.

A kérelmeknek idén 62 százalékát fogadta el a hivatal, a többi esetben a szakszolgálathoz delegálta a döntést. Ebben jelentős eltérés tapasztalható megyénként: Budapesten, Pest és Komárom megyében csak a kérvények negyedét nem fogadták el, míg Borsodban a gyerekek háromnegyedét, Tolnában 84 százalékát utasították a szakszolgálathoz.

Ez egyáltalán nem véletlen – csak éppen semmi köze a gyerekek iskolaérettségéhez, mint később kiderül.

A Szülői Hang kérdőíves felmérésének tapasztalatai szerint egyébként a szakszolgálati eljárások 90 százaléka „sikeres”, vagyis jóváhagyják, hogy a gyermek óvodás maradjon. Ugyanakkor a vizsgálat megterhelő, olykor megalázó, hiszen a szülőnek folyamatosan azt kell bizonygatnia, hogy gyermeke elmaradt a fejlődésben. Az indoklást a gondviselőnek kell megírnia és előadnia, a problémák között jellemzően a „fejletlen gondolkodás”, készségek hiánya, „gyenge akarat” vagy emlékezőképesség szerepel. Sokan magánúton végzetetnek pszichológiai vagy más vizsgálatokat – ha megengedhetik maguknak.

Amennyiben a szakszolgálat a szülő akaratával ellentétben a beiskolázást javasolja, már csak a bírósági út marad. Ez rendkívül rosszul működik a szülői közösség szerint, a bíróságok csak formai, eljárásjogi szempontokat vesznek figyelembe, pedagógiai viták eldöntésére nem alkalmasak.

Miközben a végeredmény az, hogy a kérvények több mint 90 százaléka sikeres, a beiskolázás aránya látványosan nőtt. 2019-ben, a törvény hatályba lépése előtt mintegy 30 ezer gyerek maradt óvodában, az idei eljárások azt eredményezték, hogy a hasonló létszámú mezőnyből tízezerrel több hatéves kezdte meg az általános iskolát.

Ennek az az oka, hogy maga a kérvényezés, a szakszolgálati eljárás esetében a papírok, szakvélemények beszerzése önmagában is megnehezíti a halasztást. Nem minden szülő képes végigvinni a hivatali hercehurcát, és még kevesebben hajlandóak bírósághoz fordulni. Tehát a magyar gyerekek iskolaérettségi aránya változatlan ugyan, csak sikerült megnehezíteni, hogy a számukra megfelelő időpontban lépjenek be az első osztályba. Ez természetesen leginkább a szegényebb, képzetlenebb szülőket sújtja, akik kevésbé magabiztosan navigálnak a hivatalok és hatóságok közegében: az ő gyerekeik kényszerülnek idejekorán, felkészületlenül az iskolapadba, ami aztán a további tanulmányaikat is meghatározza.

De miért érdeke az államnak, hogy minél több gyereket söpörjön ki az óvodából?

Miklós György, a Szülői Hang koordinátora szerint egyszerűen arról van szó, hogy drámaian kevés az óvodapedagógus, vagyis a lehető legtöbb gyerektől kell megszabadulni, hogy valahogy működhessenek az intézmények. A túlterhelt óvodák tehát az iskolákba tolják át a még iskolaéretlen gyerekeket is, a kormány pedig az óvodapedagógus-képzés fejlesztése, illetve béremelés helyett a törvény módosításával próbálja tehermentesíteni őket. Ezzel viszont növeli a szakszolgálatok terhelését, amelyeknek nem ez lenne elsődlegesen a feladatuk, hanem a speciális segítségre szoruló gyerekek ellátása – mondja.

Szerinte ez az oka annak is, hogy a jobban ellátott megyékben kevesebb, míg egyes területeken kiugróan sok olyan gyereket minősítenek iskolaérettnek, akikről a saját szüleik nem ezt gondolják.

A Szülői Hang azt követeli, vonják vissza a beiskolázási törvényt. A honlapjukon közzétett, a felmérésüket is ismertető szövegben felsorolják főbb kifogásaikat. Ezek között szerepel, hogy az iskolaérettség szempontjairól a szülők nem kapnak egyértelmű tájékoztatást, kaotikus a dokumentumok beszerzése, és átláthatatlan, milyen alapon bírálja el azokat az Oktatási Hivatal. Tiltakoznak azért is, mert nincs érdemi jogorvoslati lehetőség. Egyben kérik, hogy a döntés jogát adják vissza a szülőknek és az óvodáknak.

A törvény ügyében Szél Bernadett független országgyűlési képviselő Kozma Ákoshoz, az alapvető jogok országgyűlési biztosához fordult. Az ombudsman közölte, átfogó vizsgálat van folyamatban, és ennek eredményét hamarosan nyilvánosságra hozzák.

Facebook Comments