Oroszország bevethető haderejének 60 százaléka sorakozik most is az ukrán határnál. Azzal, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök függetlenként ismerte el Kelet-Ukrajna két oroszbarát szakadár régióját, a donyecki és luhanszki „népköztársaságot” – a nemzetközi jog súlyos megsértésével –, meg is indultak a békefenntartóknak mondott katonai egységek a térségbe. Azzal, hogy az oroszok átlépték az ukrán határt, szakértők szerint milliméterekre kerültünk a háborútól, Európa vezető politikusai általános inváziótól tartanak.

Grafikánk azt mutatja, hogy fogta harapófogóba az orosz hadsereg Ukrajnát / Grafika: Séra TamásGrafikánk azt mutatja, hogy fogta harapófogóba az orosz hadsereg Ukrajnát / Grafika: Séra Tamás

De a történelem mindig ismétli önmagát, a történész szerint pedig Putyin módszere kísértetiesen emlékeztet Adolf Hitlerére, aki 1938-ban, egy nappal a müncheni egyezmény aláírása után a csehszlovákiai, a 3 millió német által lakott Szudétavidéket szállta meg.

– Most is látszik, ki az agresszor, aki egy létező nemzetiségi viszályba kapaszkodik. A Szudétavidéken is sok n..cipárti élt, a nyugati nagyhatalmak, az angolok és a franciak Hitler minden követelését jóváhagyták, engedték a Szudétavidék elcsatolását, mert úgy látták, ha hagyják létrejönni az egységes német nemzetállamot, elkerülhetik a véres háború.

02 o Hitler-GettyImagesAdolf Hitler majdnem ugyanezt játszotta el Csehszlovákiával / Fotó Getty Images

Remélték, hogy beéri ennyivel, mégsem volt vele szemben semmilyen szankció, Putyin esetében kérdés, az európai és amerikai szankciók mennyire lesznek hatásosak. Az biztos, hogy katonailag a nyugat nemigen tud beavatkozni most, hiszen Ukrajna nem NATO-tag, ugyanakkor az ENSZ minden lépést felügyel az ügyben – ad helyzetképet a Blikknek Bihari Péter történész, aki szerint nagy kérdés, az ukránok meddig tűrik – merthogy még tűrik – az orosz bevonulást.

Az orosz elnök a sajtónak határozottan kijelentette, a minszki megállapodások többé nem léteznek az ország számára / Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Alekszej NyikolszkijAz orosz elnök a sajtónak határozottan kijelentette, a minszki megállapodások többé nem léteznek az ország számára / Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Alekszej Nyikolszkij

– Egyelőre nincs ellenállás, de az oroszoknak annál jobb, minél kevesebb ellenállással találkoznak. Várható is volt, hogy a szakadár területeken nem verik őket vissza az ukránok, de kérdés, az oroszok mennek-e tovább és hol fognak támadni. Az sem kizárható, hogy nem Donyeck és Luhanszk felől vonulnak be, hanem egy nagyobb méretű támadást indítanak máshol, és ez biztosan kiprovokálna egy válaszcsapást. Kissé leegyszerűsítve, arra, hogy az ukránok kiverjék az oroszokat, nincs esélyük. Az oroszoknak pedig arra nem nagyon, hogy hosszú ideig, akár hónapokon át megszállás alatt tartsák Ukrajnát. Ezt sem pénzügyileg, sem politikailag nem bírnák el – mondja kérdésünkre Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Úgy véli, az ukránok taktikája az esetleges fegyveres válaszcsapás és a nyugat által Oroszországot sújtó szankciók kombinációja lehet, mert ez képes „olyan veszteségeket okozni az oroszoknak, amelyek már vállalhatatlanok lesznek számukra”.

Megszállás jóváhagyva

Hitler célja a németek birodalmi egyesítése volt, Csehszlovákia volt az Anschluss utáni következő célpontja 1938-ban. Az ország lakosságának 28 százaléka volt német, akik a határ menti Szudétavidéken éltek. Hitler a Szudétavidék Németországhoz csatolását követelte. Ezt hiába utasították el a csehek, az angolok és a franciák nem akartak háborút, aláírták a müncheni egyezményt. A német hadsereg már másnap, 1938. október 1-jén megszállta a területet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.