Tovább gyűrűzik a botrány: betegek millióinak adatai kerültek a Google birtokába

Megosztás

Két hete robbantotta a bombát a The Wall Street Journal , hogy a Google egy titkos programban betegek millióinak az adataihoz fér hozzá az Egyesült Államokban.

A Nightingale (Fülemüle) kódnevet viselő projekt 2018-ban indult. A keresőóriás ekkor kötött szerződést a St.Louis központú Ascension nevű kórházhálózattal, amely 21 amerikai államban összesen 2600 intézményt működtet. Nekik van a második legnagyobb egészségügyi ellátóhálózatuk az Egyesült Államokban.

A megegyezés értelmében a betegek laboratóriumi eredményei, allergiái, röntgenfelvételei, védőoltásai, felírt gyógyszerei, kezelései, orvosi diagnózisai átkerültek a Google egyik cégéhez. Az adatok sok esetben a beteg teljes kórtörténetét felölelték.

Minden alkalommal, amikor a pácienst megvizsgálta az orvos, a számítógépbe beírt információk a The Wall Street Journal szerint névvel, születési évvel, címmel együtt továbbítódtak a Google Clouds-ba, vagyis a Google felhőalkalmazásába.

A lap úgy tudja, jelenleg legalább 150 Google-alkalmazottnak van hozzáférése több tízmillió páciens adataihoz.

A Google az adatokat egy új rendszer kifejlesztéséhez használja, amely mesterséges intelligencia és gépi tanulás segítségével állítana fel a jelenleginél pontosabb diognózisokat a betegekről. A program képes lenne személyre szabott kezelést, további orvosi konzultációt, vagy az addigiaktól eltérő gyógyszeres terápiát javasolni.

A gépi tanulás folyamán azonban rengeteg adatra van szükség, ezek alapján tanulja meg a program felismerni a betegségtünetekre utaló mintázatokat, illetve azt, hogy melyik kezelés eredményes, és melyik nem.

Csakhogy az egész adatgyűjtésről sem a betegeket, sem az orvosokat nem értesítették.

Az Ascension azt állítja, néhány orvos és ápoló tudott a programról, a Google pedig azt, hogy nem sértették meg a betegek adataira vonatkozó amerikai szabályozást. Az 1996-ban elfogadott törvény ugyanis általánosságban engedélyezi a kórházaknak, hogy a páciensek tájékoztatása nélkül megosszák adataikat üzleti partnereikkel, amennyiben ennek célja „az intézmény egészségellátó funkciójának támogatása.”

A Google azt állítja, a projektnek épp ez a célja, például segít abban, hogy az Ascension adataihoz bárhonnan hozzáférjenek a felhőn keresztül az orvosok, valós időben kommunikálhassanak egymással, és olyan eszközökhöz jussanak, amelyek tovább javítják a betegellátás minőségét. A Google szerint a betegek adatai biztonságban vannak, és csak a fenti célokra használják fel azokat. Azt ígérik, az így szerzett információkat nem kombinálják más fogyasztói adatokkal, és nem alapoznak rá például célzott hirdetéseket. Szerintük egyébként maga a program nem is volt titkos, a létezéséről beszámoltak a cég második negyedéves jelentésében.

Ennek ellenére óriási botrány lett a dologból.

A WSJ cikke után az amerikai egészségügyi minisztérium vizsgálatot indított, Elizabeth Warren demokrata párti elnökjelölt, párttársával, Richard Blumenthallal és Bill Cassidy republikánus szenátorral pedig a napokban közös levélben intéztek kérdéseket a Google-hoz. A három szenátusi tag elsősorban az adatgyűjtés módjáról és az adatok felhasználásáról szeretne további információkat kapni.

A szenátorok szóba hoztak egy névtelen levelet is, ami a botrány kirobbanása után a Guardian-ben jelent meg. Ennek szerzője azt írja, a Nightingale stábját is nyugtalanította a projekt körüli titkolózás, és aggódtak, mi történik, ha a betegek adatai egyszer mégis rossz kezekbe kerülnek.

A Google egyébként nemcsak az Ascension-nal kötött szerződést egészségügyi adatok felhasználásáról. Szeptemberben jelentették be, hogy 10 éves megállapodást írtak alá a rochesteri központú Mayo Clinic hálózattal is, a cég genetikai, orvosi és pénzügyi adatainak tárolásáról. Igaz, a Mayo illetékesei akkor maguk is a nyilvánosság elé álltak, és közölték, hogy minden olyan adatból, amelyet az új szoftver fejlesztésére használnak fel, törlik azokat az információkat, amelyekből az egyes betegeket azonosítani lehetne.

A mostani bírálatok egy másik óriási üzlet miatt is rosszkor jönnek a Google anyacégének, az Alphabetnek. Ugyanis nemrég jelentették be, hogy 2,1 milliárd dollárért meg akarják vásárolni az okoskarkötőiről és más viselhető eszközeiről ismert FitBitet.

Ezek a karkötők mérik viselőik szívműködését, fizikai aktivitását és alvásfunkcóit is. Vagyis az, aki megveszi a céget, hozzájut 27 millió ember egészségügyi- és fitnesz-adataihoz.

A FitBit maga is egyre fontosabb szereplőjévé válik az egészségügyi piacnak. Októberben például a Pfizer és a a Bristol-Myers Squibb gyógyszercégekkel állapodtak meg abban, hogy együttműködnek egy olyan rendszer létrehozásában, ami segít bizonyos szívritmuszavarok korai felismerésében.

A Google a színfalak mögött hatalmas csatát vívott a Facebook-kal a FitBit megszerzéséért, és a Nightingale-botrány most ezt a sikert veszélyezteti.

David Cicilline, az amerikai képviselőház antitröszt bizottságának elnöke például máris kijelentette, hogy a FitBit megvásárlásával a Google-nek újabb eszköz kerülne a kezébe felhasználóinak ellenőrzésére, és bebetonozná online monopóliumát. Jogvédő csoportok pedig a szövetségi kereskedelmi bizottsághoz fordultak, hogy akadályozza meg az üzletet.

A Google hasonlóan reagált, mint a Nightingale esetében, Rick Osterloh alelnök blogposztban ígérte meg, hogy senkinek nem adnak el semmilyen személyes információt, és a FitBit egészségi és wellness-adatait nem használják fel reklámcélokra.

Megosztás

Szóljon hozzá a témához regisztráció nélkül