Finnország csütörtökön hivatalosan is bejelentette csatlakozási szándékát a NATO-hoz. Lépésüket rövidesen Svédország is követheti, innentől kezdve a hivatalos csatlakozási kérelem benyújtása már csak formalitás. A két, hagyományosan – Svédország esetén évszázadok óta – semleges északi állam csatlakozása a világ legerősebb katonai szövetségéhez súlyos stratégiai vereség Oroszországnak. Vlagyimir Putyin februárban részben azzal az indokkal rohanta le Ukrajnát, hogy megakadályozza a NATO további terjeszkedését Oroszország határán, ehhez képest sikertelen háborúja eredményeként elérte, hogy Finnország csatlakozásával megduplázódjon a közvetlen NATO-orosz határ hossza. A finnek és a svédek csatlakozásával ráadásul a Balti-tenger lényegében a NATO beltengerévé válik, érdemben korlátozva az orosz északi flotta mozgási szabadságát. A finnek egyik nagy hozzájárulása a katonai szövetséghez aknatelepítő hajókkal rendesen felszerelt flottájuk, amivel könnyen tengeri blokád alá vonhatják Szentpétervárt és a kalinyingrádi enklávét.

 Finn tartalékos az Etelä-Karjala 22 hadgyakorlaton 2022. március 9-én. Finnország szükség esetén akár 900 ezer tartalékost is tud mozgósítani közvetlenül Oroszország határán.  Fotó: LAURI HEINO/AFP

Hogy Svédország és Finnország mit nyernek az üzleten, azt nem nehéz elmagyarázni. Finnország, amely a második világháború után rákényszerített semlegesség éveiben is folyamatosan készült egy esetleges szovjet támadásra, a NATO tagjaként már nem csupán saját haderejére, hanem a katonai szövetség teljes erejére támaszkodhat. Ugyanígy Svédország is, amely amúgy az ukrajnai háború kezdetén azonnal lépéseket tett, és páncélos erőket dobott át Gotland szigetére egy potenciális orosz agressziót megelőzendő.

A két ország csatlakozásával a NATO is jól jár, mind a finn, mind a svéd hadsereg igen ütőképes, és nem csupán az országok méretéhez képest. Hogy miért, annak megvilágításában a katonaierő-indexek nem nyújtanak sok segítséget. Csak hogy egy példát hozzak, az igen népszerű Global Firepower ranglistáján Finnország a maga 53. helyével épp csak megelőzi az 57. Magyarországot, pedig az előbbi 900 ezer (!) tartalékost tud rövid időn belül mozgósítani, míg az ebben az indexben 23 ezresnek mondott Magyar Honvédség valójában némi trükközéssel öt (5) zászlóalj méretű harccsoport kialakítására képes.

 A finn tüzérség a második legerősebb lesz a NATO-n belül.  Fotó: JONATHAN NACKSTRAND/AFP

Valójában Finnország ennél sokkal jelentősebb erőt képvisel. Az ország, ahol a mai napig fenntartják a hadkötelességet mind a férfiak, mind a nők számára, a világ negyedik legnagyobb tartalékos haderejével bír, az aktív állománnyal és a félkatonai egységekkel együtt csaknem milliós sereget képes hadba bocsátani. Tehát a finn hadsereg még a NATO (USA utáni) második legnagyobb hadseregénél, a töröknél is több katonát tud rövid távon mozgósítani. Tüzérségüknél a NATO-ban csak az amerikai erősebb. A finnek 662 ágyúja és 115 önjáró tarackja hatalmas tűzerőt jelent. Összehasonlításként az ukrán hadsereg 72 tarackot kapott most az amerikaiaktól, és már ez is elég lehet ahhoz, hogy átfordítsa az erőviszonyokat a keleti fronton.

Finnország légiereje se elhanyagolható, 55 elfogóvadászuk van. (A magyar légierőnek mindössze 12.) Mindent egybevetve a finn hadsereg tartalékos állomány, tüzérség és a modern haditengerészeti hadászat alapját jelentő A2AD (Anti Access Area Denial – hozzáférés és területmegtagadás) szempontjából hasznos aknatelepítő hajók tekintetében is a világ élvonalába tartozik.

 A svéd légierő komoly erősítést jelent a NATO-nak.  Fotó: JOHAN NILSSON/TT News Agency via AFP

A svéd haderőből a haditengerészet rendelkezik globálisan is kiemelkedő képességekkel, elsősorban kisebb hajóosztályokban, korvettekben és őrnaszádokban, illetve tengeralattjárókban és aknásító hajókban. Légiereje az erősebbek közé tartozik, 71 elfogó vadászgépükkel darabra a NATO nyolcadik legnagyobbja, minőségben azonban felülmúlja a méretre nagyobb lengyelt. A svéd légierő önmagában nagyobb és sokkal fejlettebb az oroszt megizzasztó ukránnál. Szárazföldi erejük kifejezetten mozgékony, lényegében teljes egészében gépesített, lövészpáncélosból nagyon jól felszerelt.

A finnek és a svédek csatlakozása földrajzi szempontból is erősíti a NATO-t, amit eddig egyedül Norvégia képviselt a Skandináv-félszigeten. A csatlakozók stratégiai helyzete is fontos tényező: Finnország csatlakozásával lényegében garantálható, hogy konfliktus esetén Oroszországot szinte teljesen elvágják a világtengerektől.

Érthető hát, hogy Oroszország miért hadakozott kézzel-lábbal, nukleáris kardcsörtetéssel és válaszcsapásokkal fenyegetve a svéd és a finn NATO-tagság esetén. Amit azonban kevés módja van megakadályozni. Hadereje nagyrészt Ukrajnában, kisebb részt a szomszédos Belaruszban van lekötve, így egyedüli potenciális fenyegetést tényleg csak nukleáris arzenálja jelent. Ez a fenyegetőzés azonban a jelek szerint Ukrajna lerohanásával együtt éppen ellentétes hatást váltott ki: a háború előtt még inkább semlegességpárti finn közvélemény döntő többsége támogatja a NATO-csatlakozást. A finn közszolgálati média májusi felmérése szerint a népesség 76 százaléka támogatja, és csupán 12 százaléka ellenzi a NATO-tagságot.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.