Túl olcsó lett az akkumulátorok alapanyaga, és ez öli meg az elektromos autókat

Túl olcsó lett az akkumulátorok alapanyaga, és ez öli meg az elektromos autókat

Sharing is caring!

Satuba fogták az autógyártókat: az egyik oldalról a kormányzati és államközi szabályozások, más részről az alapanyagellátók, emiatt pedig komoly gondban van az elektromos autós forradalom. Bár egyre nagyobb a kereslet az ilyen járművekre, valójában a technológiának még komoly hiányosságai vannak, főként az akkumulátorok területén. Ahhoz, hogy felpörgessék a gyártást lítiumra van szükség, de a koronavírus-járvány természetesen a bányászoknál is válságot idézett elő. Így most ott tartunk, hogy a túl alacsony árak miatt borul az egész átalakulás, miközben a fogyasztók borsos árat fizethetnek az e-autókért.

A közgazdaság legszürreálisabb forgatókönyveit porolta le és emelte napirendre a koronavírus-járvány, a nyomában kialakult gazdasági krízis és a lezárások. A lítium piacán alakult ki most a legfurcsább csillagállás, ami éppen Möbius-szalagként eredményez egy hurokproblémát. Az elektromos autók gyártásának az akkumulátorokban használt alkálifém lett a szűkkeresztmetszete: összességében nagy szüksége lenne rá a járműgyártóknak, hagyományosan keresleti piac jellemzi a fémet, ami költségessé teszi az egész technológiát.

Túl olcsó lett az akkumulátorok alapanyaga, és ez öli meg az elektromos autókat

Óriásakkut építenek a franciák – de nem odahaza

Viszont 2020-ban a kijárási korlátozások, a gazdasági racionalitásból fakadó gyárleállások miatt 2021 elejére kínálati piac alakult ki, mivel a bányák nem zártak be, de nem volt, aki felvásárolja a lítiumot. Most viszont túl olcsón lehet beszerezni, ami felfelé hajtja a keresletet, de a kitermelők mégis buknak rajta az elmúlt évek magas árszintjéhez képest. Éppen ezért nem fokozzák a kitermelést, hogy visszatérjen a túlkereslet, ami már kellően magas árszintet hoz. Csakhogy amíg nem elég drága az alkálifém, addig nem fejlesztenek semmit a bányákon. Az egyeneságú következmény pedig az, hogy újra hiány lesz lítiumból, újra drága lesz, tovább szenvedhetnek az autógyártók.

Itt tartunk most

Az akkumulátorokhoz használt lítium globális készletei elmaradnak a kereslet előrejelzéseitől, és 2025-re háromszor nagyobb lesz az igény, mint a kínálat, ha az árak nem lendülnek vissza a bővítés finanszírozásához – mondta kedden a fém piacán érdekelt Albemarle Corp ügyvezetője, Eric Norris a Reuters egy konferenciáján. Az előrejelzése pontos, és a helyzet növelte is a feszültséget a lítiumot szállító vállalatok és a kedvezményekre vadászó autógyártók között.

A járműipari szereplőkre ugyanis súlyos bírságok várnak, ha meghaladják az egész legyártott flottára vonatkozó kibocsátási kvótájukat: 2020-tól az autógyártóknak szén-dioxid-kibocsátás terén flottaszinten hozniuk kell a 95 gramm/kilométeres értéket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a benzinmotorral szerelt autóknak átlagban be kell érniük mintegy 4,1 liternyi üzemanyaggal, a dízeljárművek fogyasztása pedig nem lehet magasabb 3,6 liternél. Viszont van egy trükk, ami segít rajtuk: ha elektromos autókat dobnak piacra, akkor azt 0-nak veszik a számításkor, miközben valójában a töltésnek is van CO2-kibocsátása, csak épp egy erőműben, nem a közutakon. 2020 még kísérleti év volt, ahol az 50 grammnál kevesebb szén-dioxidot kibocsátó, részben vagy teljesen elektromos autókat duplán számítják a nullázáskor, illetve a flották legjobban szennyező 5 százalékát nem veszik bele a számításokba. Viszont 2021-ben már éles a rendszer, vagyis milliárdos büntetést fizethetnek, ha az autóflottájuk nincs a limiten belül.

Itt jön be a képbe a Möbius-szalag: a lítium ára tavaly csökkent, részben a koronavírus-járvány következtében, ami az Albemarle-t, vagyis a kitermelőket és társaikat a bővítések, bányászati kapacitás növelés elhalasztására kényszerítette. Norris pedig kitermelői oldalról megerősítette azt, amit mindenki gondolt: ezt az eljárást csak akkor fordítják meg, ha megfelelő az ár. Ahhoz viszont az kell, hogy kevés legyen a lítium, ha kevés a lítium, akkor az autógyártók költségei megugranak.

A Benchmark Mineral Intelligence adatai szerint a globális lítium kínálat és kereslet a tavalyi év végén szinte egyenletes volt. 2025-re azonban a kereslet várhatóan csaknem 228 000 tonnával haladja meg a kínálatot.

Az árak centikkel emelkedni kezdtek, különösen Kínában, a világ legnagyobb e-autós piacán, de legalább 10 százalékkal magasabb árak kellenek, hogy bármilyen bővítés megtérüljön – mondta Norris.

Emiatt a Wall Street is magasabb lítiumárakat vár: az Albemarle részvényeinek árfolyama az elmúlt évben több mint kétszeresére nőtt.

Biden miatt is erre számítanak

Joe Biden megválasztott elnök a kampányában egy 2000 milliárd dolláros klímatervet javasolt, amelynek célja részben az elektromos töltőállomások országos hálózatának kiépítése. Vagyis azzal számolhatnak a gyártók, hogy megnő a kereslet az elektromos-autókra.

Az Egyesült Államok lítiumtermelésének fokozása érdekében Albemarle tanulmányozza a fémek agyagtartalékokból történő előállításának módját a jelenlegi nevadai bányájánál. Ez a terv utánozza a Tesla vezérigazgatójának, Elon Musknak egyik tervét.

“Egyetértünk a Tesla és Elon Musk állításával, miszerint sok lítium lehet az agyagban” – mondta Norris, aki jelezte, hogy egyelőre megbecsülni sem tudják, hogy mennyi lítium a pusztaföldben.

Éghajlatvédelmi ígéretek

Az egész lítiumláz alapja, hogy a klímavédelmi tervek jelentősen építenek az elektromosautókra, valamint a megújuló energiaforrásokra. Utóbbiak ingadozó termelése – éjszaka nem süt például a Nap – miatt utóbbiak esetében is felértekelődnek az akkumulátorok. A cél az, hogy a tisztaenergiatermelés megmentse a világot a klímaváltozástól, a levegőminőség javuljon.

Csakhogy a lítium kitermelése, valamint a kiszolgált akkumulátorok tárolása és feldolgozása is komoly környezeti terhelést jelent. Jelenleg a leginkább sós talajvízből nyerik ki a fémet – innen nézve nem is igazi bányászatról van szó, hanem az ülepítés és mosás lenne a pontosabb kifejezés -, ami egész területek vízháztartását boríthatja fel, ha az ülepítés után nem gondoskodnak a vízpótlásról. A legelők és a vizes élőhelyek kiszáradnak, fenyegetve az ott fészkelő madarakat, valamint a hagyományos pásztorkodást, cserébe pont olyan helyeken van lítium, ahol kevesebb a hozzáférhető víz is – például az Andok sziklásabb részein, vagy a kősivatagokban. Károsítják a környezetet a bányászat miatt keletkező, magas ásványianyag-tartalmú – különösen lítium-karbonátban gazdag – porfelhők is.

Vagyis, amit nyerni lehet az akkumulátorokkal a réven, azt el lehet veszíteni a vámon. Éppen ezért fontosak az olyan új megoldások, mint az agyagból való kioldás, vagy a tengervízből való lítium-elektrolizálás. Utóbbi jelenthetné a megváltást a bolygónknak, az autógyáraknak és a kitermelőknek is. A gond csak az, hogy egyelőre a kiválasztás során előbb telítődnek az elektródák nátriummal, mint lítiummal. Amíg ezt a problémát nem oldják meg, addig az óceánokban lévő szinte korlátlan mennyiségű lítium ott is marad, helyette pedig a környezetkárosító kitermelés határozza meg még a jövőnket.

A piac forró

A londoni fémtőzsde időközben tervezi, hogy határidős lítiumszerződéseket vezet be ezen a nyáron, amelyet az autógyártók már régóta keresnek. De még nem tudni, hogy pontosan hogyan is áll majd össze ez a mutató, mert sokféle lítiumot forgalmaznak a piacon.

Az iparág további változásokra készülhet, mivel az elektromos-akkumulátorok újrahasznosítása egyre népszerűbb. De itt újra kezdődik a kör a Möbius-szalagon: ahhoz hogy az újrahasznosítás megérje, sok elektromos autóra van szükség, a sok elektromos autóhoz sok lítium kell, a sok lítiumot viszont csak drágán hajlandók kitermelni a piaci szereplők. Ha viszont drága az alapanyag, drága lesz a késztermék is.

via

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük